Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-03 / 230. szám
www.ujszo.com I 2019. október 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Poloskakommandó Mit tud még ígérni ez a sok párt az embereknek a szavazatukért? L angyos sugarak döfködték a ritkuló őszi lombot, mely alatt Bandika és Ervin ücsörgött, ezúttal a Homorú hamutálhoz címzett külvárosi vendéglőben. Erjedésben levő szőlőlevet ittak, amely félúton tartott valahol a must és a bor közt, de a két munkanélküli jóbarátnak eszébe sem jutott elvitatkozni arról, hogy a poharakban pompázó zavaros folyadék neve murci-e, vagy burcsák. A poloskákról beszélgettek, és az idei poloskainvázióról, amely nyár közepe óta egyre nagyobb darabokat farag le a kertészek sikerélményéből. Bandika elmondta, ő eddig a bencepoloskák igaz barátjának tudta magát, hiszen életfilozófiája eddig is azt diktálta, hogy érdemes jóban lenni minden élőlénnyel, amely ad a külsejére. Ervin az ég felé emelte mutatóujját: idén nem a bencepoloskák okozzák a legnagyobb gondot, hanem a zöld bogyómászó poloskák. Persze a nevük megtévesztő, mert az, hogy zöldek, és rámásznak a bogyókra, az még nem lenne baj. De meg is szurkálják őket, melynek következtében a paradicsom például a rohamos tönkremenés útjára lép. Bandika ekkor elkezdett beszélni egy rejtélyes néniről, aki tavaly felhívta őt azzal, hogy a poloskák legjobb ellenszere a hajlakk, mivel ráépül a bogárra. „El sem tud már repülni, és büdös sem lesz már tőle többé” - indokolta a beavatkozást a rejtélyes néni. Bandika csak azért nem próbálta ki a tanácsot, mert rájött, hogy ha a paradicsomon mászó poloskára hajlakkot fúj, a paradicsom is hajlakkos lesz, ő pedig ha teheti, nem fogyaszt hajlakkal dúsított ételeket. Ervin szerint a poloskákat nem irtani kell, hanem megismerni. Hosszan beszélni kezdett a vízipoloskák alrendjéről, a kétéltű poloskákról, a furcsapoloska alkatúakról, és nem felejtette ki a fenyérpoloska és a címerespoloska alkatiakat sem. Csak a vérszívó poloskákat felejtette ki a felsorolásból, Bandika viszont ezt nem vette észre. Észrevette viszont, hogy a vendéglő belső traktusában fényeit békésen és lehalkítva árasztó televízió Stefan Harabin sajtótájékoztatóját sugározza. Erről eszébe jutottak a napjainkban gombamód szaporodó pártok, és feltette Ervinnek a kérdést, vajon mit lehet még ígérni, mit tud még ígérni ez a sok párt az embereknek a szavazatukért. Ervin szerint komoly esélyekkel indulhatna a februári parlamenti választáson egy olyan politikai erő, vagy erőcsira, amely a poloskák populációjának természetes visszaszorítását tűzi zászlajára, mondjuk regionális poloskakommandók létrehozásával. Bandika nem értette, úgyhogy Ervin ismét hosszan beszélni kezdett, ezúttal a poloskák természetes ellenségeiről, vagyis a gyilkosfurkészekről, a parányfürkészekről, a fémfurkészekről és a tolvajpoloskákról. A szerző a Vasárnap munkatársa Őaputová vonattal utazott Prágába, a visegrádi államfők találkozójára (TASR-felvétel) Le kell bontani egy szerb templomot, elűzött bosnyák földjére építették A szerbek előszeretettel foglalták el az elűzött bosnyákok házait, ha egy mód volt rá, rögtön ortodox templomot is építettek mellé. Az Emberi Jogok Európai Bírósága arra kötelezte Bosznia-Hercegovinát, hogy bontson el egy húsz éve épült szerb templomot egy bosnyák háborús menekült kisajátított földjéről. Fata Orlovicot és családját az 