Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-16 / 241. szám
www.ujszo.com KÖZÉPISKOLÁK 2019. OKTOBER 16. 29 Egyre több a „problémás” gyerek A középiskolák követelményei első ránézésre meghaladhatják a valamilyen tanulási zavarral küszködök képességeit és készségeit. Megfelelő segítség nélkül az ilyen gyereket előbb-utóbb rossz, problémás diáknak minősítik, a gyengébb teljesítmény az osztályzatokban is tükröződik, aminek következtében csökkenhet az önbizalmuk, a jövőképük pedig reménytelennek tűnhet. Tanulási zavarok Tanulási zavarnak azt a jelenséget nevezzük, amikor egy gyerek normális, adagos oktatási körülmények között képtelen megtanulni írni, olvasni vagy számolni, és ha ezeken a területeken az iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől. Amikor értelmi fogyatékosokról van szó, ezt könnyen elfogadja a környezet, de amikor normál vagy ádag feletti értelmi képességekkel rendelkező gyerek nem boldogul az iskolában, mind a szülők, mind a pedagógusok értedenül és tehetedenül állnak a probléma előtt. Régebben egyszerűen csak rossznak vagy lustának tartották az ilyen gyereket, és sokszor büntették a rossz teljesítményért. Pedig nem a gyermek eszével vagy szorgalmával van baj, hanem az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz szükséges alapfunkciók egyikének-másikjának a fejletlensége okoz nehézséget. A leggyakoribb fejlődési zavarnak a diszlexia és a diszgráfia, illetve a figyelem- és a viselkedészavar számít. Ha időben felismerik a problémát, megfelelő fejlesztéssel korrigálható, és nem kell a gyermeknek évekig elhúzódó iskolai nehézségekkel küzdenie. Egyesek, mire befejezik az alapiskolát, teljesen felzárkóznak, és a középiskolában már nem észlelhető semmilyen tanulási zavar. Néhány gyerek azonban tinédzserként is szakember segítségére és speciális fejlesztésre szorul. A serdülőkor A serdülőkor a 15. életévtől a 20-22. életévig tart, egy bonyolult fejlődési szakasz, amelynek a lefolyása mindenkinél lényegesen eltérő lehet. Ilyenkor a fiatalok számos testi és lelki változáson mennek keresztül, amelyeket fokozatosan el kell fogadniuk, meg kell érteniük. A tinédzserek ekkor ismerik meg önmagukat, az erős és gyenge oldalukat, az értékrendszerüket, keresik a helyüket a világban. Minden egyes fiatalnak számos belső feszültséget kell leküzdenie, különféle személyes kríziseken esik át. Meg kell tanulniuk összetett kapcsolatokat létesíteni az ellentétes nem képviselőivel, egyre önállóbbá és függetlenebbé válnak. Természetesen mindezen a tanulási zavarokkal küszködök is átesnek, miközben náluk ezek a folyamatok még bonyolultabbak lehetnek. Problémás tinédzserek Minél nagyobb a gyerek, annál több iskolai követelménnyel kell A középfokú képzés Szlovákiában gimnáziumok, szakközépiskolák és konzervatóriumok hálózatában valósul meg. A középiskolai tanulmányok elkezdése minden tinédzser számára kihívás, egy új élethelyzet, amely során számos követelménynek kell megfelelnie. A különféle tanulási zavarokkal küszködő gyerekeknek ez komoly problémát okozhat. szembenéznie. A középiskolásoktól elvárják, hogy a tananyagot gyorsan sajátítsák el, a leckét gyorsan írják meg. A tanórákon már nem gyakorolnak annyit, mint alapfokon, ezért a speciális tanulási zavarokkal küszködök ebből a szempontból kevésbé igyekvőnek, lustának, hanyagnak, érdektelennek tűnhetnek, miközben valójában sokkal többet kell igyekezniük, sokkal több erőfeszítésbe kerül, hogy felkészüljenek a tanórákra, mint egészséges társaiknak. A gyakori kudarcok következtében csökkenhet az önbizalmuk, a saját képességeiket alábecsülhetik, hajlamosabbak a depresszióra. Társaiktól csak ritkán vagy egyáltalán nem kapnak pozitív visszajelzést, ami frusztrációhoz vezet, és gyakran képtelenek megfelelő szociális kapcsolatokat létesíteni. Ebből kifolyólag sokszor magányosak, kirekesztettek, az egészséges osztálytársak gyakran kigúnyolják, kiközösítik őket, szélsőséges esetekben ez iskolai zaklatássá is fajulhat. A szlovákiai középiskolákat több ezer olyan fiatal látogatja, akik valamilyen tanulási zavarral küszködnek. Integrálják őket - ez azt jelenti, hogy az egészséges gyerekekkel egy osztályba járnak, ugyanazt a tananyagot kell elsajátítaniuk, ám ha rendelkeznek megfelelő szakvéleménnyel és igazolással, az értékelés során azt figyelembe veszik. Diszlexiás zsenik A tanulási zavarral küszködök is lehetnek sikeresek, sőt több géniusz is diszlexiás volt. Közéjük tartozik; Winston Churchill, Leonardo da Vinci, Hans Christian Andersen, Alben Einstein, Walt Disney, Thomas A. Edison, Pablo Picasso, a ma is élők közül Steven Spielberg, Tom Cruise, Johny Deep, Jamie Oliver. Ugyanakkor nem mindenkiből, aki tanulási zavarral küszködik, lesz zseni, a dolognak semmi köze az intelligenciához. A statisztikák szerint több fiú, mint lány küszködik valamilyen fejlődési rendellenességgel. Léteznek úgynevezett pszeudozavarok is, amikor a tanulási zavarként észlelt problémát a szülők vagy az iskola idézik elő: ez a gyerek reakciója a túl nagy elvárásokra és megterhelésre. Egy-egy tanártól vagy tantárgytól való óriási félelem is idézhet elő pszeudodiszlexiát. Diszlexia és diszgráfia Az olvasás és írás nehézségét diszlexiának nevezik. Diszlexiás az a gyermek, aki jó értelmi képességgel rendelkezik, azonban az iskolában a megszokott idő alatt és az ott szokásos gyakorlás mellett nem tanul meg olvasni. Az olvasás, az írás és a helyesírás zavarai (diszlexia, diszgráfia) szorosan összetartoznak, ugyanis olyan képességek fejledenségére utalnak, amelyek az írott szókép felismeréséhez, a szókép elemei (betűk) közötti kapcsolatok (sorrendiség) percepciójához, illetve a szókép írott megjelenítéséhez szükségesek. Az írás zavarai nem az írás külalakjára, hanem a szótest felépítésére vonatkoznak. Tünetek: különböző betűtévesztések, felesleges betűk, szótagok betoldása, betűk, szótagok kihagyása, szótagcserék, hibás kombinációk, a hosszabb szavakat sokszor az érthetedenségig eltorzítják, a betűk sorrendjének, az olvasás irányának a felcserélése, a szövegértés zavara, az olvasás tempója is nagyon lassú, elmarad az iskolai követelményektől, rossz ceruzafogás, görcsös, rossz vonalvezetés, sok betűtévesztéssel írnak, a hosszú és rövid magánhangzókat, mássalhangzókat nem érzékelik, ezek jelölése számukra nehéz, gyenge a helyesírásuk és a fogalmazásuk. A tartós kudarcok pszichés problémákat okozhatnak, ezért fontos a speciális pedagógiai terápia mellett a pszichológus segítsége is. Diszkalkulia A számolási gyengeség kevésbé ismert, mint a diszlexia. A diszkalkulia azt jelend, hogy a gyereknek alapvetően hiányosak és hibásak az elképzelései a számokról, mennyiségekről, nagyságokról, és a matematikai műveletekről. A hibák számok felcserélésében, nagyságrendek tévesztésében, számok megfordításában és egy sor más módon mutatkozik meg. Ezek a hibák azonban valójában csak az eredetileg meglévő és az ádagostól eltérő érzékelésben, információfeldolgozásban, és az ehhez kapcsolódó akaradan figyelmedenségből fakadnak. Diszkalkuliára utaló jelek: a gyereknek feltűnően sok időre van szüksége a számolási feladatokhoz, és nagyon A leggyakoribb fejlődési zavarnak a diszlexia és a diszgráfia, illetve a figyelem- és a viselkedészavar számít. hamar kimerül ezek megoldása közben. A mennyiségeket, számokat, nagyságokat, formákat és a távolságokat hibásan, rosszul ítéli meg. A számolási szimbólumokat - plusz, mínusz, szorzás stb. - nem mindig ismeri fel, illetve felcseréli őket. Számjegyeket kihagy. Nehézségei vannak a számsorok folytatásával. Fejszámoláskor nem tudja megegyezni a közbülső eredményeket stb. Figyelemzavar és hiperaktivitás Szociálisan elfogadhatadan, másokat zavaró viselkedés jellemzi. A gyermek nem tud a feladatnál maradni, elkalandozik, legtöbbször nem tudja befejezni azt. Nehézséget okoz számára a munka megszervezése. Gyakran tűnik úgy, hogy nem figyel, vagy nem hallotta, mit mondtak neki. Munkája általában rendeden, hanyag. Képtelen megvárni, hogy felszólítsák, nem tudja kivárni a sorát. Az instrukciót nem tudja végigkövetni, félbeszakítja a tanárt az órán, bekiabál. Képtelen ülve maradni, mindig babrál, matat, leejt stb. A tünetek száma és mértéke életkorilag változhat. Egyeseknél dührohamok, alacsony tűrőképesség és önértékelés is megfigyelhető. A szakemberek számunkra személyre szabott, családdal együtt abszolválható viselkedésterápiát, mozgásfejlesztést és pszichodrámát javasolnak. A figyelemhiányos hiperaktivitászavar (ADHD) neurológiai természetű fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység, gyenge impulzuskontroll. Ez ma az egyik leggyakrabban diagnosztizált és az egyik legvitatottabb gyermekkori pszichiátriai betegség. A rendellenesség elsősorban genetikai okokra vezethető vissza, de okozhatja az anya terhesség alatti alkoholfogyasztása, aktív vagy paszszív dohányzása, magas ólomszint a szervezetében, a koraszülöttség, alacsony testtömeg születéskor, az agy homloki részének a sérülése is születéskor, (sza) Szerkesztette: B. Szentgálí Anikó. Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Új Szó - Középiskolák, P.O.BOX 222, 83 000 Bratislava 3. Reklámmenedzser: Turza Kata (+421918 631 884). Fotók: shutterstock.com.
