Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-30 / 253. szám
www.ujszo.com I 2019. október 30. KULTÚRA 5 Könyvek az utókornak eddig még senki sem mondott nemet a különleges felkérésre Az első kiválasztott, Margaret Atwood 2015-ben adta át művét Katie Patersonnak (Képarchívum) A kiszemelt írók közül JUHÁSZ KATALIN Közülünk senki sem fogja olvasni azokat a könyveket, amelyek korunk legnagyobb íróinak tollából születnek, illetve születtek az elmúlt pár évben, egy különleges projekt részeként. De még a gyerekeink sem találkozhatnak velük. A jövő könyvtára ugyanis az utókornak szól, azoknak, akik még meg sem születtek. Egy skót konceptuális művész, Katie Paterson találta ki és szólítja meg sorban a kortárs irodalom legnagyobb alakjait, hogy írjanak a jövő olvasójának. Eddig olyan élő legendák mondtak igent a felkérésre, mint Margaret Atwood, David Mitchell, Sjón, Elif Shafak és Han Kang. Az idei kiválasztott a norvég Kari Öve Knausgárd lett, aki hatkötetes életrajzi regényével (magyarul Harcom címmel jelenik meg fokozatosan) vívott ki elismerést a szakma és az olvasók körében egyaránt. A Future Library projektet pillanatnyilag ezer facsemete jelenti. A lucfenyőket Oslo közelében ültették el egy erdőben 2014-ben. Amikor százévesek lesznek, kivágják őket és papírt készítenek belőlük - erre a papírra nyomtatják majd a huszonegyedik századi írók müveiből létrejött sorozatot. A tervek szerint minden évben egy-egy újabb író csatlakozik a kezdeményezéshez. A neveket mindig október végén hozzák nyilvánosságra. Kari Öve Knausgárd, akit Katie Paterson századunk egyik legfontosabb alkotójának nevezett, a következőket mondta: „Annyira zseniális ötlet, nagyon tetszik a gondolat, hogy olyan olvasóknak írunk, akik még meg sem születtek. Olyan ez, mintha egy kis hajót küldenénk a mi időnkből hozzájuk. Tetszik, hogy száz év múlva fogják csak kinyitni, tetszik, ahogy szép lassan nő az erdő, ahogy minden mindennel kapcsolódik. Csodálatosan zöld alkotás ez”. Knausgárd már el is kezdett dolgozni a szövegen, de a készülő műről semmit sem volt hajlandó elárulni. Csupán annyit közölt, hogy ugyanazzal az műgonddal, erkölcsi és etikai felelősséggel áll ehhez a munkához, mint az eddigi műveihez. „Aki ír, nem töprenghet az olvasóin, meg kell szabadulnia ezektől a gondolatoktól. Ha azokról az emberekről írnék, akik most körülvesznek engem, azt gondolhatnánk, hogy nyugodtan megtehetem ezt, mert úgysem fogják olvasni. De valójában nincs különbség: az ember ugyanazt az elköteleződést érzi.” Elif Shafak török író szintén egy vizes hasonlattal jellemezte A jövő könyvtárához hozzájáruló alkotási folyamatot. Szerinte olyan érzés ez, „mint levelet írni, aktán leúsztatni egy folyón. Az ember nem tudja hová tart. ki fogja elolvasni, csak hisz az idő sodrásában.” David Mitchell szerint az írása „a jövőnek adott bizalmi szavazat”, míg a friss Booker-díjas Margaret Atwood, akit elsőként kértek fel a részvételre, azt jegyezte meg, „milyen különös elképzelni, hogy a saját hangom - ami akkorra már jó ideje elnémult — egyszer csak újra megszólal”. Kari Öve Knausgárd a megegyezés szerint 2020. május 23-án adja át a kéziratot az erdőben az ötletgazdának, aki az oslói központi könyvtár egyik speciálisan erre a célra tervezett termében helyezi majd el, a többi kézirat mellé. A most 38 éves Katie Paterson egyébként nem egyedül választja ki a jövő olvasóinak figyelmére érdemes szerzőket, van egy kis csapata, bár ő maga is lelkes irodalombarát. Rendszeresen olvas könyvkritikákat, és azt is figyeli, kik kapják manapság a legfontosabb irodalmi díjakat. Elmondása szerint az eddig megszólított szerzők közül még senki sem mondott neki nemet, bár a kiszemeltek közül ketten, Umberto Eco írófilozófús és Tomas Tranströmer költő 2016-ban elhunytak, mielőtt még felkérést kaphattak volna. Ez a különleges kezdeményezés, amellett, hogy magába foglalja az emberiség túlélésének reményét és az irodalmi értékek átmentését a jövő századba, képzőművészeti projekt is egyben, mivel a majdani kötetek kinézetét már megtervezte az ötletgazda. A kötetek igényes kivitelben, merített papíron látnak majd napvilágot. Ha most gyártanák le őket, egy példány hozzávetőlegesen 600 euróba kerülne. RÖVIDEN Az irodalom népszerűsítéséről Dunaszerdahely. A szépirodalom, mint érték, kezd háttérbe szorulni a mai, új technológiáktól átitatott világban. Mit tehetnek a pedagógusok, könyvtárosok, szerzők a folyamat lassítása érdekében? Erre a kérdésre keresi a választ a Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT), amely harmadik éve szervez szimpóziumot Az irodalomnépszerűsítés lehetőségei címmel. A mai rendezvény helyszíne a Kortárs Magyar Galéria (Vermes-villa), az előadók között van könyvtáros, tanár, fró és költő, a hazaiak mellett Magyarországról és Erdélyből is. A szimpózium 10 órakor kezdődik Hodossy Gyula SZMÍT-elnök megnyitó beszédével, majd Egyházi Dóra előadása következik A szlovákiai magyar könyvtárosok nyomában címmel. Kantár Balázs Mit olvastok, majthényisok? címmel tart előadást, Juhász Katalin a Holt költők társasága című film kapcsán beszél a pedagógusok felelősségéről, Turczi István költő előadásának címe Parnasszuson innen és túl, Király Farkas író, szerkesztő pedig azt elemzi, hogyan lehet felkelteni a figyelmet egy konkrét könyv iránt. 00 Negyvenéves a fiileki Zsákszínház Fülek. Új bemutatóval ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját a hazai amatőr színházi mozgalom egyik legfontosabb bástyájának számító füleki Zsákszínház. Holnap 18 órától láthatják a nézők A negyvenedik című „tragikus komédiát”, amely Eugéne Ionescu Különóra című műve alapján készült. A rendező Mázik István, a szereplők Nagy Andrea, Gulyás László, Rózenfeld Ilona és Bystron Dániel. Helyszín a füleki művelődési ház bálterme, ahol legközelebb november 7-én látható az előadás. (|uk) Prima Banka H ózza át JELZÁLOGHITELÉT és fizessen kevesebbet o R °/o /GARANTÁLTA N»ndE (l KAMAT Ük 3 évre JJ www.primabanka.sk DP190589
