Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-18 / 243. szám
NAGYÍTÁS Egy csőd (utó)szimptómái Cmorej Gyula: „Az idegenforgalom, akár az inga, könnyen kileng. De mert összességében a turisták száma évről évre gyarapszik, manapság az online működési modellre váltva mindig érdemes egy jobb új szezonban bizakodni." (Somogyi Tibor felvétele) NÉVJEGY CMOREJ GYULA (1955, Rimaszombat); közgazdász, idegenforgalmi szakértő. Egyetemi diplomát a korábbi Besztercebányai Gazdasági Egyetem idegenforgalmi tagozatán 1978-ban szerzett, azóta a turisztikai iparágban dolgozik. 1993-tól saját utazási irodát működtet, 1994 és 2007 között a Szlovákiai Utazási Irodák és Utazási Forgalmazók Szövetségének elnöke volt. Egyéni érdeklődésből Pozsony múltjával és a város postai képeslapjainak történetével foglalkozik behatóbban, e témában több könyve is megjelent. MIKLÓSI PÉTER Negatív csattanóval ért véget az idei nyaralási főidóny. A világ legismertebb és mindenképpen legpatinásabb utazási irodája, az 1841-ben alapított Thomas Cook - a leányvállalatait szintén szakadékba rántva - szeptember végén bejelentette a csődöt, azaz tevékenységének azonnali leállítását. Ez a csőd főként a nem szakmabeliek számára azért jött váratlanul, mert a nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint a 21 ezer alkalmazottat foglalkoztató idegenforgalmi óriáscég évente átlagosan 20-21 milliói!) embert utaztatott, és 117 repülőgépből álló charter-légitársaságot is működtetett. A turisztikai iparágban már maga a Thomas Cook márkanév is fényes fogalom volt, hiszen Angliában, Leicestershire-ből Loughborough-ba, 178 évvel ezelőtt személyesen Cook szervezte az első társasutazást - amikor még nemhogy repülők meg autók nem léteztek, hanem a vonatokon sem voltak mosdók vagy étkezőkocsik... Viszont most, 22 esztendő híján két évszázaddal később, a krach bejelentésekor a világ számos fölkapott turisztikai célállomásán a cég 600 ezer utasa maradt hoppon; hosszabb-rövidebb időre és vétlen áldozatként „csak” a kényszerű kint-tartózkodás bizonytalanságaiban, rosszabb esetben pedig annak helyben kifizetendő azonnali költségeivel is! Tágabb összefüggésekben mi vezethetett a Thomas Cook utazási iroda tönkremenéséhez? A (közeljövőt nézve pedig ez a bukás alapjaiban megkérdőjelezheti-e az utazni vágyók bizalmát a turisztikai ügynökségek iránt? A több részletkérdést is fölvető témában Cmorej Gyula idegenforgalmi szakértő segítette az eligazodást. Kétségtelen, hogy utazási irodaként a Thomas Cook két világháborút átvészelve és több brit uralkodót is túlélve mind szakmailag, mind tekintély dolgában magas gólyalábon állt. Onnan könnyebb lezuhanni? Igen. Különösen, ha ebben a föltörekvő piacokkal zsúfolt iparágban egy hangadó nagyvállalat akár téves hagyománytiszteletből, akár saját megrögzött üzletpolitikai szokásainak rabjaként nem lép idejében és a korszellemnek megfelelően. Ezért nyilván a Cook-iroda csődjének is az volt a legfőbb oka, hogy a mai internetes világban túl nehézkesen váltott a hatékonyabb online működési formákra. Nyugaton már régebben, nálunk pedig az utóbbi évtizedben tapasztalni, hogy főként a fiatalabb és a középkorú generációk szinte tömegesen elfordulnak a hagyományos utazási irodáktól, amelyek a múlt század második felében, illetve az ezredforduló időszakában élték virágkorukat. Az emberek ma sem kívánnak kevesebbet költeni utazásra, mint régebben, de a különböző ár-összehasonlító és szállásfoglaló szolgáltatások révén többnyire önmaguk szervezik az utazásaikat. Ahogyan az utazási irodák kínálta társasutak vagy egyéb turisztikai szolgáltatások zömét szintén az interneten, online megoldásokkal rendelik. Aki tehát utaztatóként késlekedik ebben a lépésváltásban, az előbb-utóbb a csőd szélére sodródhat, esetleg a rolót is kénytelen végleg lehúzni. Ilyenformán a hagyományos utazásszervezők már alig-alig találkoznak személyesen is a kuncsafttal? A mai modem digitalizált időkben - a harminc-negyven évvel ezelőtt még természetes szokásokhoz viszonyítva - az utasoknak talán ha húsz százaléka lépi át az irodák küszöbét. A legfiatalabbak, így a 18-20 évesek pedig szinte egyáltalán nem. Az emberek többsége egyszerűen odaül a számítógép elé, vagy kézbe veszi az okostelefont, és jobban-rosszabbul, de online megszervezi az utazását. A repülőjegyek megvételétől a szállodák szolgálatain át az ott-tartózkodás komfortját biztosító információkig mindent. Ebben az is segítheti őket, hogy például egy-egy tengerparti nyaralásra manapság már nem csak charter-járatokkal lehet eljutni. Ugyanis a légitársaságok az utóbbi években mind egész évi, mind szezonálisjáratokat nyitottak a turisták által kedveltebb üdülőhelyekre. A turisták új keletű szokásainak ismeretében szakértőként ön nyilván sejti, hogy a Thomas Cook anyavállalatot vajon valóban derült égből villámcsapásként érhette-e az egyik estéről másnap reggelre bejelentett kínos csődhelyzet. Szerintem a cégtulajdonosok már legalább két-három éve tudták, hogy a vállalatuk egyre lejjebb csúszik a lejtőn. Egy ilyen jó nevű és tekintélyes utazási iroda végül is nem máról holnapra dobja be a törülközőt, hanem egy hosszabb kellemetlen folyamat végkifejlete az ilyesmi. Amikor a különböző áthidaló pénzügyi segítségek csatornái végleg bedugultak, egyedüli megoldásként tényleg csak a fizetésképtelenség bejelentése maradt. Az online vevőkör megfelelő ütemű bővítésének súlyos gondjai mellett valószínűleg az ármozgások gyors alakulását sem tudta eléggé rugalmasan követni. Egy óriáscégnél az öt-tíz százalékos forgalmi kiesés is már krízist okozhat, míg egy kis utazási irodának az ilyen kilengés ritkán jelent komoly problémát. Viszont a Thomas Cooknak a régebben halmozódó problémáknak, újabban a brexittel kapcsolatos bizonytalanságnak és bizalomvesztésnek a kezelése mellett az üzemanyagárak jelentős növekedését és a sok ezer alkalmazott bérét, irodáik bérleti költségeit is havonta állnia kellett. A cég tönkrejutása Szlovákiában is megzavarta a szezonvégi turistaforgalom nyugalmát? Szerencsére nem. Es ha akadnak hazai turisták, akiknek ezen a vonalon vannak kellemetlen élményeik a szépnek remélt szeptemberi nyaralásról, akkor elsősorban azok bosszankodnak, akik a szomszéd országokban, a Thomas Cook leányvállalatainak a múlt hónapig még stabil pénzügyi helyzetű és jól működő irodáiban vásárolhatták utazásaikat. Hazai szakmai körökben, a kisebb-nagyobb utazási irodák tulajdonosainak társalgásában, témaként föl-fölmerUI a csődhelyzetek réme? Valóban ritkán, legalábbis a magánbeszélgetésekben. Még egy ilyen nagyságrendű bankrott is csak ideigóráig téma. A szóbeszéd helyett az ember inkább élénkebben figyeli saját cégének eredményességi mutatóit, tüzetesebben elemzi átmeneti veszteségeit. Az idegenforgalom ugyanis olyan, mint az inga: könnyen kileng. Ha rossz irányba tart, akkor a jó fordulat reményében a következő szezon kedvező alakulásában kell