Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-07 / 259. szám
www.ujszo.com I 2019. november 7. KULTÚRA I 9 • • Ötvenéves lett A Mézga család Nemzetközi sikersorozat a kelet-európai kisember hányattatásairól JUHÁSZ KATALIN Ki hinnó, hogy ötven óv telt el a Mózga család első szériája óta? 1969-ben költözött be a magyar emberek szívébe ez a tipikusnak mondható, mógsem átlagos család. Időn ás téren átívelő kalandjaikat azok is ismerik, akik akkor mág meg sem születtek. A jubileum alkalmából az Országos Rajzfilmünnep szervezői a magyar animáció zsenije, a 85 éve született Nepp József emléke előtt is tisztelegnek, aki rendezőként és íróként is részt vett a sorozat munkálataiban. November 15. és 17. között a magyar animációé lesz a főszerep 110 helyszínen - mozikban, művelődési házakban, könyvtárakban, iskolákban - terveznek vetítéseket és családi programokat, Nepp József alkotásaival a középpontban (A Mézga család mellett a Gusztáv-sorozat, az általa írt Macskafogó vagy első egész estés filmje, a Hófehér). Az igazsághoz hozzátartozik, hogy A Mézga család első négy részét már 1968-ban levetítette a Magyar Televízió, ám pénzhiány miatt a gyártás félbeszakadt. Szerencsére feltűnt a színen egy francia producer, aki pótolta a hiányzó összeget, így elkészülhetett a széria további kilenc része, amelyek 1969-ben kerültek képernyőre. A későbbiekben sem ment minden zökkenőmentesen, mivel a Pannónia Filmstúdió súlyos anyagi gondokkal küszködött. Ekkor jött a segítség Nepp József személyében, aki az Animációs Filmkészítők Nemzetközi Szervezetének tagjaként sorra intézte a külföldi bemutatókat, kapcsolatokat épített befolyásos producerekkel, forgalmazókkal, így készülhetett el a sorozat folytatása. A második szériát 1974-től láthattak a nézők, a harmadikat 1980-ban. A siker elképesztő volt, és nem csak Magyarországon. Németországban, Bulgáriában, Olaszországban, Franciaországban, de még Kubában is imádták a nézők, Csehszlovákiáról nem is beszélve. Az itteni közszolgálati tévé számtalanszor ismételte a sorozatot. Megkockáztatjuk, hogy A Mézga családnak köszönhetően döbbentek rá először a szlovákok, mennyire hasonló a két szomszédos nép mentalitása. Szerethető szereplőkkel találkozhattak, akik egy kicsit olyanok voltak, mint ők. Ugyanúgy civakodtak, álmodoztak, irigykedtek a szomszédra, „harcoltak” kamasz gyerekeikkel, kapaszkodtak létező és elképzelt szalmaszálakba annak érdekében, hogy felszínen maradjanak, boldoguljanak abban az élettérben, amely „a létező szocializmus” keretei között megadatott nekik. Ez utóbbi motívumokat olyan ügyesen csempészték az alkotók a történetbe, hogy a cenzorok szeme sem rebbent. A sok humorral tűzdelt alapszituáció önmagában persze nem lett volna elég mesebeli szál nélkül. Aladár, a zseniális képességekkel megáldott kisfiú különböző készülékeket bütyköl, az űrbe utazik, 30. századból való leszármazottjával lép kapcsolatba, akitől különféle hasznos holmikat kap. A humoros helyzetek abból adódnak, hogy a család tagjai nem tudnak mit kezdeni ezekkel az eszközökkel, mert túl mohók, korlátoltak, kisstílűek hozzá. A szigorú, de kissé teszetosza Mézga Géza, jóságos, bár