Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-04 / 231. szám

www.ujszo.com I 2019. október 4. Világosságot! Szavazókedv, remények, groteszk lépések lvastam egy fiatal szlovák írónő saját magáról szóló könyvét, amely bizonyára nem felel meg teljesen a valóságnak, hi­szen a művészet eszköztárában benne van a túlzás és az elhagyás. Vagyis az írónő maga döntötte el, hogy céljainak megfelelően mennyire túlozta el a valóságot, il­letve mit hagyott ki belőle. Mert ez nem dokumentum, hanem regény. A nő tehetséges, önmagában véve a könyv is tetszett, mégis meg­könnyebbültem, amikor letettem. Mert mindegy, hogy mi igaz és mi nem, a hangulat a szerző lelkiálla­potát tükrözi. Az pedig öngyilkos­ságba hajlóan depresszív. Sötét és reménytelen az élet, egy picike fénysugár sincs sem a lélek mélyén, sem a társadalomban. Brrr. Remélem, nem tükrözi korosztá­lya többségének a lelkiállapotát. Mert így nem lehet élni. És így a problémákat sem lehet megoldani, csak elmerülni bennük, míg le nem húznak egy feneketlen kútba. Persze a társadalmi gondokat fel kell tárni. A szlovák tévécsatornákon jelenleg minimum három aktuálpolitikai in­díttatású sorozat fűt. Egy krimi, kettő groteszk, amelyek szórakoz­tatónak tűnnek, de a groteszknek nem ez a funkciója. Politológus di­ákjaim (már akik nézik) sem nevet­nek rajtuk, inkább dühösek. Azt mondják, ez maga a valóság. A túl­zást és az elhagyást nem hiszik el. Igen, be kell mutatni a rosszat. De ha folyton csak erről van szó, akkor az emberi agy elzsibbad. Elege van, mást akar. Ezért a jókedvet generáló dolgok utáni vágy nemcsak a tö­megkultúra ismérve (ami több en­­tellektüel szerint egyenlő a „bun­kók” kultúrájával), hanem egyszerű önvédelmi mechanizmus. Tudom, vannak emberek, akiket aktivizál ez az egyszínű fekete látásmód, de szerintem többen vannak azok, aki­ket passzívvá tesz. Ezért szőröstül­­bőröstül elutasítják a politikát, mert „úgysem változik semmi”, „minden politikus korrupt”, „nem tartják be az ígéreteiket”, „nem képviselik a választóikat”. A választásoktól is elmegy a kedvük. És egyre többen nem is mennek el szavazni. így van ez a szlovákiai magya­rokkal is. A Fórum Intézet júniusi felmérése szerint az utóbbi tíz évben idén először csökkent 70 százalék alá a magyarok választási kedve, ami a korábbi időszakhoz képest 10 százalékpontos veszteség. S legin­kább a biztosan választani akarók, vagyis a szavazói törzsgárda esett vissza. Azt már máskor is írtam, hogy júniusban a még csak négy magyar párt együttműködése 8 szá­zalékponttal növelte volna a vá­lasztási kedvet, 12-vel pedig a ma­gyarokra adott szavazatok arányát. Azóta persze mindenféle történt, néha groteszkszámba menő lépések is. De kérem szépen, próbáljunk valami reményt nyújtani. Nem marketingreményt, hanem igazit. Mert ha elveszik a kedvünket a szavazástól, szavaznak mások, és nem biztos, hogy tetszeni fog a végeredmény. o Az utca püspöke új falatot javall. Matteo Maria Zuppi gasztroháborút robbantott ki. (Fotó: Facebook/EN24) Migrációs vita kerekedett Bolognában egy tésztarecept miatt Az egyház, az olasz politika és a szakácsok is beszálltak a bolognai konyha egyik jelké­pe, a tortellino körüli vitába, amelyhez sertéshúst használ­nak, de most nélküle akarják elkészíteni a muzulmán bevándorlók miatt. Matteo Maria Zuppi Bologna ér­seke kezdeményezte, hogy a város védőszentje, Szent Petronius mai ün­nepére a tortellinóhoz ne sertéshús­ból, hanem baromfiból készítsék a tölteléket. - Legyen ez a befogadás tortellinója! -javasolta az olasz város katolikus vezetője, akit Ferenc pápa szombaton bíborossá avat. Zuppi ér­sek Bolognában a szegények segítő­jeként ismert, ezért kiérdemelte az ut­ca püspöke elnevezést. A pártján álló egyházfik szerint a könnyedebb tész­tatöltelék nemcsak az esetleg muzul­mán vallású bevándorlóknak, hanem a város idősebb és diétásán táplálko­zó lakosságának is szól. Az első bolognai püspök, az 5. szá­zadban élt Szent Petronius ünnepén a város utcáin népünnepélyt tartanak, az éttermekben pedig a tipikus helyi specialitásként ismert tortellinót szolgálják fel. Az évszázados és vé­dett recept szerint a tészta tölteléke sertéshúsból készül. Az érsek kezdeményezése nagy vitát váltott ki, Ivana B arbieri, az olasz szakácsszövetség vezetője kijelen­tette, „Bologna nyitott és befogadó város, de a tortellino receptje szent és sérthetetlen!”. A bolognai Tortellino Egyesület elnöke, Alberto Salvadori bejelentet­te, készek városi sztrájkot hirdetni, ha a töltelékből kihagyják a sertéshúst. A helyi rászorulókat, köztük a migránsokat is segítő Népkonyha elnevezésű menzaszolgálat alapítója, Roberto Morgantini szerint a sertés­hús nélküli tortellinóval csak azt akarják elérni, hogy másokat is be­vonjanak a helyi hagyományokba. A kérdés politikai üggyé dagadt: Matteo Salvini, az ellenzéki Liga ve­zetője megjegyezte, hogy a sertéshús nélküli tortellino olyan, mint a szőlő nélküli vörösbor. A jobboldali Olasz Testvérek (Fdl) elnöke, Giorgia Me­­loni kijelentette, már az olasz gaszt­ronómia történetét is meg akarják semmisítem. A 390 ezer lakosú Bolognában a letelepedett bevándorlók száma meghaladja a 60 ezret, 16 százalékuk román. Utánuk Fülöp-szigeteki, bangladesi, pakisztáni és marokkói bevándorlók következnek. (MTI) Harabin a házban? HEGEDŰS NORBERT V tefan Harabin pártot alapít. A bejelentés alkalmából összehívott S sajtótájékoztató gyorsan cirkuszi előadásba torkollott, de legalább kaptunk egy kis ízelítőt abból, hogyan képzeli el a politikát JUDr. Harabin. Ha valaki azt hitte, hogy csitul a választás előtti pártalakítási hullám, té­vedett: nem más jelentkezett be Szlovákia önjelölt megmentőjének, mint Stefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke és volt igazságügyi miniszter. Ha az ember csak a titulusait ismerné, még el is gondolkodna: bizony, aki ilyen felelősségteljes posztokon szolgált, az tudhat valamit az ország működéséről, bizonyára komoly, tiszteletre méltó férfiúról van szó. Sajnálatos módon Harabin meglehetősen távol áll mindentől, amit ezek a jelzők jelentenek, és a Vladimír Meciarhoz és Robert Ficóhoz hasonló er­kölcsi fekete lyukak kellettek ahhoz, hogy ez az ember komoly és tiszte­letre méltó pozíciókat bitoroljon. A mérvadó sajtó ma már csak konspirá­­ciós teóriákat terjesztő bohócként tartja őt számon, ugyanakkor az „alter­natív tények” kedvelőinek táborában komoly kultusza van. Harabin régóta velünk van. Bár a pártalakítási szándék frissnek tekint­hető, ilyen-olyan módon már legalább húsz éve befolyásolja a politikai életet. Meciar jobbkezeként kapaszkodott meg a hatalomban, gátlástalanul kiszolgálva főnöke igényeit bírósági ítéleteivel. Ezt követően Ficóval akadtak egymásra, aki szintén igényt tartott a hasonló szolgálatra. Mosta­nában pedig állítólag Marian Kotlebával kacsingatnak egymásra, de a mi­napi bejelentés azt jelzi: itt már nem lesz szerelem. Ha ugyanis Harabin tényleg belép a politikába, akkor leginkább Kotlebától és az SNS-től vehet el szavazókat. Már a párt megalakítását bejelentő sajtótájékoztató is felért egy bohózattal. Harabin 12 perces monológ után (melyben nagyjából apokalipszist vizionált, és minden más politikust elküldött a fenébe) meg­kérdezte, a TA3 élőben közvetíti-e a kirohanását. Mikor kiderült, hogy nem, kirohant a saját