Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-07 / 259. szám

Avattak a pozsonyi Duna utcai gimnazisták ■■■I 2019. november 7. | www.ujszo.com Hét iskolából 12 csapat nevezett be az alapiskolások informatikai versenyébe (Básti Viktor felvétele) Algoritmánia Füleken A pozsonyi Duna utcai gimi el­sőseit idén október 17-én avattuk. Ahogy ez nálunk már hagyomány, a második évfolyam diákjai vál­lalták azt a megtisztelő feladatot, hogy új tanulóinkat bevezessék a gimi mindennapjaiba, egy kis mó­kával, kacagással igazi Duna ut­­cássá avassák őket, miközben ők is megcsillanthatják tehetségüket, humorukat, kreativitásukat. A téma a Csillagkapu című filmsorozat titkos katonai bázisa, az 51-es körzet volt, ahol a Csil­lagkapu Parancsnokság (CSKP) hosszú távú kutatásokat végez a Csillagkapun áthozott idegen technológiákat vizsgálva. A Duna utcára ezen a csütörtöki napon tá­voli galaxisok lakóiként érkeztek meg az elsősök. Cifra hajvisele­tek, tökéletesen megfestett arcok, „low budget” ruhák - ezt látták azok, akik a nulladik óra után ta­lálkoztak „gólyáinkkal”. A fel­avatás előtt a nagyszünetben túl kellett élniük egy kis megmozga­tó, délutánra felkészítő tornát: földön való csúszást, talicskázást, ugrálást, kacsajárást és minden mást, ami csak a fehér köpenybe öltözött CSKP-kutató másodiko­sok fantáziájából kipattant. 14 órakor megkezdődött a Ce­remónia. Először megnéztük az elsősök videóit, ezek után gyö­nyörködhettünk a két osztály him­nuszában és műsoraikban az ötle­tesen feldíszített tornateremben. A kötelező feladványok után követ­keztek a frappáns, vicces és rend­kívül szórakoztató, általunk kita­lált feladatok, amelyekkel „gi­­minkívüliekből” igazi „duccás” diákokká avattuk elsőseinket. Volt, amit ügyesebben, volt, amit hosszas fejtörés után oldottak meg, pl. elég nehéz volt ötüknek egy pokrócon állva megfelelő straté­giát találni a takaró megfordításá­ra úgy, hogy közben nem léphet­tek le róla. Lesz mit tanulniuk ná­lunk! Zárásképpen elmondták a foga­dalmat, mely szerint büszke Duna utcások lesznek életük végéig, ez­után megkapták az általunk készí­tett ajándékpólókat, és átadtuk ne­kik ajelképes avatási lángot, amely feljogosítja őket jövendő gólyáink felavatására. Reméljük, minden elsős számá­ra örök élmény marad ez a nap! Mi nagyon élveztük! A másodikosok Az európai EU Code Week keretében zajlott október 15-ón az Algoritmánia informatikai verseny, melyet a Fiileki Gimnázium, az e-Talentum Polgári Társulás és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezett a 7-9. osztályos tanulók rószére. Az üresen kongó termet hamaro­san gyerekzsivaj töltötte meg, majd amint a résztvevők helyet foglaltak és kissé elcsendesültek, elkezdőd­hetett a rendezvény, melyet Tomo­­lya Róbert, a Füleki Gimnázium ta­nára és Kerekes László, a gimnázi­um igazgatóhelyettese nyitott meg. A versenyen informatikai elő­adásokra és a Virtuális programo­zói szakkör meghirdetésére is sor került. A vetélkedő idei feladatait Both Anna Viktória és Szepessy Anna, a gimnázium 3. A osztályos tanulói készítették Tomolya Róbert mate­matika és informatika szakos tanár felügyeletiével. Az idei versenyen 7 iskolából 12 háromtagú csapat vett részt, így képviseltette magát az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola, a losonci Kármán József Alapiskola és Óvo­da, az Almágyi Alapiskola és Óvo­da, a tornaijai Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapisko­la, a Rozsnyói Református Egyház­­község Alapiskolája, a pelsőci Dé­nes György Alapiskola, valamint a füleki II. Koháry István Alapiskola. A diákoknak 9 feladatot kellett megoldaniuk, melyek más-más in­formatikai területeket öleltek kör­be, így a gyerekek kapcsolatba ke­rültek a grafikával, a programozás­sal és az alapvető számítástechni­kai ismeretekkel. Az idei feladatsor sok új feladat­­típusban tért el az előző évekétől. Ilyen volt például a 4. feladat, az úgynevezett tapogatós - ennek so­rán a tanulóknak ki kellett tapogat­niuk, milyen számítástechnikából ismert eszközt rejthet a 10 kis zacs­kó. Ez a feladat a felkészítő tanárok tetszését is elnyerte; a negyedik fel­adat utáni rövid szünetben ők ma­guk is lelkesen kipróbálták, vajon nekik sikerül-e rájönni, mit rejte­nek a kis zsákok. Minden csapat szépen helytállt, és a szervezőknek külön örömet szerzett, hogy látha­tóan élvezték a feladatokat. Végül szoros versenyben a Rozs­nyói Református Egyházközség Alapiskolájának csapata végzett az első helyen, második lett az Al­mágyi Alapiskola és Óvoda, a har­madik helyet pedig a Kármán Jó­zsef Alapiskola és Óvoda csapata szerezte meg. Minden résztvevő csapatnak gratulálunk! Szepessy Anna Számos vicces feladatot kellett megoldaniuk az elsősöknek (Fotó: mtag) Selyések a Rákóczi Szövetség vendégeként Budapesten A komáromi Selye János Gimnázium III. B osztálya idón romok lehetősóget kapott: rószssa lehetett az 1956-os emlákiinnepsóg­­sorozatnak. Október 22-én a Rákóczi Szövet­ség meghívására a Marianum Egy­házi Iskolaközpont csoportjával kö­zösen indultunk úrnak és emlékez­tünk meg a 63 évvel ezelőtti esemé­nyekről. A Rákóczi Szövetség 27. alkalommal szervezte meg a Gloria Victis programsorozatot, melyen idén rekordszámú, 3000 Kárpát­medencei középiskolás és egyete­mista vett részt. Miután a délelőtti órákban meg­érkeztünk Budapestre, egy rendkí­vüli meglepetésprogram várt ránk, mégpedig egy dunai hajózás. Az Európa hajón nagyon kellemes há­rom órát töltöttünk el. Az ízletes ebéd után a hajó fedélzetéről csodáltuk a lenyűgöző budapesti látképet, az Országházat, a Budai Vámegyedet és a Gellért-hegyet. Még az időjárás is nekünk kedvezett, hiszen mindezt csodás, verőfényes napsütésben tet­tük, ráadásként pedig a Kiss Kata Zenekar még kellemesebbé vará­zsolta a hangulatot. A hajóról a Műszaki Egyetemnél szálltunk le, ahol elkezdődött a megemlékezés. Mi, diákok és taná­rok a Műegyetem előtt, kivetítőn követtük az eseményeket, hallgattuk a beszédeket. Az egyetem előtti tér fokozatosan telt meg emberekkel, felemelő érzés volt látni, ahogy az összeverődő kis csoportokból hatal­mas tömeg válik. A hangulat viszont csak ezután érte el tetőpontját, ami­kor lassacskán mindenki kezében megjelentek a fáklyák. Izgatottan vártuk, hogy végre meggyújtsuk őket - fokozatosan „lángba borult” az egész tér, mígnem elindult a me­net és elkezdődött a nap csúcspont­ja, a fáklyás felvonulás. Büszkén vonultunk végig a rakparton, ahol annak idején elődeink is. Leírhatat­lan érzés részese lenni egy ekkora, utcán felvonuló, ünneplő tömegnek - bár nekünk, a mai fiatal generáci­ónak, amelyik beleszületett a sza­badságba, már szinte elképzelhetet­len az az ösztönös erő, amely a leg­nagyobb hatalommal szembemenve és szembeszállva a szabadságért ki­áltott. A felvonulás a Bem téren ko­szorúzással ért véget, ahol 63 évvel ezelőtt ezrek hallgatták a Nemzeti dalt Sinkovits Imre előadásában. Három diáktársunknak - Pinke Viviennek, Édes Krisztiánnak és Keresztes Leventének - kicsit más volt a programja, ők ugyanis sikere­sen bejutottak a Rákóczi Szövetség Gloria Victis történelmi vetélkedő­jének középdöntőjébe. Amíg mi a Dunán hajóztunk, addig ők egy fel­adatlappal küzdöttek a Műegyetem egyik előadótermében. Természete­sen később ők is csatlakoztak a fák­lyás felvonuló tömeghez. A Bem téri ünnepség után még egy esti koncert erejéig a Bagossy Brothers Com­pany várt rájuk lazításként a MOM Parkban, másnap pedig azon izgul­hattak, vajon bejutnak-e a szóbeli döntőbe. Ha a legjobb tíz csapat közé nem kerültek is be, a selyés verseny­zők is határozottan állították, hogy e három nap élményeiért megérte hó­napokon át dolgozni. Reméljük, jövőre is megadatik ez a lehetőség diákjainknak! Vajányi Orsolya, Elek József Hatalmas eimeny volt a komaromi gimnazisták szamara a raklyas felvonulás

Next

/
Thumbnails
Contents