kissé hisztis felesége, Paula és a „tiszta gyagya” Kriszta szintén remek karakterek, kiszámítható reakciókkal, amelyek a jellemkomikum lehetőségeit aknázzák ki. Aladár képviseli a jövőt, leleményességével sorra menti a helyzeteket, neki köszönhetően menekül meg a család a nagyobb veszedelmektől. Nem csoda, hogy Aladár külön szériát kapott, amelyben már vitathatatlanul ő a főszereplő. A Mézga Aladár különös kalandjaiban a fiú éjszakánként saját készítésű űrhajójával és beszélni, olvasni tudó kutyájával minden részben más-más bolygóra utazik. Gyakran tapasztal olyan problémákat, amelyekkel ő maga is szembesül a Földön, és ezekből sokat tanul. A scifi-szál azért is forradalmi, mert a sorozat 1972-ben készült, öt évvel a Csillagok háborúja első része előtt, vagyis az alkotók ráéreztek valamire a nézők tudományos-fantasztikum igényét illetően. A Vakáción a Mézga család egy láthatatlan szereplőt is játékba hoz. Hufnägel Pisti, Paula első szerelme meghívja Mézgáékat Ausztráliába. Amikor megérkeznek, rendőrök kobozzák el a repülőjegyeiket. Fokozatosan kiderül, hogy Hufnägel Pisti nagy spekulátor, akit nemcsak Mézgáék szeretnének megtalálni, hanem a hatóságok is. Megpróbáltatások sora vár rájuk, első körben például úgy akarnak Floridába utazni, hogy bálákba bújva potyautasként feljutnak egy hajóra, amely azonban a Délisarkra megy. Aztán egy lakatlan szigetre kerülnek, átélnek földrengést, vulkánkitörést, találkoznak bennszülöttekkel, raboskodnak börtönben, ujjat húznak a maffiával - egy csomó olyan kalandban van részük, amelyek láttán a néző csak kapkodja a fejét. Az alaphelyzetek ismerősek a különböző műfajú kalandfilmekből, itt azonban humor és irónia kíséretében kapjuk meg őket, mintegy paródiaként, megspékelve a kelet-európai kisember hírhedt túlélési ösztönével. Minden részben feltűnik Máris szomszéd is, akinek az elején eladták az egyik Ausztráliába szóló repülőjegyüket, úgyhogy a Jószomszédi viszony” is tovább fejlődhet. Érdemes újranézni ezt a sorozatot, mert semmit sem kopott az elmúlt ötven év során, sőt akár új rétegeket is felfedezhetünk benne. Boldog születésnapot, Mézga család! Elhunyt Karinthy Márton Budapest. Életének 71. évében elhunyt Karinthy Márton Kossuthdíjas színigazgató, színházrendező, író, a Karinthy Színház alapítója, Karinthy Frigyes unokája. 1949-ben született Budapesten, a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1973-ban végezte el. Ezután két évig a Békéscsabai Jókai Színház, majd újabb két évig a Pécsi Nemzeti Színház rendezője volt, 1977-1980 között a Thália Színházban, majd a Népszínházban dolgozott. Részt vett a Reflektor Színpad és a Játékszín létrehozásában. 1982-ben megalapította a Hököm Színpadot, amely 1988-tól a Karinthy Színház nevet viseli. Ez volt a háború utáni első magyarországi magánszínház. Ördöggörcs című 2003-as önéletrajzi regénye nagy sikert aratott. 2013-ban Kossuth-díjat kapott sajátos szellemiségű, nagy közönségsikernek örvendő színházi műhely létrehozásáért, három évtizedes vezetői és rendezői tevékenységéért, valamint írói munkásságáért. (MTI, juk) Ady három hangra és szimfonikus zenekarra GRENDELÁGOTA Ady Endrét vagy imádja az ember, vagy az első verssorainak elolvasása után hátat fordít neki. Ez utóbbi, reméljük, ritkán fordul elő, Ady olyan érzelmeket hív elő, olyan mélyre ás, olyan szívbemarkolóan írt, hogy (lelketlen) ember legyen a talpán, akit hidegen hagy; vagy túlérzékeny, aki attól tart, ezek a versek összetörik a lelkét, belegázolnak a szívébe, olyan érzelmeket váltanak ki belőle, amelyeket vagy gondosan titkol, vagy amelyekről tán nem is tudja, hogy benne rejlenek. Pető Zoltán tíz-tizenöt éve dédelgeti, pontosabban most már múlt időbe tehetjük, tehát dédelgette az álmát, hogy megzenésíti Ady verseit. Az első lépéseket azzal tette meg, hogy alkotott egy alapművet, a zenét akkor még egy szál gitár szolgáltatta. Ne gondoljunk arra, hogy „klasszikus” verszenét alkotott, amilyeneket az énekelt vers előadóitól hallhatunk, Halász Judit kedves, fülbemászó, nemzedékeket kiszolgáló és megszólító vidám gyereknótáihoz se hasonlítsuk, mert nem lehet. (Senki ne értse félre, természetesen ezeknek is megvan az értékük, a helyük, a funkciójuk; tilos alábecsülni őket.) Azokat az érzelmeket, amelyeket Ady versei váltanak ki az emberben / emberből (a nem kívánt rész törlendő) - szimfonikus zenekar előadásával lehet igazán érzékeltetni, támogatni, mint ahogy az áriának is beillő (nevezhető, áriaként hallgatható) szólók sem elképzelhetők egy szál gitár kíséretével. Ezekben az Adyversekből készült énekekben nem egy gitár van (Zorán-rajongók, nem kell megsértődni, minden alkotó, sőt „alkotó” embernek vannak melléfogásai, kissé félresikerült szerzeményei), ezekben zeng Ady lelkének minden rezdülése, erre minden ember rezonál - legalábbis reméljük. Hiszen már a válogatás sem átlagos: Hepehupás, vén Szilágyban, Mi köt ide?, Vér és arany, Válasz (Azt írod a leveledben:), Láttalak a múltkor, Héjanász az avaron, Félig csókolt csók, Meg akarlak tartani, A mindegy átka, Őrizem a szemed, Párizsban járt az ősz, Az úr érkezése, Válasz'(Azt, amit más őrülten hajszol), Szeretném, ha szeretnének. Ezt nem olyan ember válogatta, aki minden gondját, búját-baját egy kézlegyintéssel elintézi. Olyan ember, aki maximálisan érti és megérti Adyt, mert neki (is), helyette (is) írta, főként ezt a tizennégy versét, amelyek közül csak kettő szólal meg Öllé Erik „prózai” előadásában, a többit Baross Loretta, Mórocz Virág és Derzsi György énekli, és mögöttük zeng a negyventagú Tatabánya Város Szimfonikus Zenekara (a városé, ezért nem is kémek hatalmas honoráriumot). Aki izgalmas, megrázó, felemelő élményre vágyik, annak melegen és szeretettel ajánlom Pető Zoltán Lennék valakié című alkotását, bár csupán részleteket hallottam belőle. Precízen ki- és megdolgozott előadás lesz. Csak egyet sajnálhatunk, nem biztos, hogy máshol is meghallgathatjuk. Igaz, felvétel is készül belőle, melyet iskoláknak küldenek - élvezze a diákság más formában is Adyt és a komolyzenét. l KULT MINOR ft* 1ündérkertjj|^ DP 190663 SOVEMBER 14. ■T'ORAI KEZDETTEL Dl NA.sZERLAYHEl Yl VMK M SZF.R/Ö: ETC) ZOI I AN ;>/KI-M(-K01>NF.K: YIABÁNYA VAROS SZIMlONlkl'S ZENEKARA DMÁN (il’./.A KARMKSB1 R VI ZENYI 111 VI 1 \ROSS 1 OKI I I A VK)RIH / \ ÍR \i i ERZSI OYÖRl.Y 1 S OL 1 1 ERIK
