Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-24 / 248. szám
RÉGIÓ 2019. október 24. | www.ujszo.com MEGKÉRDEZTÜK FrantiSek Daniel, a Háromhidak Polgári Társulás elnöke A testület korábban sem a Jelínek-mellszobor, spm a turul emlékoszlop elhelyezését nem támogatta a város területén. A Jelínek-mellszobrot most átadták, lesz turulmadaras emlékoszlop is a köztemetőben? Március 15-én adjuk át az emlékoszlopot ugyanitt, a Szent József köztemetőben. Már novemberben elkészül az alapkő, mert a téli hónapokban nem tudnánk betonozni. Ezen a héten megyek az állami levéltár nyitrai fióklevéltárába, hogy megszerezzem a pontos neveket. Az emlékoszlopon az 1949februárjában, a Kossuth- harcok során elesett huszonegy katona nevét tüntetjük fel. Ki támogatja az emlékoszlop felállítását? A Hősök emlékoszlopát már megrendeltük, a turulmadár szobrára azonban még nincs pénzünk. Nem kizárt, hogy gyűjtést leszünk kénytelenek szervezni erre a célra. Azzal, hogy egy helyen áll majd az első világháborúban elesett mindenféle nemzetiségű katonák sírhelye, a Jelínek-emlékoszlop, és ittáll majd a turulmadárral díszített emlékoszlop is, egyfajta megbékélést szeretnénk elérni és hangsúlyozni, mennyirefontos egymás elfogadása. Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere Hogyan viszonyul a város vezetése a szobrok leleplezéséhez? Függetlenül attól, hogy milyen a testület politikai, illetve ezzel kapcsolatos történelmi véleménye, teret adtam arra, hogy mindkét szobor helyet kapj on a köztemetőben. Nem állnak majd közterületen, ez egy zárt, őrzött terület. Miért tartja fontosnak, hogy ismét álljanak a szobrok? Mindkét szobor itt állt egykor Érsekújvárban. A városképhez tartozott. Frantisek Dániel helytörténész értékmentő, városért tett eddigi munkája tiszteletet érdemel. Úgy szerette volna, hogy mindkét szobor ismét helyet kapj on. (száz) Jelinek mellszobra mellett helyet kap a turulmadaras emlékoszlop SZÁZ ILDIKÓ Jifí Jelinek őrnagy mellszobrát leplezték le a Szent József köztemetőben. Ugyanitt adják átjövő március 15-ón a turulmadaras emlékoszlopot. Frantiéek Daniel helytörténész, a szobor állítását kezdeményező Háromhidak Polgári Társulás elnöke többször hangsúlyozta, ezzel a gesztussal szeretnének hozzájárulni a magyar-szlovák megbékéléshez a városban. Jifí Jelinek őrnagy mellszobra eredetileg a Sokol-székház sarkán állt, 1938-ban távolították el. Jelinek története az 1919-es eseményekhez, ahhoz a főtéri lövöldözéshez kapcsolódik, amikor elfoglalta Érsekújvárt a Magyar Vörös Hadsereg, és a csehek ellentámadásában Érsekújvár elesett. Frantisek Daniel elmondta, a mellszobor leleplezésével egyidejűleg felavatták a jelképes sírhelyet is, melyet az érsekújvári főtéri lövöldözések áldozatainak állítottak. Dániel hangsúlyozta, hogy magyar és szlovák áldozatok is voltak. A társulás szándékát a cseh honvédelmi minisztérium és a szlovák belügyminisztérium memorandumban támogatta. A cseh honvédelmi tárca 270 ezer cseh koronát ajánlott fel erre a célra. Nyitra megye önkormányzata még 2017-ben döntött úgy, hogy 1700 euróval támogatja a sírkő elkészítését. Ján Gumik vezérőrnagy, a Cseh Köztársaság pozsonyi nagykövetségének katonai attaséja, Eduard Stehlík a honvédelmi minisztériumból és Adrián Jenco, a belügyminisztérium közigazgatási részlegének vezetője köszönetét fejezte ki az átadási ünnepségen a társulásnak és az önkormányzatnak az eddigi együttműködésért. . Eduard Stehlík emlékplakettet adományozott Frantisek Dánielnek eddigi helytörténeti munkájáért és törekvéseiért. A testület nemet mondott 2017-ben tárgyalt a képviselőtestület a Háromhidak Polgári Társulás kérelméről, de már akkor sem tartották elfogadhatónak a két szobor újbóli leleplezését, mondván, rendkívül ellentmondásos történelmi időszakról indulna ismét vita a városban. Az érsekújvári önkormányzat idén is úgy döntött, nem állhat városi tulajdonú közterületen sem Jelinek szobra, sem a turulmadaras emlékoszlop. A Háromhidak Polgári Társulás a Sokol-székház melletti parkban a turulmadaras emlékoszlop és a Jelínekmellszobor helyére így csak jelképes emléktáblát helyezett ki. A Szent Anna-kápolnánál állt barokkos talapzaton a dór oszlop, tetején turulmadárral, a honfoglaló magyarok totemállatával. Az emlékművet 1914-ben közadakozásból emelték, 1919 után ledöntötték, a turult eltávolították, majd a lakosok kérésére 1933-ban visszaállították. 