Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-09 / 261. szám
16 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ 2019. NOVEMBER 9. www.ujszo.com Ötzi 157 centiméter magas volt, és mintegy 50 kilós lehetett. Halálakor 45 éves lehetett, ami akkoriban elég magas kornak számított. (Fotók: Shutterstock/Dél-tiroli Archeológiái Múzeum, Bolzano) Ötzi utolsó útja Ötzi, az 5300 éves gleccsermúmia utolsó útjáról a körülötte talált fagyott mohák és növények árulkodnak - számolt be egy új kutatás eredményéről a BBC News. Feltételezések szerint Ötzinek sötét, középhosszú haja volt, szeme barna, és valószínűleg szakálla is volt. AGlasgow-i Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy Ötzi a dél-tiroli Schnals (olaszul: Senalesj-völgyön keresztül érkezett a hegyvidékre, ahol megfagyott múmiáját végül megtalálták. A múmiát 1991 szeptemberében fedezték fel jégbe fagyva egy glecscseren az Ötz-völgyi Alpokban az olasz-osztrák határon, 3210 méteres magasságban. Az ősembert egy nyíl terítette le, amely eltalálta egy fő artériáját, s perceken belül elvérzett. A testét a gleccser mumifikálta. A test körül ruházatának maradványain és a korra jellemző eszközökön kívül a feltáráskor fagyott gombák és növények maradványait is megtalálták a tudósok. A kutatás során sok ezernyi fennmaradt moha- és májmoha-maradványt azonosítottak a gyomrából és a ruházatából. Legalább 75 növényfajt sikerült elkülöníteniük, s ezeknek mindössze 30 százaléka volt a helyszín jellemző növénye. A többi 70 százalék nyomán vissza lehetett következtemi, hogy Ötzi honnan érkezett a mai dél-tiroli régióba. ,Az emberek többsége nem nagyon ismeri a briofkákat - a mohákat és a májmohákat. Mi azonban nem kevesebb mint 75 faját találtuk meg ezeknek a fontos nyomoknak, amikor Ötzi előkerült a jég alól” - mutatott rá Jim Dickson, a Glasgow-i Egyetem Biodiverzitás Intézetének kutatója. A növénymaradványokat az Ötzi testét körülvevő jégből, a ruházatából, a felszereléséből és tápcsatornájából azonosították. „Ezek a mohák fontos információkkal szolgáltak utolsó útjának meghatározásához” — magyarázta a tudós. A vizsgálatból kiderült, hogy az azonosított mohák közül számos ma is él a Schnals-völgyben. Egy briofita, a Fiat Neckera, egy erdei fej nyomait a ruházatán és mikroszkopikus darabokban a beleiben is megtalálták. A kutatók szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a rézkori ősember délről észak felé haladt a Schnalstal felé. Ötzi 157 centiméter magas volt, és mintegy 50 kilós lehetett. Sötét, középhosszú haja volt, szeme barna, és valószínűleg szakálla is volt. Halálakor 45 éves lehetett, ami akkoriban elég magas kornak számított. A gleccsermúmia a világ legrégebbi, teljesen épségben megmaradt emberi holtteste. A Kr. e. 3. századtól 1750-ig viszonylag enyhe időjárás uralkodott a térségben. A gleccserek időnként visszahúzódtak, így az emberek át tudtak kelni nyáron a magashegységek hágóin. (MTI) Egy Leonardo da Vinci-képet találhattak egy francia kastélyban Niccolo Machiavelli itáliai reneszánsz gondolkodó Leonardo da Vinci által festett, elfeledett portréját találhatták meg egy közép-franciaországi kastélyban, az egyelőre bizonytalan feltételezést azonban még alapos szakértői vizsgálatoknak kell megerősíteniük. A valencay-i kastély raktárában felfedezett titokzatos portrét a Cahiers de Valencay című lapban „azonosította” Leonardo által festett Machiavelli-portréként Anne Gérardot, Indre megye főlevéltárosa, aki több mint egy éve folytat mélyreható kutatásokat a rejtélyes festmény ügyében. A fara festett, 55-ször 42 centiméteres, szignáladan kép egy Machiavellire hasonlító, titokzatos tekintetű, ismereden életkorú, erősen kopaszodó, feketébe öltözött szakállas férfit ábrázol. A kastély intézőjének egy 1874-es feljegyzése szerint a festmény Niccolo Machiavelli (1469-1527) portréja, amelyet kortársa, Leonardo da Vinci festett. Anne Gérardot szerint, ha igaz a jószágigazgató feljegyzése, ez az első bizonyíték a festő és a nagy gondolkodó találkozására. Niccolo Machiavelli vagy Michel de Montaigne? A Chateau de Valengay-t 1540-be kezdték építeni, de csak a 18. században fejezték be, 1803-ban lett Charles- Maurice de Talleyrand-Périgord hercegé (Fotók: Chateau de Valengay, Wikipedia/Jean-Christophe Benoist) A kutató is hangsúlyozza azonban, lehetséges, hogy „a da Vincinek tulajdonítás talán csak egy feltételezés fokozatos átalakulása állítássá”. Úgy tűnik neki, hogy a portré mintha jobban hasonlítana Michel de Montaigne francia filozófus más ábrázolásaira, emellett a fetábla, amelyre festették, túlságosan jó állapotban lévőnek látszik ahhoz, hogy a 15. századra vagy a 16. század elejére nyúljon vissza. Lehetséges ugyanakkor — tette hozzá -, hogy az 1890-es években Berlinben elvégzett restaurálás változtatott a festmény által keltett hatáson. A kastély igazgatója, Sylvie Giroux sem tartja kizártnak, hogy a festmény valóban Leonardo da Vinci műve. A kastély Talleyrand hercegé volt, aki nagyon vagyonos műgyűjtő volt, és pompás kollekciókkal rendelkezett - emlékeztetett. Az igazgató közölte, hogy a táblaképet rövidesen tüzetes szakértői vizsgálatnak vetik alá a rejtély tisztázása céljából. (MTI)
