Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-19 / 244. szám

www.ujszo.com | 2019. október 19. KÖZÉLET 3 ' Pellegrini csalódott a Balkán miatt Peter Pellegrini kormányfő szerint az unió bővítésének elhalasztásával Brüsszel ismét egyszerre időt és lehetőséget szalasztottéi (TASR-felvétel) KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK CZÍMER GÁBOR Brüsszel. Peter Pellegrini (Smer) kormányfő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Tanács nem támogatta az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdósót Albániával és Észak-Maeedóniával. „Nagyon csalódott vagyok” — mondta a miniszterelnök, hozzáté­ve: Szlovákia egyértelműen az unió bővítése mellett foglalt állást. „Azt gondoljuk ugyanis, hogy a bővítés az unió stabilitásába, gazdasági si­kerébe való befektetés” - mondta Pellegrini. Úgy látja, hogy a két érintett állam nagy erőfeszítéseket tett, hogy teljesítsék a csatlakozási feltételeket. „Ezt az Európai Bi­zottság által elfogadott jelentés is hangsúlyozza” — utalt a miniszter­­elnök arra a dokumentumra, amely azt javasolja, hogy induljanak meg az uniós csatlakozási tárgyalások Albániával és Eszak-Macedó­­niával. ÖSSZEFOGLALÓ Újabb botrányos üzenetváltások kerültek elő Marián Koőner telefonjából. Pozsony. Monika Jankovská, az igazságügyi minisztérium volt ál­lamtitkára állítólag a Marián Kocnertől kapott pénzből vette a A témáról való egyeztetéssel kap­csolatban Pellegrini elmondta: „A kevés biztató jel, amit kiemelhetek, mindössze annyi, hogy a két ország­nak ugyan nem küldtünk pozitív jel­zést, de negatívat sem.” A kormány­fő szerint a témára még a jövő év ele­jén tartandó zágrábi csúcstalálkozó félmillió eurós házát - tájékoztatott a Denník N napilap. A Kocner te­lefonjából szerzett információk szerint Jankovská arra panaszko­dott, hogy már kinézett egy pozso­nyi luxusvillát, de egyelőre még nincs rá pénze. „Te csak vedd meg a lakást, én mindent fizetek” - vála­szolta Kocner. Jankovská cserébe elintézte Kocnemek, hogy a Markíza tévétársasággal kapcsola­előtt visszatérnek. „Újra időt paza­roltunk és egy lehetőséget szalasz­tottunk el” - tette hozzá. Az elsza­lasztott lehetőségek között elsősor­ban a nyugat-balkáni helyzet rende­zését és az unió befolyásának a tér­ségre való kiterjesztését említette meg. tos váltóhamisítási perben a bíró az ő javára döntsön. Jankovská villája a pozsonyi vár alatt fekszik. A több mint 168 négyzetméteres lakás a hi­vatalos dokumentumok szerint fia­inak a tulajdonában áll. Jankovská egyelőre nem reagált a vádakra. Egyébként nem a volt igazság­ügyi államtitkár az egyetlen, akinek Kocner pénzt küldött a szolgáltatá­saiért cserébe. Martina Ruttkayová, A két balkáni állam csatlakozását nyíltan Emmanuel Macron francia elnök ellenezte, de további országok is aggodalmukat fejezték ki az ügy­ben. Az elutasító hozzáállásukat az­zal magyarázták, attól tartanak, Kí­na és Oroszország túlságosan nagy befolyással bír a régióban. a Plus 1 den napilap korábbi újság­írója szintén tőle kért pénzt, hogy kirándulni mehessen a Zöld-foki­­szigetekre. A vállalkozó állítólag 1200 eurót küldött cserébe azért, hogy az újságíró lejáratta Lucia Zitnanskát, a Híd korábbi igazság­ügyi miniszterét. Ruttkayová ta­gadta ezeket az állításokat, a bul­várlaptól viszont már régen távo­zott. (nar, Denník N) RÖVIDEN Főszerkesztőváltás az Új Szó élén Pozsony. Az Új Szó kiadója, a Duel Press a héten új ideiglenes főszerkesztőt nevezett ki lapunk élére Sidó H. Zoltán személyé­ben. Az eddigi főszerkesztőnek, Lajos P. Jánosnak Slezákné Ko­vács Edit, a kiadó igazgatója a Duel Press nevében megkö­szönte az együttműködést. Sidó H. Zoltán, a lap eddigi főszerkesztő-helyettese ideigle­nesen, megközelítőleg egy hó­napra veszi át a lap vezetését. November derekától Nyerges Csaba lesz az Új Szó új főszer­kesztője. Nyerges Csaba koráb­ban a magyarországi Kisalföld napilap főszerkesztője is volt. (dp) Andruskó Zoltán vádalkut kötött Bazin. A Ján Kuciak meggyil­kolásának ügyében közvetítéssel gyanúsított Andruskó Zoltán tegnap vádalkut kötött az ügyészséggel. Az őt fenyegető 25 éves szabadságvesztést Da­niel Lipsic, a Kuciak család vé­dőügyvédje szerint körülbelül harmadával csökkentették. Egyelőre senki nem tette közzé hivatalosan, pontosan milyen szabadságvesztésen egyeztek meg. A vádalkut még a bíróság­nak is jóvá kell hagynia, amint erre sor kerül, elveszíti a