meggyőződéssel bizakodni. Babonásak az irodavezetők és irodatulajdonosok? Talán inkább a kincstári optimizmus a sajátjuk. Mert összességében a turisták száma évről évre gyarapszik. Elvégre a most bajba jutott turista utazási kedve is megmaradt, ők is utazni akarnak jövőre, csak alaposabban megfontolják, milyen feltételekkel. És célállomást meg szolgáltatót szintén körültekintőbben fognak választani. Előfordulhat, hogy az utazási irodáknak értékesítési gondjaik lesznek, de az emberek utazni fognak! Ezzel szemben a spanyol szállodaiparnaprakészen bejelentette: a kialakult helyzet már most ötszáz hotel pangását, sőt, azok bezárását is jelentheti. Viszont a Thomas Cook évi húszmillió turistát mozgató piaca megnyilt mind előttük, mind az utazási irodák számára. Feltéve, ha kellőképpen élelmesek, és élni tudnak az alkalom kínálta eséllyel. Azok a turisták, akik idén még a Cook-irodalánc kliensei voltak, hamarosan egy másik ügynökségnél vagy akár egyéni utazókként, de meg fognak jelenni. Látni kell, hogy ez egy átalakult, új piac. Ötletesség, megbízhatóság és a minőség garanciáinak ellenében elnyerhető az emberek bizalma - ami a turizmus egyik alapfeltétele. Ez az optimista gondolatsor akkor is megállja a helyét, ha nemcsak a riporter bogarássza ki holmi idevágó adathalmazból, hogy 2016 óta, világviszonylatban, több tízezer kisebb-nagyobb idegenforgalmi ügynökség tűnt el a süllyesztőben? De az egyre növekvő számú turista nem vonult ki a piacról! Sőt, napjainkban már vannak európai városok - például Velence, Amszterdam, Salzburg -, ahol korlátozzák a turistaözönt. Az utazási irodák szerepének háttérbe szorulása egyúttal azt jelenti, hogy a helyi szolgáltatóké a jövő? Valóban, az irodák még a közelmúltban is sok tekintetben elhanyagolták a segítségükkel utazó turisták ottléte alatti időtöltés tartalmi és formai részét. Az utazást, az étkezést, a szállást, esetleg egy-két fakultatív kirándulás lehetőségét is kínálva jobbára csak az úgynevezett pausál csomagban szervezték az utakat. Mostanában ez már kevés az üdvösséghez, mert jelentősen bővült azok köre, akik a pihenés mellett valamilyen különlegességre, tematikus érdekességekre is vágynak. Az ilyen igények az ügyes és találékony helyi szervezőknek kínálnak esélyt, hogy már az interneten vonzó ajánlatokkal álljanak elő. „Online turistaként” honnan fogom előre tudni, hogy éppen ez a szálloda a jó, vagy amaz a jobb? Ma már több független internetes szolgáltató szigorú minőségi kritériumok rendszere szerint, pontozással osztályozza a hoteleket. Ezt a segítséget okvetlenül érdemes igénybe venni. Erre indulás előtt az egyénileg utazónak is érdemes időt és energiát fordítania, ráadásul gyakran előnyösebb árat kap, mint egy utazási iroda. Ha ennyire felpörgött a konkurencia, mi szükségeltetik ahhoz, hogy egy hagyományos utazási iroda is talpon maradjon? Mivel manapság nehéz új és húzós ötletekkel előállni, elsősorban a bizalom az, ami több ujjal is a merülési vonal fölött tarthatja az irodákat. És a turizmus különböző formáit jó színvonalon ötvözve, több lábon állva minél szerteágazóbb kínálatot kell felmutatni. Érvényesülni az idegenforgalomban napjainkban már távolról sem pusztán a rátermettség és a megszerzett bizalom kérdése, hanem ebben az internetes világban a kellő kereskedelmi szimat és hát a szerencse dolga is. Gondolom, nyolc-tíz év múlva bárki számon kérheti rajtam ezt a véleményt. 2019. október 18. I www.ujszo.com 8 I