sajtótájékoztatójáról egy vendéglőbe és kávét rendelt. Az újságírók persze követték, de Harabin már nem válaszolt semmilyen kérdésre. Kivel, miért, miből alakít pártot? Ezt nem tudtuk meg. Megtud­tuk viszont, hogy csak a HAZA a fontos. A sajtótájékoztatón Harabin egyik embere folyamatosan ócsárolta a sajtosokat, egyiküket meg is lökte, mint aki láthatóan verekedést akar pro­vokálni. Ez a viselkedés bármilyen komoly jelöltet diszkvalifikálna, Ha­­rabinnál mégis ez az alap. Az ő választóinak ez imponál, a tények és az in­dítékok annyira nem izgatják őket. Ez már kiderült az elnökválasztási kampányban is, ahol a volt igazságügyi miniszter meglepően jól szerepelt: több mint 300 ezer szavazatot kapott, ami a harmadik helyre volt elég az első körben, Caputová és Sefcovic mögött. Akkor még bőszen tagadta, hogy politizálásra adná a fejét, de azóta úgy tűnik, megváltozott a széljá­rás. Harabin bejelentkezése a szlovákiai politikába mindenképpen rossz hír. Hazudozik, összeesküvés-elméleteket teijeszt, és úgy játssza a lázadót, hogy ő ennek a rendszernek a legnagyobb haszonélvezője. Ismeri ajogi kiskapukat és imádja a konfliktust - ha bekerül a parlamentbe, ne adj' isten a kormányba, rengeteg kárt okozhat. Ugyanakkor, ha felkerül egy jelölt­listára, le kell vetnie a bírói talárt - ami apró öröm, de mégis. Az ötszázalékos küszöb megugrása nem lesz könnyű. A szélsőséges tá­bor szavazataira Kotlebáék, az SNS és újabban a Smer is igényt tart, Hara­bin érkezése pedig felkavarja az állóvizet - könnyen össztűz zúdulhat rá. Ha szerencsénk van, kiderül, hogy Harabin pártja egy lufi, fúj párat, aztán kipukkad. Ha nincs szerencsénk, akkor a lufi nem pukkad ki, vérvörös színezetet kap, és kiderül, hogy egy bohóc alakú szörnyeteg lapul mögötte, aki beköltözik a házunkba. És ez nem egy Stephen King-horror, csak a szlovákiai valóság. FIGYELŐ Diszkriminálják a magyar diákokat A román Országos Diszkriminá­cióellenes Tanács 2 ezer lejes (mintegy 430 euró) bírságot sza­bott ki a román oktatási miniszté­riumra, mert elmulasztotta kidol­gozni a román nyelv kisebbségi diákoknak való hatékonyabb ok­tatását, és egyetlenegy ilyen vál­toztatást sem kezdeményezett. „Ez áttörés, román állami intéz­mény még soha nem mondta ki, hogy hátrányos megkülönböztetés éri a kisebbségi diákokat, kifeje­zetten a magyar gyerekeket a ro­mán nyelv rossz oktatási módszere miatt” - mondta Asztalos Csaba, a román diszkriminációellenes tes­tület elnöke. A 2011 -es oktatási törvény ki­mondta, hogy külön tantervek és tankönyvek alapján kell tanítani a román nyelvet a kisebbségi diá­koknak, de már nyolc év telt el a hatályba lépésétől. Asztalos Csaba emlékeztetett, hogy a tárca 2022- es határidőt állapított meg, de nyolc év alatt ezek nagy részét már alkalmazni lehetett volna. A testü­let hat hónap múlva megvizsgálja, hogy történt-e javulás. A tanács azt is megáilapitotta, hogy a minisz­térium passzivitása miatt a magyar diákok nagyon gyengén teljesítet­tek románból a nyolcadik osztály utáni felmérőn, valamint az érett­ségin. Asztalos Csaba elmondta, a magyar kisebbséget érinti legin­kább hátrányosan ez a helyzet. Az indoklásban javaslatokat fogal­maznak meg a helyzet javítására. A diszkriminációellenes tanács elnöke már korábban kifejtette a román médiának, hogy a vizsga­­eredmények azt mutatják, rendszerszintű csődöt mondott a módszertana. Az erdélyi magyar diákoknak ro­mán nyelvből ugyanolyan szintű érettségit kell tenniük, mint a ro­mán anyanyelvű diákoknak, emiatt ezrével buknak meg az érettségi vizsgán. (MTI) LAMPL ZSUZSANNA VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR JJ

Next

/
Thumbnails
Contents