Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-15 / 240. szám
6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. október 15.1 www.ujszo.com Fontosabb a kampány az államkasszánál Pozsony. Már „papírunk" is van róla: a jövő évi parlamenti választás előtti kormányzati pénzszórás miatt Szlovákiának idén és jövőre sem lesz kiegyenlített költségvetése. A kormány - az utolsó pillanatra halasztva - hétfőn elfogadta a jövő évi állami költségvetés tervezetét. „Szlovákia államháztartási hiánya 2019-ben 0 százalék lesz, vagyis ez lesz az első olyan év, amikor az államkassza kiadásai nem haladják majd meg a bevételek összegét” - ígérte még tavaly ősszel Peter Pellegrini kormányfő, miközben 2020-ra a pénzügy már 0,1 %-os többlettel kecsegtetett. Időközben azonban fordult a kocka. A kormány által tegnap elfogadott 2020-as büdzsé tervezete szerint a költségvetési hiány idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,68, jövőre pedig a 0,49%-a lesz, és már csak 2021-re számolnak kiegyenlített költségvetéssel. Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy az államkassza kiadásai idén 640 millió, jövőre pedig 480 millió euróval haladják meg a bevételeket. A pénzügyminisztérium ráadásul azt is elismeri: ahhoz, hogy 2021-ben és 2022-ben kiegyenlített költségvetése legyen az országnak, 2021-re 770 millió, 2022- re pedig 1,25 milliárd eurós pótlólagos intézkedésekre lesz szükség. Játók a számokkal Az elemzők szerint a kormány által hétfőn elfogadott költségvetési tervezet csak játék a számokkal, a pénzügyminisztériumnak ugyanis erősen behatároltak a lehetőségei. Ha nem szeretné magát szembetalálni Brüsszel rosszallásával, nem tervezhetett be a jövő évre 0,5 százalékánál nagyobb hiányt. Ugyanígy nem állíthatott össze kiegyenlített költségvetés sem, a 0 százalékos deficitet ugyanis senki sem vette volna komolyan. A szlovák jegybank már korábban figyelmeztetett, hogy pótlólagos intézkedések nélkül a költségvetési hiány jövőre elérheti az 1,5 százalékot. Hasonló véleményen van az államkassza őrének számító Költségvetési Tanács is, amely 1,2 százalékos deficittel számol, ami 1,1 milliárd eurós lyuknak felel meg. Folytatódik a pénzszórás „A jövő évi költségvetésre rányomja a bélyegét az, hogy 2020-ban parlamenti választás lesz. A kormány így politikai okokból nem fogta vissza a kiadásait, ami számunkra elfogadhatatlan” - nyilatkozta Rastislav Machunka, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) az alelnöke az érdekegyeztető tanács hétfői ülését követően. A költségvetéssel kapcsolatban több kifogása volt a szakszervezeteknek és a települési önkormányzatok képviselőinek is. Józef Turcány, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) az alelnöke szerint alaposabban át kellene még számolni az önkormányzatok bevételeivel és kiadásaival kapcsolatos tételeket is. Pellegrini az állam vártnál rosszabb gazdálkodását a gazdasági növekedés lassulásával magyarázza, az elemzők szerint azonban ehhez leginkább a kormány vártnál nagyobb kiadásai járultak hozzá. Tény, hogy a pénzügyminisztérium számításai szerint jövőre 620 millió euróval kisebb adóbevétel várható, mint arra eredetileg számítottak, a kormány eddig elfogadott intézkedései miatt azonban a vártnál minimum 350 millió euróval nagyobbak lesznek a kiadások is. Ez az összeg ráadásul még nem végleges. A pénzügyminisztérium is figyelmeztet arra, hogy a jövő évre tervezett 0,49 százalékos hiány eléréséhez még 475,6 millió eurós megszorításra lesz szükség. A pénzügy a jövő évi költségvetés kidolgozásánál azzal számolt, hogy az ország GDP-je idén, a korábban tervezett 4,5% helyett 2,4, jövőre pedig 2,3 százalékkal bővül, a foglalkoztatottság az elkövetkező évben pedig már csak 0,2 százalékkal nő, az idei 1,1 százalék után. Nyertesek és vesztesek A jövő évi költségvetés kiadásai oldalán az egyes tárcák között ezúttal is látványos különbségek vannak. A pénzügyminisztérium által kidolgozott tervezet szerint az egészségügynek elsőbbséget kellene élveznie az állami források elosztásánál. Ezt figyelembe véve jövőre 5,42 milliárd eurót szánnak erre a célra, 319 millió euróval, 6,26 százalékkal többet az idei költségvetésben szereplő összegnél. A pénzügy azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az egészségügy, annak ellenére, hogy a második legnagyobb pénznyelő szektornak számít, eredményesség szempontjából jelentősen lemarad, az elkövetkező időszakban így erre is oda kell figyelni. A pénzügy szerint az ágazatban akár 542 millió eurót is meg lehetne takarítani a források észszerűbb felhasználásával. Jövőre az oktatásra is nagyobb összeget, mindent összeszámítva 4 milliárd eurót fordítanak, 466 millió euróval többet az ideinél. A regionális