Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-14 / 239. szám
www.ujszo.com | 2019. október 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Győz a józan ész? Összefoghat a Híd és az MKR tudathasadás az Összefogásban HEGEDŰS NORBERT nagyon szerenf esések leszünk, az elkövetkező ML napokban a politika világában teljesen szokatlan és ritka jelenség szemtanúi lehetünk: elképzelhető, hogy győz a józan ész. Az MKP és a Híd ismét tárgyalóasztalhoz ül, hogy a közös indulásról egyeztessen. De hisz ez már megtörtént! - mondhatja a kedves olvasó, és valóban: mintha egyszer már végigjártuk volna ezt az utat. De nem, nem kerültünk időhurokba és nincs hiba a Mátrixban: ez egy más tárgyalás lesz, ugyanis nem a Híd által korábban elvetett pártkoalícióról, hanem a Híd által korábban elvetett választási párt létrehozásáról beszélnek majd. A déja vu érzés tehát nem véletlen: a téma egyszer már terítéken volt, csak most már mindkét fél akarja a megegyezést. A választási párt előnye a koalícióval szemben, hogy hét helyett öt százalék is elég a parlamentbe jutáshoz. A Focus legutóbbi felmérése a Hidat 4,1, az MKP-t pedig 3,3 százalékra mérte. Ezzel matematikailag meglenne a hét százalék is, de tudjuk, hogy a két nagy párt összeborulásának nem örül mindenki. A Magyar Fórum például nem kér belőle, az Összefogás mozgalom kommunikációja pedig kettős: a saját sikereként akarja beállítani a közeledést, ugyanakkor máris pártalkukról és a régi pártelitek hatalomátmentéséről beszél. Az MKP ugyan nyilvánvalóvá tette, hogy minden, a közösség iránt tenni akaró személyt örömmel lát (amivel feltehetően az összefogókra céloztak), de ez úgy tűnik, nem elég. Abban viszont tényleg lehet valami, hogy a mozgalom nyomulása kellett ahhoz, hogy a két régi rivális kiegyezzen - ahogy a haragos szomszédok is összefognak, hajön egy hurrikán, amely ész nélkül rombol és mindent felforgat. Bármi is történt a Híd és az Összefogás paródiába illő pozsonyi találkozóján, az egésznek lett valami haszna: Bugárék végre ráébredtek, hogy ha ők nem tesznek lépéseket az MKP irányába, akkor itt komoly problémák lesznek. Érdemes lesz megfigyelni, hogy az összefogók ott lesznek-e az esetleges közös Híd- MKP listán. Ez elvileg magától értetődő lenne, főleg, hogy a többségük amúgy is MKP-tag. Csakhogy a korábbi kaotikus kommunikációs stratégiájukkal (melyhez feltehetően egy porcelánboltba szabadult elefánt szolgáltatott példát) kényelmetlen pozícióba kormányozták magukat. Kizárták a más listáján való indulást, feketelistát írtak, szinte mindenkinek odavágtak. Arcvesztés nélkül innen nehéz továbblépni, de ha szerencséjük van, a riválisaik magasabb politikai kultúráról tesznek tanúbizonyságot, és meghívják őket tárgyalni. Az is nyilvánvaló, hogy mindkét szavazótáborban vannak, akik szerint az árkok már túl mélyek a békéhez, és ők nem szavaznak olyan listára amin Bugár, Csáky, Jakab vagy Berényi (a sor tetszés szerint variálható) ott lesz. Ez sajnos létező probléma, a hosszú megosztottságból fakad, és nem lehet csak úgy a szőnyeg alá söpörni. De a helyzet az, hogy fél évvel a választás előtt a Híd és az MKP kiegyezése nélkül nem lesz tényleges összefogás. Márpedig az ő közös listájukon mindenki talál majd valakit, aki szúrja a szemét, de lesznek rajta olyanok, akikkel szimpatizál: nos, őket kell karikázni. A pártok vezetőinek pedig tanulniuk kell a nyári kudarcból. A választók átlátható párbeszédet és világos célokat akarnak. Az idő egyre jobban szorít, az emberek pedig már rég a türelmük végére értek. A közös indulásért korábban sokan felszólaltak mindkét táborból és érezhetően létezik egy társadalmi elvárás is a valódi összefogásra (ami alatt eddig mindenki az ő vezetésével megvalósuló összefogást értette). De most mintha alakulna egy tényleges kiegyezés, amivel reális esély lenne biztosítani a magyar parlamenti képviseletet. Persze, bele lehet kötni, és nem lesz tökéletes. De ha tényleg akarjuk az összefogást, akkor abba kell hagynunk a másikra való mutogatást és a feketelisták gyártását. Ha ugyanis már a politikusok is képesek félretenni az egojukat és az ellentéteiket egy közös cél érdekében, akkor talán mi is megpróbálhatjuk. Valaki félreértette a választók mobilizálását. íme, a nemzeti mobil kitámasztó, a telefon hátlapjára lehet ragasztani, a választás felirattal együtt. 38 ezer nagykorúvá vált fiatal számára készítettek ilyet a magyarországi önkormányzati választásra. A legfiatalabb nagykorú szavazó csak 16 éves, házasságkötéssel szerzett nagykorúságot. (MTI felvétel) r Feltámadhat az Iszlám Állam Donald Trump nyilatkozataival szöges ellentétben álló kijelentéseket tett a korábbi védelmi minisztere. Az amerikai elnök rendre azt hangoztatja, hogy „100 százalékig sikerült legyőzni az Iszlám Államot”, James Mattis szerint nagy a veszély, hogy visszatér. „Az Iszlám Állam erőre fog kapni, ha az Egyesült Államok nem folytatja ellene a harcot” - jelentette ki James Mattis az NBC amerikai hírcsatornának. „Az Iszlám Állam még nem szenvedett vereséget, és fenn kell tartanunk a rá nehezedő nyomást, máskülönben talpra áll” - fejtette ki Mattis. A volt miniszter hozzátette: „ha nem így lesz, teljesen egyértelmű, hogy vissza fognak térni”. Mattis a tengerészgyalogság nyugalmazott tábornoka, az Öböl-háború, az afganisztáni és az iraki háború veteránja. Januárban távozott a védelmi miniszteri posztról, miután Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok kivonul Szíriából. A váratlan bejelentést követően később az elnök finomított álláspontján, fokozatos és a szövetségesekkel egyeztetett kivonulásról beszélt. (MTI) Máris borítékolható a gyomorfájás SIDÓH. ZOLTÁN A kapkodás, a sebtében meghozott döntések, az előkészítetlen lépések napjai jönnek. Igen, a jövő évi állami költségvetés tervezete kerül végre terítékre, ráadásul az utolsó pillanatban, hiszen október 15-én már a parlament asztalán kell landolnia az év törvényének. Az érdekegyeztető tanács ma tárgyal a 2020-as koncepcióról, miközben az érintettek neheztelnek, hogy csak pénteken kapták kézhez a vaskos tervezetet. Ezt követően a kormány rendkívüli ülésen vitatja meg a büdzsét, hogy tartható legyen a határidő. Nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy kitaláljuk, az ilyen lóhalálában történő egyeztetés, tanakodás nem vezet valódi eredményre, különösen úgy nem, hogy a Szlovák Nemzeti Párt nem és nem képes leállni a népboldogítónak szánt, azaz költséges elképzeléseivel. Abból kell kiindulnunk, hogy már az idei állami költségvetés is felborult. Mint emlékezetes, ez lett volna az első kiegyensúlyozott, azaz hiány nélkül záró büdzsé Szlovákia történetében. Á helyzet az, hogy még a gazdaság lefékeződése előtt arra figyelmeztetett a Költségvetési Tanács, hogy túlértékelték az egyes bevételeket, túl optimistára tervezték az önkormányzatok gazdálkodását, miközben az egészségügy területére az alulfinanszírozás jellemző. Összességében 700 millió eurós kockázatot véltek felfedezni az idei költségvetésben, ami azóta tovább emelkedett. Légvárak építésében tehát jók vagyunk, ezt az optimista képet kora tavaszig tudtuk ápolni, hogy aztán a világgazdaság lehűlése arra figyelmeztessen, új forgatókönyv lép életbe. Halkan azért megjegyeznénk, a jóval lassabb gazdasági növekedés még nem ok a mélyülő hiányra, mivel idén mind mi, alkalmazottak, munkavállalók, mind a cégek a tervezettnél többet fizetünk be az államkasszába. Nos, ez tehát a kiinduló helyzet, a kiegyenlített gazdálkodás helyett a hazai össztermékhez viszonyított 0,7 százalékos államháztartási hiány fenyeget, az egészségügyet újabb 90 millió eurós injekcióval próbálják életben tartani, miközben a választás lázában égő kormánypártok kibontották a bőségszarut, csökkentve a kisvállalkozók adóterheit, lefaragva az élelmiszerek áfájából, eltörölve a nyugdíjasok tévédíját, és még sorolhatnánk. A szavazatvadász jóléti intézkedések együttesen legalább 300 millió euró többletterhet jelentenek, miközben a történetnek még nincs vége. Minden dohányos védőszentje, Andrej Danko lesöpörte az asztalról a cigaretta árának jövő évi emelését, ami részben ellentételezte volna a növekvő kiadásokat. Emellett ragaszkodik ahhoz, hogy pártja csak akkor szavazza meg az 580 euróra ugró minimálbért, ha közben a minimális nyugdíjakat is erőteljesen emelik. „Ez az SNS számára elvi kérdés“ - közölte Danko, ami azért tréfás, mert a nemzetieknek nincsenek elveik, csak érdekeik. Ilyen körülmények között kellett az újonc Ladislav Kamenicky pénzügyminiszternek és csapatának összekalapálnia a jövő évi állami költségvetést, ami a világgazdaságot viharos tengerré változtató Trump és a naponta új és kidolgozatlan, jólétinek álcázott ötlettel előrukkoló Danko ténykedésének ismeretében nem kis dolog. Ma tehát fellebben a fátyol, megismerjük a számokat, a tervezetet, amit az érdekegyeztető tanács és a kormány vad tempóban végiglapoz, hogy aztán ziháltan és fésületlenül Brüsszelbe küldje láttamozásra, majd pedig a parlamentbe. Magyarán, ha az ingatag lábakon álló és összecsapott költségvetés étel lenne, akkor garantáltan gyomorpanaszokat okozna. FIGYELŐ 400 melegrekord dőlt meg a nyáron A május 1. és augusztus 30. közötti időszakban 29 országban dőltek meg a rekordok, egyharmaduk Németországban, Franciaországban és Hollandiában. Az északi féltekén ebben az időszakban több mint 1200 olyan hely volt, ahol az adott hónapban a legmelegebbet mértek az feljegyzések kezdete óta - közölte a kaliforniai Berkeley Egyetem klímakutató intézete. Európa egyes részein az időjárási megfigyelés története több mint 150 évre nyúlik vissza. Európán kívül több mint 30 melegrekord dőlt meg az Egyesült Államokban, 10 Japánban. A rekordmagas hőmérsékletek növekvő száma a globális felmelegedés hosszú távú folyamatának a része. „Ahogy a Föld melegszik, az időjárás-megfigyelő állomásoknak egyre könnyebb új hőmérsékleti rekordokat rögzíteniük. A múltban általában csak az állomások mintegy két százaléka jegyzett fel új rekordot egy adott évben, most öt vagy még több százalékuk” - magyarázta a kutató. A világ vezető klímakutatóintézeteinek adatai szerint az idei volt a világon a valaha mért legmelegebbjúlius, amely Európában páratlan hőhullámmal párosult Európában. Júliusban 0,04 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi átlaghőmérsékletet. 2019 júliusában 0,56 Celsiusfokkal melegebb volt átlagosan, mint azl981-2000 közötti időszak átlaghőmérséklete, ez 1,2 Celsiusfokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban, amely az ENSZ klímakutatói számára a viszonyítási alap. (MTI)
