Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-22 / 246. szám

8 I KÜLFÖLD 2019. október 22. | www.ujszo.com Hátrálnak a kurd fegyveresek A lakosok krumplival dobálták meg a kivonuló amerikai katonákat egy kurd városban A kurdok vezette Szíriái Demokratikus Erők harcosa. Visszavonulnak. (TASR/AP) RÖVIDEN Előretörtek a svájci zöldek Bem. A jobboldali, EU-ellenes Svájci Néppárt (S VP) kapta a legtöbb szavazatot, és előretörtek a zöldpártok a Svájcban vasárnap tartott parlamenti választáson. Az SVP az előrejelzések szerint a voksok 26,3%-át kapta, 3,1 szá­zalékponttal kevesebbet, mint a négy évvel ezelőtti választáson. Csökkent a második helyen be­futó szociáldemokraták támoga­tottsága, visszaestek a harmadik helyre esélyes liberálisok is. Je­lentős mértékben megerősödtek viszont a kampányuk közép­pontjába a klímakérdéseket he­lyező pártok. A klímaváltozás fő témája volt a kampánynak, mi­után Svájc gleccsereinek 10%­­kal zsugorodtak az elmúlt 5 év­ben. A baloldali Zöldpárt 5,6 százalékponttal tudta növelni tá­mogatói számát, és a voksok 12,7%-ára számíthat. (MTI) Újra Morales lehet a bolíviai elnök La Paz. Evő Morales baloldali elnök a szavazatok 45,28%-át kapta a vasárnapi bolíviai vá­lasztáson, 2. helyen a voksok 38,16%-ával jobbközép ellenzé­ki kihívója, Carlos Mesa áll, ők ketten mérkőznek meg a decem­ber 15-én esedékes 2. fordulóban. Az ország lakossága ugyanakkor megosztott azzal kapcsolatosan, hogy szabad-e harmadszorra is újraválasztani Moralest. Ami az ellenfelet illeti, Carlos Mesa már volt az ország elnöke, de 2005- ben le kellett mondania az ál­lamfői posztról. (MTI) Újratemetik Franco spanyol diktátort Madrid. A spanyol ügyvezető kormány október 24-ére ren­delte el a néhai diktátor, Fran­cisco Franco tábornok exhumá­lását a Madrid melletti Elesettek Völgyében található baziliká­ból. A miniszterelnöki hivatal szerint Franco (1892-1975) új sírhelye Mingorrubióban, a családi panteonban lesz felesége mellett. Az exhumálást és az új­ratemetést is szűk körben végzik el, a hozzátartozók jelenlétében. A kormány elutasította a Franco család kérését, miszerint katonai tiszteletadás mellett temessék újra az egykori diktátort. (MTI) Hongkong: 68 főt letartóztattak Hongkong. Összesen 68 akti­vistát vettek őrizetbe Hong­kongban a rendőrségi tiltás elle­nére tartott tüntetéseken az el­múlt 3 napban. 53 férfit és 15 nőt fogtak el rongálás, testi sértés, lopás, rejtett fegyverviselés gyanújával, ill. mert a hatósági tiltás ellenére maszkot viseltek az egyébként is tiltott gyüleke­zésen. Hongkongban 5. hónapja tart az a tüntetéshullám, amelyet egy azóta visszavont törvény­­tervezet váltott ki, mára azonban a várost irányító, Peking-párti kormányzattal és növekvő pe­kingi befolyással szembeni til­takozássá alakult. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara/Damaszkusz. Egy zöm­mel kurdok lakta ószak-ezíriai városban a lakosok krumplival megdobálták az országból kivonuló amerikai katonákat. A török offenzíva hatására a szfriai kurd harcosok kivonultak a török határ mentén fekvő Rósz al-Ainból. Amerikai páncélozott katonai járművek haladtak keresztül a kur­dok lakta Kámeslíje városon, miután a Szíriában állomásozó amerikai erők nagy részét az amerikai hadvezetés átvezényelte a szomszédos arab or­szágba. Feldühödött lakosok meg­dobálták a járműveket, és közben an­golul Amerika-ellenes jelszavakat kiabáltak. Mike Pence amerikai al­­elnök és Recep Tayyip Erdogan tö­rök elnök csütörtökön állapodott meg arról, hogy Törökország és a kurdok 5 napra felhagynak a harcokkal. A fegyvemyugvás ma este ér véget. A kurd milíciáknak ez idő alatt el kell hagyniuk Manbidzstól az iraki hatá­rig, mintegy 440 km hosszan azt a 32 km széles területet a török határ Szí­riái oldalán, ahol Ankara biztonsági övezetet akar létrehozni. Nem engedélyezte a londoni alsóház elnöke, hogy a brit EU- tagság megszűnésének (bre­­xit) feltételeiről szóló megál­lapodást a kormány tegnap szavazásra terjessze a ház elé. London. Boris Johnson miniszter­­elnök már szombaton betelj esztette a kormányindítványt a múlt heti EU- csúcson véglegesített új megállapo­dás általános jóváhagyására. Azon­ban a hétvégén a parlament egy mó­dosító indítványt fogadott el. Ezután lekerült a napirendről a tervezett sza­vazás. Johnson tegnap ismét meg­próbálta az alsóház elé texjeszteni az indítványt, John Bercow házelnök azonban ezt nem engedélyezte, azzal indokkal, a mostani indítvány tartal­mában megegyezik a szombatival, a Már tízre nőtt a chilei főváros­ban kitört zavargások halálos áldozatainak száma, a ható­ságok az ország több régiójára és városára kiterjesztették a rendkívüli állapotot. Santiago de Chila. Öt ember vesztette életét vasárnap Santiago de Chile egyik kerületében egy ruházati áruházban, amelyben tűz keletkezett, miután a randalírozó tüntetők kifosz­tották. Korábban 3 ember lelte halá­lát két másik áruház feldúlását kö­vetően kiütött tűzben. A fővárosban pénteken bevezetett rendkívüli álla­potot kitelj esztették az ország északi részén fekvő Antofagastára és a déli Valdiviára is, ahol - a rendőrségi közlemény szerint - „számos rend­bontás volt és támadás történt az ál­lami és magántulajdon ellen”. Chilében pénteken kezdődtek az Vasárnap a kurd harcosok kivo­nultak a török határ mentén fekvő Rász al-Ainból. A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriái Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport a Béke Forrása fedőnéven október 9-én indított hadműveletet Eszakkelet-Szíriában a Törökország által terrorszervezetként és nemzet­­biztonsági fenyegetésként kezelt, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Ál­lam terrorszervezet tagjai ellen. Az YPG, amelyet Ankara a törökországi kurd szakadár fegyveresek szövetsé­gesének tart, az elmúlt években az Iszlám Állam elleni harcra hivatkoz­va Icapott kiképzést és modem fegy­vereket pártfogójától, az US A-tól. Az USA fontolgatja, hogy csapa­tokat hagyjon a kurdok vezette Szíri­ái Demokratikus Erők (SDF) milícia ellenőrzése alatt álló északkelet­­szíriai olajmezők térségében, hogy az energiahordozók ne juthassanak az Iszlám Állam vagy más terrorszerve­zetek kezére - közölte Mark Esper amerikai védelmi miniszter. A tárca­vezető hangsúlyozta: végleges dön­tés a kérdésben még nem született. A miniszter megjegyezte, hogy bár az amerikai csapatkivonás Északkelet- Szíriából folyamatban van, az olaj­mezők térségében még mindig van­tervezetek ismétlődő betelj esztése érdemi változtatás nélkül viszont el­lentmond a parlamenti jognak. Elhalasztotta tegnap a polgári pe­res ügyekben illetékes legfőbb skó­ciai bíróság a jogerős döntést arról, hogy Boris Johnson jogszerűen ele­get tett-e annak a törvénynek, amely előírta számára, hogy kezdeményez­ze a brit EU-tagság megszűnésének halasztását. Boris Johnson szombat éjjel kezdeményezte az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Ta­nácsnál a jelenleg október 31-én ese­dékes kilépés halasztását 3 hónappal, vagyis 2020. január 31-ig, miután a parlament a törvényben foglalt határ­időre, szombaton brit idő szerint 23 óráig nem hagyta jóvá a brexit felté­teleit rögzítő megállapodást. Johnson azonban hivatalos aláírás nélkül összecsapásokkal és gyújtogatások­kal