Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-13 / 264. szám
www.ujszo.com | 2019. november 13. CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 111 Fél évszázad egy ünnepi estében MAROSI BIANKA A Kodály Zoltán Gimnázium esztrádcsoportja megalakulásának 55. évfordulóját ünnepelte november 8-án a galántai kultúrházban. Az ünnepi műsor után a Tsízió Diákszínpad lépett fel, utána a bálteremben hajnalig tartó fogadáson ünnepeltek a résztvevők. imTVitX Az ünnepi műsor az egykori Leánykar tagjaiból összeállt alkalmi kórus műsorával kezdődött. Marsall János, az iskola igazgatója köszöntőjében elmondta, örül, hogy minden évre jut egy kerek évforduló, tavaly ünnepelte a gimnázium megalakulásának 60. évfordulóját, most az esztrádcsoport jubileumát tartották. Élete talán legnehezebb, egyben legkedvesebb ünnepi beszéde ez: lehetetlen összefoglalni az elmúlt 55 évet, mert arról könyvet lehetne írni. Az évtizedek alatt megváltoztak az oktatás-nevelés feladatai, feltételei. A gyerekek figyelméért a digitális eszközökkel, a virtuális világgal kell felvenni a versenyt. A kultúra „a legjobb fegyver” ezek ellen. „Ezt a fegyvert 55 évvel ezelőtt töltötték meg először” - fogalmazott Marsall János. Emlékek A kezdetekről Pék Anna, a gimnázium volt diákja, tanára és az 1967-ben alakult néptánccsoport vezetője, szervezője beszélt. In memóriám megemlékeztek Pukkai László volt tanárról, aki az 1964-es szalagavatói műsorok után úgy gondolta, azokat ki kell vinni az iskola falain kívülre, és elkezdett fellépéseket szervezni az esztrádcsoport számára a környező falvakban. A színpadra szólították az egykori segitőket, csoportvezetőket, akikATsIzió Diákszfnpad a Jézus Krisztus szupersztár című rockoperát adta elő (A szerző felvétele) i nek megköszönték munkájukat. Köztük volt Takács András nép- i táncgyűjtő, koreográfus, aki úgy fogalmazott, „akkor lehet csodát művelni, ha az akarathoz szorgalom is hozzájárul”. Hlavaty Márta, az est fő attrakcióját előadó Tsízió Diák: színpad megalapítója és egykori : vezetője elmondta: „Hálával gondolok azokra, akik megosztották ; velem ezt a mesés, tündéri játékot.” ; Marsall János igazgató kiemelte, a kultúrcsoportok működése nem lett ; volna ilyen sikeres, ha nincsenek a ; háttérben a szülők, de köszönetét ; fejezte ki a volt diákoknak is, akik ; közül többen a mai napig segítik a ; csoportok munkáját, valamint a szervezőknek, a technikai személyzetnek, akik nélkül nem lehetne si; keres fellépéseket szervezni. Régi ; fényképek kivetítésével megemlé; keztek azokról is, akik már nincse; nek köztünk. A Tsízió Diákszínpad i a Jézus Krisztus szupersztár című : rockoperát adta elő. Szórakozás és szórakoztatás Az est a kultúrház báltermében folytatódott. Régi diákok, tanárok találkoztak, szórakoztak és beszélgettek hajnalig. Közben a jelenlegi és az egykori csoportok, volt diákok szórakoztatták a közönséget. Elsőként az eredetileg Fakó néven megalakult, azóta kissé átalakult Bendő zenekar lépett a színpadra. Fellépett a „kis” Kacaj néptánccsoport, majda‘90-es években működő „nagy” Kacaj immár felnőtt tagjai. A népzenei blokk után a ROCK-IT, a gimnázium rockzenekara következett, majd néhány öregdiák, Pulen Takács Krisztina, Deák Zoltán, Tari Dávid és Renczés Viktória egyéni produkciója. A bábcsoport is bemutatta műsorát, majd az Időrablók, a gimnázium 1970-es éveiben működő esztrádcsoport beatzenészeiből verbuvált zenei próbálkozás zárta a produkciók sorát. Visszaem lékezések Pék Anna elmondta, fantasztikus élmény volt végignézni a Tsízió produkcióját és részt venni ezen az eseményen. „Amerre nézek, mindenhol ismerősök. Sok mindent elmondtam, amikor kihívtak a színpadra, de arról nem meséltem, amikor Mácsédon voltunk szerepelni, és az egyik diák épp a nyitóverset mondta, Radnótitól a Nem tudhatom címűt. A függönyön volt egy kis lyuk, amin kilestem, hogy lássam, hogyan reagál a közönség, és az egyszerű falusi nénikéknek folyt a könnyük. A tanórákat az ember elfelejti, de ezeket a fellépéseket, a felkészüléseket nem lehet elfelejteni” - idézte fel Pék Anna. A Tsízió útja Hlavaty Márta, a Tsízió Diákszínpad alapítója úgy fogalmazott, felemelő élmény volt látni a diákok műsorát. „Mi valamit elkezdtünk, de hogy az idáig fejlődött, az csodálatos. A jó tanárt a diákjai mindig túlszárnyalják. Csodálatra méltó a produkció technikai kidolgozása, mi hasonlót el sem tudtunk képzelni. Egy-két ember gyönyörűen énekelt, de az összhatás is fantasztikus volt” - mondta el a tanárnő. A 19 év műsorai közül, amiket ő rendezett, a legelsőt emelte ki. „1996-ot írtunk, a millecentenáriumi év alkalmából Pék László akkori igazgató kérte, hogy készítsünk műsort. Magyar szakos tanár lévén rengeteg vers és dal járt az eszemben, így jött össze az Európa közepén című összeállítás. A kacajosok sokat segítettek a koreográfiában. Szuper zenészeink voltak. Nehéz kiemelni egyéneket, mert rengetegen voltak és mind nagyon tehetségesek. A munka során empátiát és türelmet tanultam. Rengeteg szeretetet és jó érzést adott, amit a gyerekek képesek voltak megálmodni, kihozni magukból és színre vinni” - emlékezett vissza Hlavaty Márta. A visszatérő karnagy Józsa Mónika karnagy, aki az alkalmi kórust vezényelte, megszokta, hogy színpadon áll, mégis nagyon megható volt a mostani fellépés. Tizenéves korában nem tudta, mi szeretne lenni, csak az esztrádcsoport miatt jelentkezett a galántai gimnáziumba. „Mindig kicsit művészvonalon tevékenykedtem, és az esztrádcsoport nagyon sokat adott nekem. Amikor az ember leérettségizik, megszakad a kapcsolata az alma materrel, ráadásul nem vettek fel a főiskolára, itthon maradtam, nagyon kedves volt, hogy három évvel később visszamehettem kórusvezetőnek a gimnáziumba, mintha folytatódott volna ez a vonal. Elképesztően jó iskola volt az az időszak, amit a galántai gimnázium kórus vezetőjeként töltöttem. Habár más helyeken is dolgoztam karnagyként, itt szereztem igazán gyakorlatot. Máig táplálkozom belőle, a nyitrai hallgatóknak rengeteg történetet tudok elmondani, tanácsot tudok adni az énekléssel kapcsolatban, amiket a leánykar vezetésekor éltem meg. A mai fellépésben az volt nagyon megható, hogy azok a hölgyek, akik megkértek, hogy énekeljünk az évfordulón, most fejből fújták az évekkel ezelőtt megtanult dalokat. A ragaszkodás a kórusénekléshez érintett meg igazán” - fejtette ki a karnagy. 2019.december 27. Dunaszerdahely / Dunajská Streda, Sportcsarnok / Sportová hala POZSONY Még egy hétig lehet pályázni a Duna Alap negyedik felhívására. Idén 68 ezer eurót osztanak szét a kérvényezők között. Év elején derül ki, hogy melyik pályázat volt sikeres. A negyedik pályázati felhívásra jelentkező civil szervezetek olyan tervekre kérhetnek támogatást, amelyek elősegítik, hogy az emberek közelebbi kapcsolatot alakítsanak ki a folyóval, hozzájárulnak a gazdagabb élet kialakításához, megkönnyítik a közlekedést és a határon átnyúló kapcsolatok kialakítását. Azok a szervezetek, amelyek teljesítik ezeket a feltételeket, november 14-ig küldhetik el a projektjeiket, amelyeket két körben bírál el a szakmai zsűri. A legjobb projekteket a szakmai bizottság előtt is ismertetni kell a pályázóknak, akiket decemberben értesítenek arról, hogy továbbjutottak-e a második körbe. Február elején hirdetnek eredményt. Az érdeklődők a dunajskyfond.sk oldalon olvashatnak bővebb információkat a pályázati lehetőségről. (béva) DUNASZERDAHELY Zalatnay SaroltajPoór Péter jDobos Attila |Gallusz Nikolett kívdes/Zaciatok : 19:00 Jegyelővétel / Predpredaj \ stupemek Diinaszcrdaliely/ Dunajska Streda - l ocus Music Shop Soiuorja / Samuéin - knihy Molnár Könyv Galanta/Galanta - Knihy Molnár Könyv Nagy megver /\ el'ky Meder - len is Büfé •r Z* RVE.SLANU Jóreménység kiállítás Már hetedszer nyílt kiállítás Duneszerdehelyen a fogyatékkal élők képzőművészeti műhelyének alkotásaiból a Gallery Nova termeiben. A Jóreménység kiállításán a járásban működő szociális otthonok lakói, a speciális iskolák tanulói, valamint az Értelmi Fogyatékossággal Élők Egyesületének tagjai vettek részt, összesen több mint kilencvenen. Az elmúlt évfolyamokban megszokott, több helyszínen zajló alkotóműhelyek aktivitása ez alkalommal a nagymegyeri kultúrházban összpontosult, ahol többféle kreatív tevékenységben vehettek részt az érdeklődők. Volt hely a dekupázskészítő asztalnál, a gyöngyfűzőknél, a selyem-, illetve üvegfestők mellett, az agyagformáló és korongozóasztalnál is. „Már évek óta mentorként veszek részt ezen a rendezvényen, és minden egyes évfolyamában újra és újra tudatosítom, hogy nem én vagyok az, aki tanít, hanem én tanulok, mindig új és újabb tapasztalatot szerzek. Most is csodálattal adózom a selyemfestőknek, először tapasztaltam az enkausztika (színesviaszvasalás) technikát, melyet lenyűA művész és alkotása göző bravúrral alkalmaztak a - túlzás nélkül mondhatom - művészek” — mondta a kiállításmegnyitón Krascsenits Dániel keramikus, az alkotóműhelyek egyik állandó mentora. „Az ideális állapot az lenne, ha az ilyen alkotóműhelyek nemcsak évente egyszer, hanem állandóan jelen lennének a fogyatékkal élők mindennapi életében, hiszen rendkívüli módon stimulálják érzelmi és mentális élményeiket. Most még elérhetetlen álomnak tűnik, de hinni (A szerző felvétele) kell, és egyszer ezt is elérjük” - vallotta Jana Svetlovská, a Csallóközi Népművelési Központ igazgatónője Krascsenits Dániellel. Advent idején folytatódik az alkotóműhely rendezvénysorozat. Első adventvasámappal kezdődően minden továbbin a Max üzletközpontban rendeznek vásárt a szociális otthonok, a speciális iskolák és az Értelmi Fogyatékossággal Élők Egyesületének tagjai saját készítésű alkotásaikból. (sk) Nyitott a Duna Alap pályázati felhívása DP190665