1992-1995-ös boszniai háború idején üldözték el otthonából, majd hajtották el a kelet-boszniai Srebrenicába, a család egy része azonban megszökött a boszniai szerb katonák fogságából, így elkerülte az 1995-ös mészárlást. Néhány évvel később visszatértek szülőfalujukba, Konjevic Poljéba, ahol akkor már a ház közvetlen közelében egy ortodox templom állt. A család pert indított kisajátított földje visszaszerzése érdekében. Fata Orlovic férjét, valamint több mint húsz családtagját mészárolták le a boszniai szerbek 1995 júliusában Srebrenicában. A vérengzést - mely során mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút öltek meg - a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszömyűbb mészárlásnak tartják. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most kimondta, hogy a család földjét teljes egészében vissza kell szolgáltatni, ami a templom lebontásával jár. Emellett a 73 éves Fata Orlovicnak ötezer, további 13 családtagjának pedig fejenként kétezer eurós kártérítést ítélt meg a testület. Az ítélet végleges és kötelező érvényű, Bosznia-Hercegovinának három hónapja van a templom eltávolítására. Az elüldözött bosnyákok házaiba gyakran költöztek be szerbek, akik Bosznia-Hercegovina bosnyákok és horvátok lakta részeiből érkeztek a boszniai Szerb Köztársaság területére. Számos házfoglaló később sem volt hajlandó kiköltözni a házból, a sajátjának mondva azt. Az 1992— 1995-ös boszniai háború idején, valamint a harcok lezárását követően a horvátok, a szerbek és a bosnyákok is templomok, illetve mecsetek építésével igyekeztek igazolni jelenlétüket a meghódított területeken. (MTI) Visegrádiak Brüsszelben FELEDY BOTOND M iközben az európai biztosjelöltek meghallgatása zajlott, egy másik épületben, nem messze az Európai Parlamenttől az integráció jövőjét jóval nyíltabban vitatták meg Brüsszelben. A lengyel központú Visegrad Insight újság szervezésében #EuropeanFutures címen szervezték meg a vitasorozatot, amely különböző forgatókönyveket és ajánlásokat fogalmaz meg arról, hogyan végződhet az európai integráció és mi lehet a sorsa. A lényeg az egészben nem is az, hogy ezt a témát elővették. Inkább az az újszerű, hogy most a visegrádi országok konstruktívan, ajövőt alakító szándékkal, javaslatokkal járulnak hozzá a vitához. Gyakran megkapjuk azt a vádat, hogy csak kötjük az ebet a karóhoz, megakasztjuk a folyamatokat, mintsem hogy mi indítanánk azokat. Persze van példa arra, hogy a tagállamok közötti vitában ilyen történt, ez egy demokratikus klubban természetes dolog. Ahogy az is, hogy minden tag számára külön-külön és kisebb csoportokban is fontos, hogy megfogalmazza a maga jövőképét az integrációról. Hiszen akkor tudunk majd 27-en is vitázni erről, ha mindenkinek kiérlelt álláspontja lesz. Ennek jegyében különösen fontos, hogy a legnagyobb visegrádi ország, a lengyelek ezt elkezdték megszervezni és nemcsak a mi fővárosainkban, hanem Brüsszelben is bemutatják, megvitatják a koncepciókat. Ebben jutott hely önkritikának is - mennyi befektetésre lenne szüksége a visegrádi állami egyetemi szférának ahhoz, hogy nemzetközileg versenyképes legyen, és vajon miért késik ez mind a négy országban már tizenöt éve. Másfelől előkerült a nyugati lépéselőny: amíg a kutatói pályázati források (Horizont2020) javarészt a régi nagy tagállamok patinás egyetemeihez kerülnek (közel 80 százalékuk), addig nehéz kitörniük a közép-európai régió egyetemeinek. Eszközök kellenének az áthidaláshoz is, hogy fair legyen a verseny. Közép-Európa immár kisebb mértékben járul hozzá a nyugati munkaerő-beáramláshoz, mint Dél-Európa. A gazdasági válságot rosszabbul átvészelő déli országok fiataljai évek óta nagy számban mozognak észak - és a munkahelyek - felé, míg kelet-nyugati viszonylatban nem nőtt a számuk, sőt a lengyeleknél például már visszaáramlásról van szó. A közép-európai perspektívák jóval ámyaltabbak tehát, ha közelebbről vizsgáljuk őket. Ezt az árnyaltságot fontos átadni Brüsszelben is, hogy ne a régi reflexek éljenek rólunk, hanem új partnerekként tekintsenek ránk. 15 év telt el a bővítés óta, jó az irány, persze még egy kis legyőzendő távolság hátravan. FIGYELŐ Kereszt az olasz tantermekben Még mindig keresztek vannak kitéve az olasz iskolák osztályaiban, Lorenzo Fioramonti olasz oktatási miniszter most eltávolitaná ezeket, de az olasz püspöki kar ellenáll. A kereszt a helyén marad - reagált a L'Awenire katolikus újság, és vezércikkben figyelmeztetett, hogy a feszület nemcsak az olasz és európai civilizáció egyik kulturális gyökere, hanem az egyetemes testvériség jelképe. „A feszület nem diszkriminatív, a kereszténység átitatja kultúránkat, amely éppen ezért befogadást és integrációt hirdet” - idézte a napilap Stefano Russo püspököt, aki sajnálatát fejezte ki a miniszter „szűk látókörű, laikus világnézete” miatt. A püspöki kar vezetője megjegyezte, hogy Olaszországban már korábban is felmerült a feszület eltávolítása, de a keresztet nem az olasz egyház, hanem a törvények teszik az olasz osztálytermek falára. Az új olasz kormány oktatási minisztere, Lorenzo Fioramonti (Öt Csillag Mozgalom) felvetette, hogy a tantermekben az általában a tanári katedra fölött látható feszületet világtérképpel vagy az olasz alkotmány szövegével helyettesítsék. A miniszter megjegyezte, hogy ő még Sergio Mattarella államfő fényképét is eltávolitaná. Fioramontinak korábban az a kezdeményezése is vitát kavart, hogy igazolt hiányzásnak rendelte el az olasz diákok részvételét a szeptember 27-i környezetvédelmi tüntetésen. Az olaszországi közintézményekben, az óvodáktól a kórtermekig, a bíróságoktól a rendőrségig bevált szokás, hogy kereszt van a falon, és gyakran a mindenkori olasz államfő fényképe. A kereszt kitételét az osztálytermekben egy második világháború előtti olasz jogszabály hja elő, amelyet a hatvanas években megerősítettek. Az olasz diákok több mint 90 százaléka az állami iskolákban is jár hittanórára, jóllehet ott ez nem kötelező, csak választható tantárgy. Az olasz jobbközép párt, a Hajrá Olaszország (FI) frakcióvezetője, Maria Stella Gelmini volt oktatási miniszter emlékeztette utódját, hogy a kereszt nem bútordarab, hanem gyökereinkjelképe. A kérdés a katolikus országban nem váltott ki támogatást a baloldal részéről sem. Luigi Di Maio, az M5S vezetője közösségi oldalán kijelentette, katolikus vallású, de örül, hogy világi államban élhet, és elsőrendűnek azt tartja, hogy az olasz iskolákban elég pad legyen, és ne ázzon be a tető. A feszületnek az osztálytermekből való eltávolítását utoljára egy Olaszországban élő finn anya, Soile Lautsi szorgalmazta. A bíróság elé vitt ügyben, 2011 -ben az Emberi Jogok Európai Bírósága döntött: az olasz osztályokban kitett feszület nem gyakorol vallási jellegű nyomást a nem hívő vagy más vallású diákokra. (MTI) VERES ISTVÁN I 7