kísért zavargások a metrójegy árának emelése miatt. Santiago de Chile metróhálózata 140 kilométer nak amerikai katonák a kurd fegyve­res csoportokkal. A Szíriából kivont csapatokat Irak nyugati részébe tele­pítik, ahonnan folytatják a dzsihádis­­ták elleni műveleteket. A politikus nyilatkozata ellentmond Donald Trump amerikai elnök korábbi kije­lentésének, hogy véget akar vetni az USA katonai beavatkozásának a Közel-Kelet „véget nem érő” hábo­rúiban, és haza akarja vinni a kato­nákat. Trump ugyanis azt írta Twitter­­üzenetében: .Nincsenek amerikai küldte el levelét Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, ráadásul mellékelt egy másikat is, amelyben közölte, károsnak tartaná, ha az EU megadná a kért halasztást. A Court of Session tanácsának tegnap kellett volna döntenie egy civil kereset alapján arról, hogy ilyen formában teljesült-e a brexit halasztását előíró törvény. A skót polgári főbíróság azonban elhalasztotta a döntést. A bírói testület ezzel gyakorlatilag azt mondta ki, hogy Boris Johnsonnak el kell fogadnia, ha az unió jóváhagyja a halasztási folyamodványt. Az ellenzéki Munkáspárt is el akaija kaszálni a Johnson-alkut: ak­kor támogatja Johnson és az EU megállapodását, ha egy módosítással törvénybe foglalják, hogy népszava­zással kell szentesíteni azt. (MTI, ú) hosszú, és a legmodernebb Dél- Amerikában. Sebastián Pinera elnök jelezte: felfüggeszti a tömegközle­kedéssel kapcsolatos népszerűtlen katonák a harci és a tűzszüneti öve­zetekben. Biztosítottuk az olajat. Ha­zahozzuk a katonákat”. Irán elítéli, hogy Törökország hadállásokat akar létesíteni Szíriá­ban, és azt követeli, hogy tartsák tisz­teletben legfőbb regionális szövetsé­gesének területi egységét. Erről Ab­­bász Muszavi, az iráni külügymi­nisztérium szóvivője beszélt. „A konfliktusokat diplomáciai úton kell megoldani, és Szíria integritását tisz­teletben kell tartani” - jelentette ki. r Eszak-Macedónia áprilisban választ Szkopje. Április 12-én előre­hozott parlamenti választást tar­tanak Észak-Macedóniában - ebben állapodtak meg a fő politi­kai pártok vezetői. Az előreho­zott választást Zoran Zaev kor­mányfő javasolta, miután az unió ismét elhalasztotta az uniós csat­lakozási tárgyalások megkezdé­sét Szkopjéval. Az észak-mace­dón kormányfő hatalmas törté­nelmi hibának nevezte az uniós döntést. Az EU-bővítés 2013-ban rekedt meg, Horvátország csatla­kozása után egyetlen államnak sem sikerült gyors tárgyalásokat folytatnia az EU-val. Brüsszel főként az Európát érintő migrá­ciós hullám és a brexit körüli gondok miatt a háttérbe szorította a csatlakozási tárgyalásokat. (MTI) politikáját, és nyugalomra intette a lakosságot. Az elnök összeült a par­lament két házának, valamint a leg­felsőbb bíróságnak az elnökével, hogy megvitassák, milyen sürgős lépéseket kell tenni a nyugalom helyreállítása érdekében. Pinera ezenkívül törvényterveze­tet küldött a parlamentnek, amely­nek értelmében érvénytelenítik a metrójegy árának emeléséről hozott döntést. A képviselőház vasárnap este meg is szavazta a tervezetet. Hírügynökségek felhívják a figyel­met, hogy a metrójegy árának eme­lése csupán a jéghegy csúcsa, a za­vargások a lakosság általános elége­detlenségét tükrözik a rossz életkö­rülmények, a gazdasági problémák és a rendkívül nagy társadalmi különb­ségek miatt. Chile Latin-Amerika egyik leggazdagabb, de egyben leg­egyenlőtlenebb országa. (MTI) Brexit: lehet még fokozni a zavart Nőtt a chilei zavargások halálos áldozatainak száma Achilei rendőrség vízágyúval és könnygázzal oszlatta a dühös tömeget (TASR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents