Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-31 / 254. szám
121 ÚJ SZÓ AKADÉMIA 2019 2019. október 31. | www.ujszo.com Mik azok az emberi jogok? Az emberi jogok azon elidegeníthetetlen alapvető és szabadságjogaink, melyek a világ minden emberét - nemzetiségtől, lakóhelytől, nemtől, fajtól, színtől, vallástól, nyelvtől vagy bármely más státusztól függetlenül - megilletik születésüktől a halálukig. Mindannyian, emberi mivoltunkból fakadóan egyenlő jogokkal rendelkezünk, azokat tőlünk megvonni nem, korlátozni viszont bizonyos esetekben lehet (törvényben, a szükségesség és arányosság követelményeit betartva, pl. mások emberi jogai, a közrend, a közerkölcs stb. védelméért). Alapvető jogaink értékét a méltóság, méltányosság, egyenlőség, tisztelet és függetlenség szavai fémjelzik, mely értékeket mind a nemzetközi szokásjog, mind a különböző nemzetközi szerződések, sok esetben nemzeti alkotmányok határoznak s védenek meg. Az emberi jogok olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és a kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogok, a kulturális életben való szabad részvétel joga, az élelemhez, a neveléshez és a munkához való jog. Az emberi jogok napja Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése december 10-ét jelölte ki az emberi jogok napjának annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A nyilatkozatot a II. világháború borzalmai ihlették. John Peters Humphrey kanadai jogász és emberjogi aktivista szövegezte meg az ENSZ kérésére, többek között Eleanor Roosevelt egyesült államokbeli First Lady, René Cassin francia bíró, Charles Malik libanoni diplomata és P. C. Chang kínai professzor segítségével. Mit tartalmaz? A nyilatkozat egy bevezetőből és 30 cikkből áll. Ebben a 30 cikkben fogalmazza meg az emberi jogokat (az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat), amelyek Az ombudsman A jogállamiság alapvető kritériuma, hogy az államhatalomnak meghatározott jogi normák között kell működnie, és ezt az államhatalom áltat kialakított „önellenőrző mechanizmusok” működtetésével is elő kell segíteni. Ezt a cétt szolgálja az állampolgári jogok biztosa - más néven ombudsman - jogintézménye is. Az ombudsman a Szlovák Köztársaság független alkotmányos szerve, melynél mindenki ingyen találhat jogorvoslatra. Telefonon, levélben, távirattal, interneten vagy személyesen fordulhatunk az ombudsmanhoz. Nem kell illetéket fizetni, mindenki használhatja az anyanyelvét. A tolmácsot az állam fizeti. Ha olyan ügyről van szó, melyben el kell hallgatni a panaszos nevét, akkor ezt a biztosnak köteles sége megtenni, titoktartás kötelezi. A panaszt ajánlatos érthetően, egyszerűen megfogalmazni úgy, Az Emberi Jogok Európai Bíróságának épülete Amit az emberi jogokról tudni érdemes megilletnek minden embert, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Nem törvényerejű, ezért nem kötelez, de hatásosan lehet vele diplomáciai és erkölcsi nyomást gyakorolni kormányzatokra, és gyakran hivatkoznak is rá. A nyilatkozat az alapját képezi két, kötelező erejű ENSZ-egyezménynek (Polgári és politikai jogok nemzet -hogy világos legyen, mi vagy ki ellen teszünk panaszt, és hogy a panaszos mire törekszik, mit követel. Ha a panasz nem teljesíti az előírt feltételeket, vagy félreérthető elemeket tartalmaz, az ombudsmannak leghamarabb egy hét elteltével kötelessége erről értesítenie a panasztevőt, sőt a panasz hiányosságairól is fel kell világosítania őt. A névtelen panaszokat az emberjogi biztos nem köteles kivizsgálni. Dr. Mária Patakyová ombudsmanhoz 2017 márciusától 2019 szeptemberéig 4754 beadvány érkezett. E két és fél év alatt a jogbiztos irodájának munkatársai 4506 panaszt vizsgáltak meg. Az intézmény elérhetőség«!: Kancelária verejného ochrancu práv, P. 0. BOX 1, 820 04 Bratislava 24, tel.: 02/323 63 701, 02/02/323 63 702, fax: 02/323 63 703 e-mail: sekretariat@vop.gov.sk , weboldal: www.vop.gov.sk/magyar közi egyezségokmánya; Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya), melyeket 1966. december 16-án fogadott el a közgyűlés. Akadémi kusok, ügyvédek és alkotmánybírók gyakran hivatkoznak rá. Bár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta, nagyon sok ország megsérti előírásait Az ENSZ mellett regionális szervezetek egész sora próbál érvényt szerezni az emberi jogoknak, Európában az Európa Tanács, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Az Európai Alapjogi Ügynökség 2007 márciusa óta működik, a bécsi székhelyű intézmény azt vizsgálja, hogy az unióban, annak tag-, illetve tagjelölt országaiban tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat. A harminc cikk legfontosabb elemei: • Jog az élethez, a szabadsághoz és a biztonsághoz • Jog a művelődéshez • Jog a kulturális életben való részvételhez • Jog a magántulajdonhoz • Védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és a büntetés elől • A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága • A vélemény és a szólás szabadsága Forrás: emberijogok, ujgeneraclo, Wikipedia. Fotók: szí, Shutterstock Szerkesztette: Szabó Laci Az Emberi Jogok Európai Bírósága Az Emberi Jogok Európai Bírósága nemzetközi bíróság, amelynek székhelye Strasbourg. A bíróság alkalmazza az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Feladata szavatolni, hogy az államok tiszteletben tartsák az egyezményben foglalt jogokat és biztosítékokat. E feladatot az egyének - vagy esetenként államok - által benyújtott panaszok (az ún. kérelmek) megvizsgálásának útján látja el. Ha megállapítja, hogy valamelyik tagállam megsértette ezeket a jogokat és biztosítékokat, ítéletet hoz. Az ítéletek kötelező jellegűek: az érintett államok kötelesek azokat végrehajtani. Kérelemmel fordulhat az Emberi Jogok Európai Bíróságához az a személy, aki úgy gondolja, személyesen és közvetlenül áldozata lett az egyezményben vagy annak kiegészítő jegyzőkönyveiben foglalt jogok és biztosítékok megsértésének. Kérelem csak olyan állam ellen nyújtható be, amelyre nézve az egyezmény kötelező. Az egyezmény védi különösen: • az élethez való jogot; • a tisztességes eljáráshoz való jogot polgári és büntető ügyekben; • a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot; • a véleménynyilvánítás szabadságát; • a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát; • a hatékony jogorvoslathoz való jogot; a javak háborítatlan élvezetéhez való jogot és a választójogot és a választhatósághoz való jogot. Az egyezmény tiltja külön öten: • a kínzást és az embertelen vagy megalázó bánásmódot és büntetést; az önkényes és jogellenes fogva tartást; • a megkülönböztetést az Egyezményben biztosított jogok élvezetének terén; • az állam saját állampolgárainak kiutasítását vagy beutazásuk megtagadását; • a halálbüntetést; • a külföldiek kollektív kiutasítását. Az emberi jogok kialakulása Az emberi jogok kialakulása elsősorban az angol, az amerikai és a francia alkotmányos jogfejlődéshez kötődik. Több nagy gondolkodó (pl. Rousseau, John Locke, Jean Bodin) is értekezett arról, hogy az embereknek veleszületett méltóságuk van, jogaik elidegeníthetetlenek, amelyeket az állam köteles megvédeni és tiszteletben tartani. Először a vallás és a lelkiismereti szabadság területén történtek lépések, majd a rabszolgaság eltörléséért indult meg a küzdelem. Az emberi jogok nemzetközivé válása az ENSZ Alapokmányának elfogadásával kezdődött meg. Az ENSZ Alapokmánya emelte először nemzetközi alapnorma rangjára az emberi jogokat, majd a széles körű nemzetközi védelem kialakítása érdekében fogadta el az ENSZ Közgyűlése 1948. december 10-én az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Nem kötelezőnek, nem kikényszerithetőnek szánták a dokumentumot, azonban később az alapokmány autentikus értelmezéseként és az általános szokásjog részeként kötelező erejűvé vált. Később az emberi jogi dokumentumok specializálódása indult el. Az alábbi területeken születtek meg a máig leghatásosabb nemzetközi egyezmények: • Nemzetközi Egyezmény a Faji Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Kiküszöböléséről (1965). • Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) • Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) • Egyezmény a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról (1979) • Egyezmény a Kínzás és Más Kegyetlen, Embertelen vagy Megalázó Büntetések vagy Bánásmódok Ellen (1984) • Egyezmény a Gyermekek Jogairól (1989) • Egyezmény a Fogyatékkal Élő Személyek Jogairól (2006) Az említett univerzális egyezményekkel párhuzamosan regionális szinten is megindult a nemzetközi együttműködés az emberi jogok védelméért. A regionális dokumentumok közül az alábbiakat érdemes kiemelni: • Emberi Jogok Európai Egyezménye (1950) • Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2007) MINISTERSTVO SPRAVODLIVOSTI SLOVENSKE) REPUBLIKY A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma pénzügyi támogatásával valósul meg az emberi jogok és szabadságjogok előmozditását, támogatását és védelmét, valamint a diszkrimináció, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia megnyilvánulása valamennyi formájának megelőzését célzó támogatási program keretében. A dokumentum tartalmáért kizárólag a DUEL-PRESS, s.r.o. felelős. Realizované s financnou podporou Ministerstva spravodlivosti SR v rámci dotacného programú na presadzovanie, podporu a ochranu l'udskych práv a slobőd a preedchádzanie vsetkym formám diskriminácie, rasizmu, xenofóbie, antisemitizmu a ostatnym prejavom intolerancie. Za obsah tohto dokumentu vylucne zodpovedá DUEL-PRESS, s.r.o.
