Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-28 / 251. szám

6 KULTÚRA 2019. október 28.1 www.ujszo.com Vörös szépségeivel hódít a világban Négyrészes, koprodukciós dokumentumfilm készül Alfons Mucháról, a szecesszió cseh mesteréről SZABÓ G. LÁSZLÓ Jövőre ünnepli a világ Alfons Mucha, a szecesszió nagymestere születésének 160. évfordulóját. Ebből az alkalomból forgat négyrészes, koprodukciós dokumentum­filmet a Cseh Televízió, a német-francia illetőségű ARTE és a BBC. A bemutató 2020 tavaszára várható. Miközben a világ különböző or­szágaiban valóságos Mucha-láz tombol, Prága és Moravsky Krumlov még mindig perben áll, hogy melyi­kük legyen a világhírű cseh art noveau-művész hányatott sorsú Szláv eposz című festményciklusá­nak jogos tulajdonosa. A szlávok tör­ténelmének kiemelkedő eseményeit ábrázoló húsz monumentális képet egy amerikai milliomos rendelte meg Alfons Muchától, aki csaknem húsz évig a pánszláv események jegyében festette műveit, ám a ciklus 1919-es bemutatásakor nem aratott vele osz­tatlan sikert. 1928-ban a mester Prá­ga városának ajándékozta a képeket, ám azzal a feltétellel, hogy a város ál­landó kiállítóhelyet biztosít a soro­zatnak. Mivel erre (mind a mai na­pig) nem került sor, a Szláv eposz 1963-ban Moravsky Krumlov kasté­lyába került, ahonnan 2010-ben szál­lították vissza Prágába. Moravsky Krumlov pedig azóta is visszaköve­teli a teljes művet, s ebben a se vége, se hossza küzdelemben a festő uno­kája, a hetvenegy éves, Londonban élő John Mucha is a festői morvaor­szági városka oldalán áll. S amíg Prága ígérgetett, hogy új kiállítótermet épít a Szláv eposznak, addig a ciklus tett néhány nagy utat a világban. Két éve Japánban 650 ez­ren látták. A japánok ugyanis imád­ják Muchát. Most például több mint RÖVIDEN Új dal a Macskák című musicalfilmben London. Andrew Lloyd Webber és Taylor Swift közösen írt új dalt a hamarosan a mozikba kerülő Macskák musicalfilmhez. A brit zeneszerző és az amerikai énekes­dalszerző Beautiful Ghosts című szerzeményét Francesca Hay­ward, a Royal Ballet első magán­táncosa adja elő a filmben, a vé­­gefőcím alatt pedig Swift énekli. Az énekesnő egyébként szerepel is a filmben: Bombalurina karak­terét ölti magára. A Macskák Lloyd Webber világhírű színpadi musicaljére épül és olyan világ­sztárokat vonultat fel, mint Judi Dench, Ian McKellen, James Corden, Idris Elba, Jennifer Hud­son és Rebel Wilson. Hayward Victóriát alakítja a mozivásznon, akinek karakterét továbbfejlesz­tették a filmben. „Amikor először elolvastam a forgatókönyvet, az első dolog, ami eszembe jutott az volt, hogy írnunk kell egy dalt Victóriának” - írta közleményé­ben Lloyd Webber, megjegyezve, hogy a Beautiful Ghosts című dal fontos része a Tom Hooper ren­dezte mozinak. A T. S. Eliot angol költő Macskák könyve című 200 plakát és litográfia indul a fel­kelő nap országába, a Mucha to Man­ga - The Magic of Line című kiállí­tásra, amely azt hivatott bizonyítani, hogy Mucha — nőalakjait és virág­motívumait tekintve - sokat merített a tradicionális japán művészetből, mint ahogy a japán képregényrajzo­lók is a mesterüknek tartják őt, nem titkolva, hogy a mangastílusnak mi­lyen sok köze van a cseh kép­zőművész kézjegyéhez. John Mucha is hangsúlyozza: a 19. század első fe­lében a japán képzőművészet olyan népszerű volt Európában, hogy a nagyapját is elvarázsolta. De ugyan­ilyen hatással volt Monet-re, van Goghra és Toulouse-Lautrecre is. „Arról nincs tudomásom, hogy találkozott-e valaha is a nagyapám versciklusából született musical a londoni West Enden mutatkozott be 1981-ben. (MTI) Negyvenéves a Győri Balett Győr/Budapest. Könyvbemuta­tókkal, kiállításokkal, pódiumbe­szélgetéssel és előadásokkal ün­nepli az idén 40 éves Győri Balett a kerek évfordulót. Október 30-án a győri Esterházy-palotában fotó­­kiállítás nyílik a társulatról. No­vember 2-án beszélgetést tartanak a Győri Nemzeti Színházban az alapító tagokkal, köztük Markó Iván alapító igazgatóval. A be­szélgetést követően Gombár Judit díszlet- és jelmeztervezőre, a Győri Balett alapító és örökös tagjára emlékezve kiállítás nyílik a színház előcsarnokában, majd díszelőadással idézik fel az elmúlt 40 évet. November 8-án és 9-én mutatják be a Tolsztoj műve alap­ján készült Anna Karenina című balettet Győrben, majd december 21 -én tartják a budapesti premiert a Művészetek Palotájában. Az ünnep zárásaként rendezik meg a 16. Magyar Táncfesztivált Győr­ben, és emlékalbumot is megje­lentetnek. (MTI, juk) élő japán művésszel - mondja John Mucha. - De amikor Párizsban élt, vásárolt néhány müvet egy Hokusai nevű fafaragó alkotásaiból. Ezek ma is részei a Mucha-gyűjteménynek. Hatásuk szemmel látható néhány li­tográfián és a Sarah Bernhardt meg­rendelésére készült Gismonda­­plakáton is. De ugyanígy helyet ka­pott a plakáton a morva folklór is, kerámiákról vett motívumokkal. S mivel gyermekként templomban énekelt, nemegyszer Leos Janá­­cekkel, akiből később világhírű operaszerző lett, még az ott látott festmények hatása is érezhető a pla­kátjain. Nyolcévesen már gyönyö­rűen rajzolt, tizennyolc évesen kép­regényeket készített.” Japánban először 1900-ban láttak Október 30-án kerül a mozik­ba az Út a lehetetlenbe című szlovák és cseh koproduk­cióban készült film, amely Milan Rastislav Stefánik életét követi nyomon. Tornáé Mischura formálja meg Stefá­­nikot, akinek élete nagy sze­relmét Bárdos Judit alakítja. Stefánik kalandos életútjáról több dokumentumfilm is készült már. Já­tékfilm csupán egy, 1935-ben Jan Sviták rendezésében. Noro Drziak rendező műhelyéből eredeti Mucha-műveket, és csak két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Zodiac-ciklus néhány plakátja alap­ján mangák szülessenek. A Final Fantasy nevű számítógépes játékhoz nemrég egy neves japán alkotó Mu­cha Monte Carlo című plakátját vet­te alapul. A hatvanas években a Rol­ling Stones és Jimmy Hendrix le­mezborítói is Mucha-hatás alatt ké­szültek. Nemrég Kínában zárt az el­ső Mucha-kiállítás, szeptemberben Sao Paolóban nyílt a következő. Ivancicén, a festő morvaországi szülővárosában állandó kiállítással tisztelegnek a nagynevű művész emléke előtt. Nemsokára ez a gyűjtemény is gazdagabb lesz: a vá­ros krónikájában fellelhető illuszt­rációkat és az egykori helyi lapok­került ki most az Út a lehetetlenbe (Cesta do nemozna), amely Stefánik életútját nem hagyományos eszkö­zökkel és nem klasszikus módon je­leníti meg: valójában trükkfilm szü­letett, amely vegyíti a játék-, az ani­mációs és a dokumentumfilm eleme­it, felhasználva az imaginációt is. Az idehaza szerdától megtekint­hető mozgóképes opus Stefánikot több oldaláról mutatja be. Egyrészt mint tudóst, feltalálót, csillagászt, szenvedélyes utazót és a szép nők hó­dolóját. A történetben felbukkan a Párizsban megismert Cleo de Mero­ban megjelent rajzait is láthatják majd az érdeklődők. Csak a Szláv eposz képei marad­nak mozdulatlanok. John Mucha ugyanis leállíttatta az utaztatásukat. „Nem szeretném, ha megrongá­lódnának, és restaurátorok festenék át Alfons Muchát.” Nagyapját John Mucha nem is­merhette személyesen, de híres em­berek voltak a szülei is. Apja, Jirí Mucha író, műfordító, bohém és kettős ügynök volt egy személyben. Édesanyja, Geraldine Mucha zene­szerzőként szerzett hírnevet. John Mucha ugyan londoni lakos, de minden évben több hónapot tölt Prá­gában, szülei egykori házában. Ere­detileg bankárnak készült, de apja halála után ő vette gondozásba a több ezer darabból álló Mucha-gyüjte­­ményt, és a Mucha Foundation igaz­gatója lett. A nagyapjáról készülő négyrészes dokumentumfilmet, amelynek Roman Vávra a rendező­je, ő maga is kíváncsian váija. „Szerencsére csak a film negyedik részét forgatták a várbeli házunkban, ahol a családi gyűjteményt őrizzük. Morgan Freeman, a jeles hollywoodi színész produkciós menedzsere a fi­am. Óva intett attól, hogy beenged­jem a forgatócsoportot a házba. Nem hallgattam rá. Ma már sajnálom. Az előkészületi munkák során azt ígér­ték ugyanis, hogy ötfős stáb érkezik. A végén harmincán lettek. Pokoli ér­zés volt ennyi emberre figyelni, fel­ügyelni. Végül is nem múzeum a há­zunk. Legutóbb a hetvenes években lehettek ennyien nálunk, amikor apám meghívására a korszak jeles el­lenzéki íróinak, képzőművészeinek, rendezőinek és azok múzsáinak szol­gált titkos találkahelyként. De erről is készült most egy film Philip Roth re­génye, a Prágai orgiák alapján. Sze­rencsére azt nálunk forgatták.” A szerző a Vasárnap munkatársa de táncosnő, őt Kristina Svarinská játssza. Stefánik életének nagy sze­relmét és legfontosabb asszonyát, az olasz Giuliana Benzoni márkinőt pe­dig Bárdos Judit kelti életre. A film természetesen megidézi azt is, hogy az első világháború kitörését köve­tően Stefánik beállt a Francia Ide­genlégióba mint pilóta, és a háború végére elérte a tábornoki fokozatot. Bemutatja diplomataként, politikus­ként mint Csehszlovákia egyik ala­pítóját, és egy hatásos epizód foglal­kozik utolsó repülésével, amelynek végén balesetet szenvedett. (tébé) Stefánik (TomáS Mischura) Cleo de Merode táncosnő (Kristina Svarinská) társaságában (Fotó: Media Film) Játékfilm Stefánik kalandos életéről Geraldine Mucha és fia, John Mucha a prágai lakásban (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents