Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-13 / 264. szám

ír 2019. november 13., szerda A pályaválasztást ne hagyjuk az utolsó pillanatra Az ember nap mint nap számtalan döntést hoz, melyek némelyike nagy hatással van a további életére. Ezek közé tartozik a pályaválasztás is, vagyis annak a kérdés­nek a megválaszolása: a középiskola befejezése után mihez kezdjek az életemmel? Továbbtanulás, ta­nulmányi út, azon­nali elhelyezkedés a munkaerőpiacon, saját vállalkozás in­dítása, vagy egyszerűen csak pár hónap semmittevés és a pályavá­lasztás elhalasztása - például ezek közül a lehetőségek közül lehet választani. Első ránézésre, még csak november lévén, korainak tűnhet a jövőn gondolkodni, és végleges döntést hozni. Csak­hogy kevesen rendelkeznek azzal a csodás képességgel, hogy meg­felelő időben gyors és világos el­határozásra jussanak. A diákokat ritkán ösztönzik és nevelik arra, hogy felelősségteljesen gondol­kodjanak a jövőjükről, aminek aztán gyakran nem kívánatos kö­vetkezményei lehetnek. Önvizsgálat és önismeret A leendő foglalkozás és az arra felkészítő iskola kiválasztásakor elsősorban abból kellene kiindul­ni, hogy mi érdekel bennünket, mihez van tehetségünk. Ez alapos önismeretet feltételez, úgyhogy a pályaválasztást kezdhetjük egy kis önvizsgálattal. Szeretek tanulni? Nehézséget okoz az új ismeretek elsajátítása? Kommunikatív va­gyok? Képes vagyok együttmű­ködni másokkal? Van empátiám? Szeretem az állatokat? Művészlé­­lek vagy műszaki beállítottságú vagyok? Egyfolytában szerelek valamit? Kreatív vagyok? Van va­lamilyen különleges képességem, készségem, tehetségem? Ehhez hasonló kérdések megválaszolása után már körvonalazódhat, hogy nagyjából melyik szakma illik hozzám. Ha az önelemzés nem eredményes, tanácsos segítséget kérni. A fiatalok elbeszélgethet­nek a szüleikkel, a tanáraikkal, barátaikkal, szükség esetén pálya­­választási szaktanácsadóval vagy pszichológussal is konzultálhat­nak. Célravezető lehet megcsinálni egy speciális személyiségtesztet - de ennek csak akkor van értelme, ha a feltett kérdésekre mindenki őszintén válaszol. Aki nem képes megtalálni a helyes válaszokat, annak jobban kell keresnie, a dolgot semmiképpen se ruházza át másokra. A szülők szerepe Mindenkinek saját magának kellene kialakítania a jövőképét. Sajnos, nem egyszer előfordul, hogy valaki csak azért választ bi­zonyos szakmát, mert a legjobb barátja is ott akar érvényesülni, vagyazért, mert nem akar ellen­tétbe kerülni a szüleivel. Egyes felnőttek a saját gyermekeiken keresztül szeretnék megélni vá­gyaikat és valóra váltani fiatal­kori ambícióikat. Van példa arra is, hogy a családi hagyomány folytatását várják a gyereküktől, vagy azért beszélnek le valakit a kitippelt szakmáról, mert annak presztízse és bérezése nem felel meg az elképzeléseiknek. Egyes szülők úgy érezhetik, tinédzser fiuk, lányuk helytelenül dönt, és meg akarják óvni a kudarctól. „Ugyanakkor fontos lenne tu­datosítani, hogy a szülő feladata nem ez, hiszen egész életén át nem tudja védelmezni gyerme­két. Ha valakit folyamatosan vé­dünk a kudarctól, olyan elvárás r> A diákokat ritkán ösztönzik és nevelik arra, hogy felelősségtel­jesen gondolkodjanak a jövőjükről, aminek aztán gyakran nem kívánatos következményei lehetnek alakul ki benne, hogy ő eleve ku­darcra van ítélve. A legnagyobb kincs, amit gyermekének adhat a szülő, hogy döntésében támo­gatja, ezáltal biztonságban érzi magát, bátrabban próbálkozik, keresgél, nagyobb az önbizalma, magasabb az önértékelése. Ezek azok a dolgok, amelyek sikeressé tehetnek valakit. Kudarc esetén pedig a szülő védőháló lehet, amely segít talpra állni” - ma­gyarázta Lelkes Viktória pszicho­lógus. Miután körvonalazódik, kihez milyen foglalkozás illik, és a jö­vőben mivel szeretne foglalkoz­ni, mérlegelni kell a lehetősége­ket, és azokat szembesíteni, majd összhangba kell hozni a célkitű­zésekkel. A kitippelt szakmáról és az arra felkészítő oktatási in­tézményekről a lehető legtöbb információt kell begyűjteni, ala­pos piackutatást kell végezni. Több szempont A konkrét főiskola vagy egyetem kiválasztásakor több szempontot kell figyelembe venni. Sok család számára az egyik legfontosabb kritérium a pénz. Noha a köz­oktatás ingyenes, és a nappali tagozatos képzés hivatalosan díj­mentes, a továbbtanulás rengeteg kiadással jár, nagyon megterheli a családi költségvetést, és a szük­séges anyagiakat nem mindenki képes kigazdálkodni a szűkös családi kasszából. A költségek csökkenthetők például úgy, hogy megspórolják az útiköltséget és a kollégium árát - azaz a gyerek a lakhelyéhez legközelebbi isko­lát választja. A következő fontos szempont az iskola presztízse, felszereltsége és a színvonala. Érdemes utánajárni, az egyes egyetemek milyen programokat, lehetőségeket kínálnak, lehet-e menni külföldre részképzés­re, az elméleti képzés mellett a gyakorlatra is felkészítenek-e. Ugyancsak nem elhanyagolható szempont, hogy van-e esély a bejutásra, miből van a felvételi vizsga, és az iskola elvégzése után van-e esély elhelyezkedni. Ahol tehetségvizsga is van, oda korábban, esetenként még az idén postázni kell a jelentkezési lapokat, a legtöbb felsőoktatási intézménybe azonban csak jövő­re kell jelentkezni. Mindenesetre a pályaválasztás kérdését nem ta­nácsos az utolsó pillanatra hagy­ni, érdemes már most mérlegelni a lehetőségeket. Mellékletünk­ben bemutatunk pár egyetemet, és bízunk benne, ezzel is útmuta­tóval szolgálunk a helyes döntés meghozásához, (sza)

Next

/
Thumbnails
Contents