iskolahálózatra az oktatási és a belügyi tárca költségvetésében 2,11 milliárd eurót különítenek el, több mint 20 százalékkal, 361 millió euróval többet, mint idén. Ebből a legnagyobb összeget az iskolai alkalmazottak fizetésére fordítják, amely jövőre tovább nő. Az ideihez képest csaknem 24 százalékkal, 2,85 milliárd euróra nőnek jövőre a munkaügyi tárca kiadásai is, ami elsősorban a kormány elmúlt időszakban elfogadott szociális intézkedéseivel magyarázható. Elenyésző mértékben, nem egész fél százalékkal nő jövőre a közlekedési tárca büdzséje is. A minisztérium 1,16 milliárd euróból gazdálkodhat. A közutakra és a vasúti infrastruktúrára 982 millió euró jut, 61 millióval több, mint idén. A költségvetési javaslat értelmében a kulturális tárca 2020-ban 291 millió euróból gazdálkodhat, vagyis az idei költségvetésben szereplő összegnél 35,9 millió euróval kap többet. A teljes költségvetésből 70,2 millió eurót fordítanának a közintézmények támogatására. Ebből 34 millió eurót kapna a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS), 2,2 millió eurót az állami TASR hírügynökség, 20 millió eurót a Művészeti Alap (FPU), 8 millió eurót a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) és 6 millió eurót az Audiovizuális Alap (AvF). A költségvetési javaslat értelmében 2020-ban 51,6 millió euró illetné meg az egyházakat és a vallási közösségeket. Ez az idei évhez képest 9,12 millió euróval nagyobb összeget jelentene. A tervezett emelés oka többek között a papokat és lelkészeket érintő bérvalorizáció. Az ideihez képest kisebb összeggel kénytelen beérni ugyanakkor a védelmi tárca. 2020-ban 1,61 milliárd euróból gazdálkodhat, ami csaknem 5 5 millió euróval kevesebb, mint idén. Az ország GDP-jének jövőre így az 1,65 százaléka jut majd a védelmi kiadásokra, ami még mindig elmarad az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) által szorgalmazott 2 százaléktól. Jövőre kisebb összeg jut a mezőgazdaságra és a környezetvédelemre is. (mi, TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8798 Lengyel zloty 4,2931 Cseh korona 25,823 Bi Magyar forint 331,44 Horvátkuna 7,4315 BM Román lej 4,7546 Japán jen 119,40 Q Svájci frank 1,0983 Kanadai dollár 1,4576 Q USA-dollár 1,1031 Privatbank! 1,13-1,08 26,45-25,16 OTP Bank 1,15-1,06 26,94-24,68 346,06-316,89 Postabank 1,14-1,07 26,60-25,05 345,14-318,59 Szí. Takarékpénztár 1,14-1,07 26,43-25,01 346,25-316,43 Tatra banka 1,14-1,07 26,63-24,97 345,24-317,72 ÖSOB 1,13-1,08 26,45-25,14 Általános Hitalbank 1,14-1,07 26,60-24,95 346,40-316,57 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladáséra vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Nobel-emlékdíj a szegények segítőinek Három közgazdász, az indiai Abhijit Banerjee, a francia Esther Duf lo és az amerikai Michael Kremer kapja az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat a globális szegénység enyhítéséért végzett munkájukért - jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Stockholm. Az akadémia indoklása szerint az idei kitüntetettek kísérleteik során új megközelítést alkalmaztak ahhoz, hogy megbízható válaszokat kapjanak arra, melyek a globális, szegénység elleni küzdelem legjobb módozatai. Esther Duflo a második nő a világtörténelemben, aki megkapta a közgazdasági Nobeldíjat, előtte csak Elinor Ostromnak sikerült ez, 2009-ben. Abhijit Banerjee és Esther Duflo házastársak; ők az első házaspár, amelynek mindkét tagja a közgazdasági díj kitüntetettje. Az amerikai Michael Kremer 1964- ben született, a Harvard Egyetem professzora, aki a fejlődő afrikai és latin-amerikai országok szakértője. A 1990-es évek közepén a Kenya nyugati részén végzett kísérleteivel megmutatta, hogyan lehetséges egy sor külön intézkedéssel javítani az iskolások eredményeit. A közgazdasági Nobel-díjat, pontosabban a Svéd Központi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját, a svéd jegybank alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából'1968-ban. A kilencmillió svéd korona (908 ezer dollár) pénzjutalommal járó díjat idén 51. alkalommal osztotta ki a Svéd Tudományos Akadémia. Az átadási ünnepséget december 10-én tartják Stockholmban. (MTI, TASR) Elektromobilok nem a wc-Állami támogatás megújuló ■^energiaforrásra Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: • Hozzájárulás a családi házak hőszigetelésére • Üvegházhatás és globális felmelegedés • Állami támogatás megújuló energiaforrásra • Energiatakarékos és környezetbarát fűtés • Elektromobilok Üvegházhatás és globális felmelegedés & Október l?'-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! A jövő évi büdzsé parlamenti vitájánál még lefagyhat Ladislav Kamenicky pénzügyminiszter arcáról a mosoly (TASR-feivétei)
