Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-08 / 260. szám
8 KULTÚRA 2019. november 8. | www.ujszo.com r Evek, arcok, örök emlékek A Makk - Szebeni András fotókiállítása a budapesti Szabó Ervin Könyvtár galériájában Egy ellesett pillanat Makk Károlyról (Szebeni András felvétele) SZABÓ G. LÁSZLÓ Filmjeit ismerjük, azok háttértörténeteiről is sokat tudunk, hiszen az elmúlt években három könyv tárgyalta Makk Károly élet(műv)ét. Most azokból a róla kószült fotókból tekinthetünk meg jó néhányat, amelyeket eddig nem láthatott a közönség. Szebeni András, a neves fotóművész a képek szerzője, aki feleségével együtt sok időt töltött Szigligeten. Onnan jártak át Makk Károlyékhoz Badacsonyba, ott kerültek közelebb egymáshoz. Fotós és rendező jó hangulatú beszélgetéseket folytattak, s ilyenkor a fényképezőgép sem pihent. Több év terméséből válogatott most a művész és a legendás rendező özvegye, ezekből az alkotásokból nyílt kiállítás a Szabó Ervin Könyvtár galériájában. „Összefutottam nemrég Andrással, és ahogy beszélgettünk, eszembe jutott, hogy annyi fotót készített Károlyról és kettőnkről, biztos van egy csomó, amely nem is jelent meg sehol - meséli Makk Hanna, az élete 92. évében, 2017 nyarán elhunyt Kossuth-díjas filmrendező özvegye. - Válogassunk ezekből a képekből, biztattam Andrást, és csináljunk egy kiállítást. Át is küldött nemsokára egy anyagot, pár nap múlva pedig felhívott, és közölte, hogy megvan a kiállítás helyszíne. Érdekességképp jegyzem meg: jövőre jelenik meg András új albuma, amelyben ismert férfiakat fotózott a pátjukkal, s mint állítja, a rólunk készült fotók adták neki az ötletet a könyvhöz. Stúdióban fotózott bennünket Károllyal, és magunk dönthettük el, miben és hogyan jelenünk meg nála.” Több témát ölel fel a kiállítás anyaga. A portrék, a Hannával közös képek mellett vannak balatoni felvételek, és külön sorozat eleveníti fel az Egy szerelem három éjszakája próbahangulatát az egykori Tivoli Színházból. „Volt egy kedvenc nyári kocsmánk nem messze a badacsonyi házunktól. Májustól októberig tartott nyitva, már nem üzemel sajnos - emlékezik Makk Hanna. - Fal nélküli, nádtetős vendéglő volt. Irtó érdekes hely, bár én egyedül soha az életben nem mentem volna oda be. Károly imádta. A hangulata, ami a fotókon is átjön, engem is azonnal megfogott. Volt, hogy már délelőtt tízkor ott ültünk. Piknikeltünk. Kipakoltam a kis kosárból a reggelit, a tulaj készített finom tejeskávét, aztán kezdődött: - Károly bátyám, van itt nekem egy kis füstölt szalonnám, megkínálhatnálak benneteket? - És órákra ott ragadtunk.” A forgatást élvezte, a fotózást nem igazán, mondja Hanna a mozgókép mesteréről, a Ház a sziklák alatt, a Megszállottak, a Szerelem, a Macskajáték, az Egy erkölcsös éjszaka, az Egymásra nézve, az Egy hét Pesten és Budán és több más, nagy sikerű alkotás rendezőjével eltöltött húsz év után. „Hagyta a dolgok menetét, de az a típus volt, aki nem lelte örömét abban, hogy fényképezik őt. Ő maga sosem fotózott. Ez engem is meglepett. Akkor sem gondolta meg magát, amikor már mobiltelefonnal lehetett fényképezni. Arra sem emlékszem, hogy valamelyik fotójára azt mondta volna: ez különösen tetszik. Nekem vannak kedvenc képeim a róla készült fotók között. Épp Szebeni Andrásé az egyik, amely félprofilban mutatja Károlyt, rendezés közben. Annyi minden van azon a képen! Egyébként jól lehetett őt fényképezni. Jellegzetes vonásai voltak. Megdolgoztam ezért az arcért, szokta mondani. Meghatódni azonban sem magától, sem másoktól nem szokott. Kemény férfi volt. Úgy szaladt el az a húsz év, amit együtt éltünk meg, mintha csak egy hét lett volna. Nagyon szerettem a humorát, a nyugalmát. Remekül megvoltunk egymással. Több is volt ez köztünk, mint házasság.” Konrád György és Makk Károly legendás barátságát megidézve a karácsony előtti héten koncertet is szervez Makk Hanna, amelyen Szakcsi Lakatos Béla és Müller Péter Sziámi játszik majd a vendégeknek. A koncert helyszíne a rendező Hankóczy Jenő utcai lakása lesz, ahol ötven évig élt a Nemzet Művésze. A ház kertjében ez év tavaszán emlékművet avattak. Jovánovics György szobrászművész fehér mészkőből készült, rombusz alakú oszlopán a rendező minden filmjének címe kőbe van vésve az utókor számára. A lakás fényes nappalijában állandó kiállítás őrzi Makk Károly emlékét. Díjak, képek, személyes tárgyak, forgatókönyvek várják azokat, akik közel érzik magukhoz a magyar és az egyetemes filmművészet egyik nagy alakjának a világ rangos fesztiváljain is bemutatott műveit. „Nagy vágyam egy olyan dokumentumfilm létrehozása Károlyról, amely bemutatná, hogyan készültek a filmjei. Sokat mesélt nekem a forgatási emlékeiről és a munkamódszeréről. Nagyon sok filmtitkot őrzök tőle, köztük a Liliomfi és a Szerelem születéséről. Talán ez is lenne a dokumentum címe: Filmtitkok. Nálam a sok anyag, minden vele készült mozgóképes interjút begyűjtöttem az együtt töltött éveink során. Van miből megszerkeszteni egy negyvenötven perces dokumentumot. A Megszállottakat is szeretném minél előbb rekonstruáltatni. Az az egyik kedvenc filmem Károlytól. De most a kiállításnak örülök nagyon.” A szerző a Vasárnap munkatársa Mától Kazinczy Napok Kassán Juhász Dósa János kapta az Egressy-díjat Szepsi. Juhász Dósa János újságíró, kultúraszervező kapta az Egressy Béni Fesztiváldíjat a tegnapi megnyitón. Az országos színjátszó fesztivál életműdíját a hazai magyar amatőr színjátszó mozgalomban végzett több évtizedes kiemelkedő tevékenységért, illetve az amatőr színjátszó versenyek szervezői munkájáért ítélik oda. A díjazottat, aki a zsűrizést betegség miatt lemondó Pásztó András helyett ült be idén a bíráló bizottságba, Havasi Péter újságíró, rendező méltatta, akivel annak idején közösen kezdték szervezni a falusi színjátszók országos seregszemléjét, a mai Egressy-fesztivál elődjét. „A régmúltban még élt a vándorszínészek küldetésének példája, az, amit ma mindannyian életben tartunk, kiegészítünk, és évről évre továbbadunk egy fiatalabb korosztálynak. Teszünk róla, hogy tudatosítsuk bennük, valójában milyen gazdag örökségnek a birtokosai. Mert akit egyszer megsuhint a színjátszás szele, az örömmel igyekszik saját életét is ehhez igazítani. Miért is tesszük ezt? Azért, amiért a szán-A díjazott (Képarchívum) tóvető akkoris elveti a magot, ha rossz az idő, ha ellenség közelít, ha nem tudja, ki fog aratni. Mert vetni muszáj, ez az élet és megmaradás parancsa. Van egy közös kincsünk, s ez az anyanyelvűnk, a magyar nyelv. Ezen álmodunk, szitkozódunk, imádkozunk és ezen a nyelven játszunk is. Ezt soha senki nem veheti el tőlünk, ezt csak mi magunk veszíthetjük el akkor, ha nem tanítjuk meg magyarul gyermekeinket, unokáinkat, hogy fennmaradjon a magyar nemzet”- hangzott el a méltatásban. Quk) Ma kezdődik az 51. Kazinczy Napok rendezvénysorozata, ám a legtöbb program a jövő hét végén zajlik. Idén a fordítás, illetve a „ferdítés" a nyelvészeti fórum kiemelt témája, de lesz irodalmi est, könyvbemutató, és leleplezik Kolár Péter emléktábláját is. Kassa. A mai program helyszíne a Márai Sándor-emlékkiállítás /Mészáros utca 35./, ahol 17 órától Nyelvtörténet, őstörténet, nemzeti identitás - gondolatok a Regulybicentenárium kapcsán címmel tart előadást Pomozi Péter, az ELTE BTK Finnugor Tanszékének docense, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója. 17.30-tól a Magyarnyelvű otthon kiadványsorozat Felvidék kötetét mutatják be a szerkesztők, Pomozi Péter és Karácsony Fanni. Jövő csütörtökön, november 14-én 15.30-kor megkoszorúzzák a nyelvújító költő, Kazinczy Ferenc emléktábláját a kassai Fő utcán. Beszédet mond Balassa Zoltán helytörténész. 16 órától a Márai Stúdiószínpadon (Timonova 3.) Duncsák Mária pedagógus, a Csemadok Kassai Városi Választmányának alelnöke nyitja meg a rendezvényt, majd Szeretném, ha szeretnének című műsorát mutatja be a Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola KGSzT Lírai Színpada Bodon Andrea rendezésében, Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából. Kazinczy Ferenc műfordítói munkásságát mutatja be Nyíri Péter, A Magyar Nyelv Múzeuma igazgatója, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke 16.50-től. Ezután izgalmasnak ígérkező beszélgetés kezdődik kassai tolmácsokkal Susotázs címmel. A meghívottak: Kozsár Zsuzsanna, Gablyasz Andrea és Bartko Zoltán, a beszélgetést Köteles Szabolcs vezeti. November 15-én pénteken 14 órától a Márai Stúdiószínpadon Örök barátaink - fejezetek a 20-21. századi műfordítás történetéből címmel hallhatnak előadást az érdeklődők Nagy Csilla irodalomtörténésztől, a kassai Safárik Egyetem Történelem Tanszékének magyar lektorától. Ezután arról tart előadást Balassa Zoltán helytörténész, hogy milyen volt Kassa Kazinczy korában. Kárpátaljai vendéget is köszönthetnek a résztvevők: Vári Fábián László József Attila-díjas költő, kritikus, műfordító a kárpátaljai magyar irodalom helyzetéről beszél. 17 órától Anyanyelvűnk sorsa a mi kezünkben van címmel tart előadást Pusztay János Prima Primissima díjas nyelvészprofesszor, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának alelnöke. A következő program egy pódiumbeszélgetés a kassai gyökerű, Londonban élő Kolár Évával, amelynek címe Magyar nyelvű otthon - külföldön. Ezt a beszélgetést Duncsák Mária vezeti. Másnap a Magyar Református Központba költözik át a rendezvény, ahol 9 órától Szakfordítás és terminológiai munka kisebbségben címmel Szabómihály Gizella nyelvész (Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra) előadását hallgathatják meg az érdeklődők. Mit művel a nyelvművelő? Ez a címe Minya Károly nyelvész, intézetigazgató, a Nyíregyházi Egyetem oktatási rektorhelyettese előadásának, amely 10 órakor kezdődik. Ezután, 10.45-kor a legendás kassai kultúraszervező és színházigazgató, a 2017- ben elhunyt Kolár Péter munkásságát méltatja Gazda István tudománytörténész, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója. Déli 12-kor leplezik le Kolár Péter emléktábláját, amely a Csemadok-székház (Kovács u. 38.) falán kap helyet. Quk)