felleb­bezés lehetőségét. Andruskót más bűncselekményekkel is gyanúsítják. Peter Sufliarsky és Maros Zilinka ügyész, valamint Dániel Lipsic ügyvéd meggyil­kolásának előkészítésével és adócsalással is. (TASR) Threema: Jankovská Kocner pénzéből vette a házát A koalíció korlátozná a választók szabad tájékozódásához való jogát NAGYROLAND A kormánykoalíció szigorítana a választások előtti kampány­csenden. A Híd és a Smer javaslatának ártalmában a választások előtt 50 nappal tilos lenne közzétenni a politikai pártok preferenciá­ival kapcsolatos felmérések eredményeit. A politikai pártok viszont továbbra is rendel hatnának felméréseket. Pozsony. A parlament várhatóan a jövő héten szavaz majd a javaslatról. A jelenleg hatályos törvények sze­rint a választás előtt 14 nappal már nem szabad közzétenni a felmérések eredményeit. A koalíciós pártok azonban 50 napra bővítenék a mo­ratóriumot. Jakab Elemér (Híd), a javaslat egyik kidolgozója hangsú­lyozta, hogy a törvénymódosítás nem gátolná a közvélemény-kutató intézetek munkáját. „Leszögezném, hogy nincs betiltva a felmérések ké­szítése a választás előtt. Bárki ren­delhet felmérést, csak nem hozhatja nyilvánosságra az eredményeket. Az intézetek munkája ezzel nincs meg­nehezítve” — mondta lapunknak a Híd képviselője. Máshol nem is tiltják A Szlovák Tudományos Akadé­mia (SAV) rámutatott, hogy a szom­szédos országokban jóval kevesebb ideig tiltják a felmérések közzététe­lét, mint nálunk. Csehországban 3 napos moratórium van érvényben, Magyarországon 2, Lengyelország­ban 1, sőt néhány országban - pél­dául Hollandiában, Svédországban, Németországban vagy Nagy- Britanniában — egyáltalán nincs is moratórium. Európában Szlovákián kívül mindössze csak Olaszország­ban (14 nap) és Montenegróban (15 nap) van hosszabb moratórium, mint egy hét. Jakab: Ez nem szigorú Jakab az 50 napos moratórium bevezetését ennek ellenére sem tartja szigorúnak. Elmondása sze­rint a módosításra azért van szük­ség, mert a választás előtt sokszor nem hiteles felmérések jelennek meg, melyek nagymértékben befo­lyásolhatják a választás eredmé­nyeit. „A választások közeledtével egyre hajmeresztőbb közvélemény­kutatások jelennek meg. Tudomá­nyosnak beállítva gyakran olyan hamis feltételezéseket közölnek, amik köszönőviszonyban sincse­nek a valósággal, és ez már nem­egyszer előfordult. Tisztelet a ki­vételnek, én nem azt mondom, hogy minden közvélemény-kutató inté­zet hazudik, vagy csal. Sőt, azt sem állítom, hogy bármelyik intézet rosszindulatból hoz félrevezető eredményeket, egyszerűen csak meg akarnak felelni a megrendelő­nek” - mondta Jakab. A politikusok láthatják A módosító javaslat indoklásában a képviselők viszont elismerik, hogy a pártok ennek ellenére is készítenek majd saját felméréséket. „Úgy vél­jük, hogy ezzel nem sértjük a vá­lasztók szabad tájékozódási jogát, hanem éppen megvédjük őket a fél­revezető információktól. Azt vi­szont be kell ismerni, maguk a pár­tok sem bíznak a közzétett közvélemény-kutatásokban, és saját költségükre készítenek felmérése­ket, melyek segítségével hatéko­nyabban működtethetik a választási kampányukat” - olvasható az in­doklásban. Felbillen az egyensúly Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató intézmény vezetője hangsúlyozta: a szocioló­gusok nem a saját megélhetésük miatt aggódnak, hiszen felmérése­ket az 50 napos moratórium ideje alatt is készíthetnek. „Az emberek szabad tájékozódása miatt aggó­dom. Talán naiv vagyok, hogy a de­mokratikus értékek felől közelítem meg a problémát, de azt minden­képpen el kell mondani, hogy a vá­lasztásokkal kapcsolatos tájéko­zottság szempontjából felbillen az egyensúly, mégpedig a politikai pártok irányába” - mondta Slosia­rik. A Szlovák Közvélemény-kutató Intézetek Egyesülete (SAVA) a je­lenlegi javaslat helyett olyan tör­vénymódosítást szorgalmaz, mely­nek eredményeként egy független és objektív ellenőrző mechanizmust hoznának létre a felmérések mód­szertani kérdéseinek tisztázására. Ha elfogadják a Híd által is támogatott javaslatot, az újságírók többé nem kap­nak lehetőséget arra, hogy ötven nappal a választások előtt aktuális közvélemény-kutatás eredményeiről tájékoztassák az állampolgárokat. A po­litikusok viszont a Híd által is támogatott javaslatnak köszönhetően a mora­tórium alatt is annyi felmérést rendelhetnek, amennyit akarnak. (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents