Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-22 / 246. szám
www.ujszo.com | 2019. október 22. RÉGIÓ 5 Alig változott a magyar elsősök száma A 2019/2020-as tanév elsőseinek száma a magyar alapiskolákban Pozsony város összesen 0 30 0 29 Pozsonyi járás összesen 0 11 0 11 Szenei járás összesen 0 62 0 56 Pozsonyi kerület összesen 0 103 0 96 Dunaszerdahelyi járás összesen 0 773 0 665 Galántai járás összesen 0 185 0 180 Nagyszombati kerülőt összesen 0 958 0 845 Komáromi járás összesen 0 587 33 575 Lévai járás összesen 0 125 1 135 Nyitrai járás összesen 0 15 0 14 Érsekújvári járás összesen 0 302 0 287 Vágsellyei járás összesen 0 101 0 95 Nyitrai kerület összesen 0 1130 34 1106 LosoTici járás összesen 0 178 33 203 Nagyrőcei járás összesen 0 96 14 132 Rimaszombati járás összesen 0 463 13 590 Nagykürtösi járás összesen 0 33 0 32 Besztercebányai kerület összesen 0 770 60 957 Kassa város összesen 0 29 0 28 Kassai járás összesen 0 146 78 164 Nagymihályi járás összesen 0 111 0 142 Rozsnyói járás összesen 0 99 52 113 Tőketerebesi járás összesen 0 153 8 171 Kassal kerület összesen 0 538 138 618 e Forrás: SZMPSZ IBOS EMESE A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége idén is összesítette a magyar alapiskolák elsőseinek valós számát. Országos szinten az elsősök száma emelkedett az áprilisban beíratottak számához képest, viszont az ötből három kerületben a számok nem emelkedtek. Az aktuális 2019/2020-as tanévben, a pedagógusszövetség összesített adatai alapján az 1. évfolyamot 3622 elsős kezdte meg magyar alapiskolában, míg a nulladik évfolyamba 232 gyerek jár. Áprilisban, a beiratkozási hónapban összesen 3499 gyermeket írattak be a szülők az ország valamelyik magyar alapiskolájába. Ha pusztán ezeket az adatokat vesszük figyelembe, látható, hogy 123-mal több jár magyar első osztályba. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a nulladik osztályokról sem, ahová 232 kicsit soroltak be. „A tavalyi 2018/2019-es tanévben 3626 volt az elsős tanulók, 267 a nulladik évfolyamba járók száma, a különbség országos viszonylatban nagyon csekély” - áll a pedagógusszövetség közleményében. Az adatokból kitűnik az is, hogy jelentős azon szülők száma, akik elmulasztják iskolaköteles gyermeküket a kijelölt időben iskolába íratni. Erre a jelenségre már több iskola évek óta készül, hiszen ez a halmozottan hátrányos helyzetben vagy mélyszegénységben élőknél figyelhető meg. Több iskola szorosan együttműködik az egyes települések anyakönyvi hivatalával, s számon tartja az iskolaköteles kicsiket. Nemegyszer az iskola szociális terepmunkások bevonásával keresi fel az érintett családokat. Ha kerületi bontásban nézzük meg a számokat, akkor az előző évhez képest Nyitra megye kivételével emelkedtek a számok. Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke kiemelte, Pozsony megyében kettővel, Besztercebánya megyében öttel, Kassa megyébén pedig 27-tel több az elsős. „Nyitra megyében 44 diákkal van kevesebb, mint tavaly volt, viszont itt júliusban két alapiskola bezárt” - emlékeztetett Fekete Irén. A pogrányi és a nyitracsehi alapiskola szeptemberben már nem nyitotta ki kapuját. Új jelenség figyelhető meg a Dunaszerdahelyi járásban. Az áprilisi behatáshoz képest a szeptemberi valós adatok jóval alacsonyabbak. Ezek alapján 108 diákkal kevesebb szerepel a magyar elsősök között. Fekete Irén úgy fogalmazott, egyelőre nem tudják, mi rejlik a számok mögött. „Nem tartom valószínűnek, hogy ennyi gyermek speciális alapiskolába került volna” - mondta a szövetség elnöke. Arra a kérdésre, hogy ezek a gyerekek végül nem szlovák alapiskolába kerültek-e, azt felelte: „Abban bízom, hogy a szülők vélhetően mind a két dunaszerdahelyi alapiskolába beíratták a gyereküket, s így duplán számon tarthattuk őket. Erre a jövőben figyelnünk kell” - zárta az SZMPSZ elnöke azzal, hogy a szövetség nem képes olyan alapos statisztikát kidolgozni, mely feltárná a jelenség mögötti valós helyzetet. Hiszen a most nyilvánosságra hozott statisztikai adatokat is kizárólag az igazgatók pozitív hozzáállásának köszönhetően tudták összegezni. Lassan újjáéled a szalánci vár NÉMETI RÓBERT A hétvégén indították útnak a szalánci várban azt a projektet, melynek köszönhetően visszakerül az építmény falai közé az erődítmény utolsó tulajdonosának képtára és ősi múzeuma. A projekt 9000 eurébél valósul meg. EsaHoasEnsi A Mentsük Meg a Szalánci Várat Polgári Társulás igazgatója, Eduard Gajdos a projekt megnyitóján elmondta, az évekkel ezelőtt úrnak indult munkák célja elsősorban a vár belső részeinek, a fából készült konstrukciók megmentése, azt követően a vár utolsó tulajdonosainak, a Forgách család képtárának és ősi múzeumának helyreállítása, megnyitása volt. Évek óta dolgoznak „A vár felújítását már évekkel ezelőtt megkezdtük. Igyekeztünk úgy elvégezni a munkát, hogy az építmény a lehető legattraktívabb legyen a látogatók számára, persze azzal is tisztában vagyunk, hogy a vár önálló működéséhez még rengeteg munkára van szükség” - magyarázza Eduard Gajdos. Egy lépéssel közelebb Az eddigi munkálatok során felújították a vár falaiban levő ablak- és ajtókereteket, ennek köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültek a vártorony és az abban elhelyezendő képtár megnyitásához. „Miután betömtük, kijavítottuk a toronyban leA korábban elkészült tetőszerkezet elsősorban a csapadék és az erős szél ellen védi a torony belsejét (A szerző felvételei) vő lyukakat, képesek leszünk rövid időn belül helyreállítani az évekkel ezelőtt eltűnt képtárat és múzeumot” - tette hozzá az igazgató. Több látogatót remélnek A nemzeti kulturális emlékek listájára is besorolt várrom egyre rosszabb állapotát tekintve a helyiek kezdeményezésére évekkel ezelőtt kezdődött a munka. Először a várhoz vezető ösvényt tették rendbe, utána egy kötélpályás felvonót építettek, mellyel az építőanyagot és a gépeket húzták fel. A vár tetőzetét már 2013-ban megépítették, egy évvel később pedig a szerkezet megerősítését is megkezdték. Rastislav Tmka, Kassa megye elnöke elmondta, turisztikai szempontból a kevésbé fontos várak megnyitása, elérhetővé tétele is fontos. „Ennek a várnak hatalmas vonzereje van, éppen ezért nagy örömmel tölt el, hogy a helyiekből álló csoport évek óta dolgozik.a felújításán. Azt hiszem, a várban elhelyezett kiállítás növelni fogja a látogatók számát” - jelentette ki a megyeelnök. A Forgách család szerepe A szalánci vár a tatárjárás előtt épült, az első okleveles említése a 13. század elejéből való. A várat a Szalánci család őse, az Aba nembeli Csama fia, Péter építette. A várat 1679-ben császári parancsra leromboltatták, egy 1682-es összeírásban már lerombolt erősségként szerepelt. Ha a várat nem is, de az öregtornyot a Forgách család a tizennyolcadik század közepén kijavította, és egészen 1944-ig abban őrizték a család értékeit. A torony a II. világháborúban megsérült, és azóta folyamatosan romlott az állaga, egyre rosszabb állapotba került. Idén 4-gyel kevesebb a magyar elsős, mint tavaly (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)