1939 márciusában helyére került a turul is, Thain János gimnáziumi tanár, múzeumalapító alkotása. 1946 júniusában ismét ledöntötték az emlékoszlopot, a turult éveken át érsekújvári családok őrizték. Átadási és koszorúzási ünnepség a Szent József köztemetőben álló Jelínek-mellszobornál (A szerző felvételei) Nem dózerolták el 2013-ban Csehország diplomáciai jegyzékben tiltakozott, mert értesüléseik szerint tönkretették a katonasírokat a köztemetőben. A város akkori vezetése közölte: semmit sem likvidáltak, ellenkezőleg, megkezdték a katonasírok felújítását. A belügyminisztérium nehezményezte, hogy nem a katonasírokról szóló törvénnyel összhangban járt el az önkormányzat, mert a tárca engedélye nélkül kezdte meg az első világháborús hősi halottak és a cseh légionáriusok sírhelyének felújítását. A négy felújított katonasír közepére új márványtáblákat csináltatott a város az elhunyt katonák névsorával, az emlékművet 2013-ban leplezték le. A belügyminisztérium dolgozói 2015-ben a városházán tárgyaltak a további lépésekről a síremlékkel kapcsolatban. Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere akkor elmondta, nemzetközi problémát örököltek meg a város a korábbi vezetésétől. Semmilyen dokumentumot nem találnak arról, hogy Érsekújvárnak új szobortervjavaslatot kellett volna kidolgoznia. 2016-ban másodszor is leleplezték a katonai emlékművet, akkor már szoborral a tetején. Az érsekújvári magyarok attól tartottak, hogy a cseh légionáriusoknak állítanak emléket, ám az első világháborúban elesettek emlékművén egy magyar katona alakja áll. Tizenkét ország első világháborúban elesett katonáit temették a négy érsekújvári sírba. Egy sírban nyugszanak a korábbi ellenségek - az Osztrák-Magyar Monarchia katonái, németek, olaszok, oroszok, szerb foglyok és egy boszniai muszlim. A 203 itt eltemetett katona közül százhetvenheten az I. világháború, harminchármán a Csehszlovák Hadsereg és Kun Béla Magyar Vörös Hadserege határ menti konfliktusának áldozatai. A sírban öt, a Csehszlovák Hadsereg kötelékében lévő légionárius is nyugszik. A belügyminisztérium 10 ezer euró támogatást adott a szobor elkészítéséhez. Frantisek Dániel elmondta, az emlékmű egy katonát ábrázol a magyar császári és királyi 71-es gyalogezred egyenruhájában. A címeren hármas hegy és a kettős kereszt látható, a háttérben egy nőalakkal, amely a köztársaságot jelképezi. A korábban ledöntött szobrot azért nevezhették a cseh légionáriusok emlékművének, mert a légionáriusok gyűjtötték a legtöbb adományt, hogy méltó emléket állítsanak számos nemzet elesett katonájának. Táblaháború is volt 1919 elején a Magyar Vörös Hadsereg elfoglalta a várost, június 19. és 20. között a csehek ellentámadásában Érsekújvár elesett. 1922. június 4-én letették a városban és környékén az 1919-ben elesett cseh légionáriusok emlékoszlopának alapkövét. Az első bécsi döntés értelmében 1938. november 8-án Érsekújvár visszakerült Magyarországhoz, a bevonuló magyar csapatok ledöntötték a légionáriusok emlékművét. Az érsekújvári magyarok körében pont ezek a történelmi események váltottak ki ellenkezést a légionáriusok emlékművének visszaállítása kapcsán. A légionáriusok emlékművével 2006-ban foglalkoztak a városi képviselők, egy új alkotásra mintegy 1650 eurót (akkor még 50 ezer koronát) szántak a büdzséből. A légionáriusok szobra ellen petícióban tiltakoztak a lakosok, de az ellentábor is aláírásokat gyűjtött. A képviselők a tiltakozások miatt módosították a határozatot, szobor helyett egy emléktábla elhelyezését javasolták a főtéri kultúrház falán. A pozsonyi alkotó egy repedt táblát hozott az átadás időpontj ára a városházára, ezért nem vették át tőle. Még ugyanabban az évben a Matica slovenská székházának a falán leleplezték a Szlovák Megújhodási Mozgalom fiataljainak ajándékát, a csehszlovák légionáriusok emléktábláját. 4J_______
