Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-14 / 239. szám
2019. október 14. | www.ujszo.com Több mint százezren menekültek el eddig a török offenzíva miatt Eltemetik a harcosokat. A Szíriái Demokratikus Erők nevű kurd vezetésű ernyőszervezet bejelentette, hogy a török offenzíva kezdete óta már 76 katonája vesztette életét a harcokban, akik közül 31-en szombat óta estek el. (TASR/AP) RÖVIDEN Johnson: Sokat kell még dolgozni London. A brit miniszterelnök szerint sokat kell még dolgozni azért, hogy új megállapodást lehessen elérni a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről. Boris Johnson tegnap tájékoztatta kormányának tagjait az Európai Unióval folyó tárgyalásokról. Johnson kifejtette minisztereinek azt is, hogy lát lehetőséget olyan megállapodásra, amely tiszteletben tatja az északírországi megbékélési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki egyezményt, ugyanakkor nem tartalmazza azt a tartalékmegoldást (backstop), amelynek célja az ír-északír határon - éppen e megállapodás egyik fő vívmányaként hosszú ideje nem létező - fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülése. (MTI) Trudeau golyóálló mellényben Mississauga. Golyóálló mellényben vett részt egy kampányrendezvényen szombaton Justin Trudeau kanadai miniszterelnök -jelentette a Reuters. A hírügynökség arról számolt be, hogy fotóriporterük képein jól látható, amint Trudeau vaskos védőfelszerelést visel az inge alatt az Ontario államban, Mississaugában tartott kampány gyűlésen. A hathetes választási kampányban most először rendőrök vették körbe Trudeau-t a színpadon. A CBC kanadai közszolgálati televízió a Trudeau által vezetett Liberális Párt név nélkül nyilatkozó illetékeseire hivatkozva arról számolt be, hogy Trudeau azért viselt mellényt, mert a párt fenyegetést kapott. (MTI) MTI ÖSSZEFOGLALÓ Bécs/Bejrút/Kamisli. Százharmincezernél is többen kényszerültek otthonuk elhagyására Szíria északkeleti részén a török hadsereg és a velük szövetséges milíciák által a héten indított offenzíva miatt - jelentette be tegnap az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA). Az OCHA szerint elsősorban a török határhoz közeli Tell-Abjad és Rász el-Ajn településekről menekülnek az emberek, becslések szerint pedig további mintegy 400 ezer civil szorul segítségre az összecsapások miatt. Ugyanekkor a Szíriái Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd vezetésű emyőszervezet tegnap azt közölte, hogy a török hadsereg ágyúzása következtében csaknem 800-an szöktek meg az észak-szíriai Ajn Iszában lévő táborból, ahol az Iszlám Állam terrorszervezet családtagjait őrzik. Az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns civil szervezet értesülései szerint a táborban káosz uralkodik. A kurd hatóságok leszögezték, hogy a központ ágyúzása a terroristák támogatását jelenti. A múlt héten korábban már öt terrorista megszökött az ugyancsak kurd ellenőrzés alatt álló Kamisli börtönéből, miután a török hadsereg ágyútűz alá vette a várost. Az Ankarával szövetséges szíriai erők „megtisztították a terroristáktól” Szuluk települést. Az ankarai kormány terroristának nevezi a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát, amelynek hadállásai ellen néhány nappal ezelőtt hadműveleteket indított török nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva. Szuluk nagyjából 10 km-re található a török határtól, a katonai beavatkozás egyik jelenlegi célpontjától, Tell-Abjad településtől pedig délkeletre. A török védelmi minisztérium szombaton azt közölte, hogy a hadsereg már ellenőrzése alá vonta az intervenció másik jelenlegi célpontját, a Tell-Abjadtól 120 km-re keletre található Rász el- Ajnt. Az OSDH azt is közölte, hogy a Törökország által támogatott arab milícia kurd civilekkel, köztük a szíriai kurd közösség egyik politikai vezetőjével végzett. Az OSDH úgy tudja, hogy a kurd civileket Tell-Ábjad különböző pontjain ölték meg.Az SDF politikai szárnya, a Szíriai Demokratikus Tanács szerint az áldozatok egyike a 35 éves Hevrin Hálaf, aki a Szíriai Jövő párt főtitkára és a tanács egyik vezetője volt. A tanács szerint a Törökország által támogatott milicisták sofőrével együtt kirángatták az autójából a Kámeslíje és Manbídzs közötti úton, és agyonlőtték. A Yeni Safak nevű török kormánypárti lap úgy számolt be Hálaf meggyilkolásáról, hogy „sikeres műveletben végeztek” a politikai vezetővel, aki a lap szerint az YPG nevű „terrorszervezet” egyik politikai szervezetét vezette. Brett McGurk, az amerikai elnök korábbi különmegbízottja, aki az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni koalíció tevékenységét koordinálta, megrökönyödésének adott hangot a Twitteren amiatt, hogy egy 35 éves, az arabok, a keresztények és a kurdok egyesítésén dolgozó, fegyvertelen nő meggyilkolását a Yeni Safak sikeres akciónak minősítette. „Úgy tudni, Hevrin Hálafot kirángatták az autój ából és agyonlőtték. Ez háborús bűn” - mondta McGurk. A török hadsereg és szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport szerdán támadta meg a kurdokat Északkelet- Szíriában, állításuk szerint a terrorveszély elhárítása érdekében. Ankara célja, hogy biztonsági övezetet hozzon létre a határ mentén, ahova a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérhetnek. Az offenzíva pár napja alatt több mint százan vesztették életüket, köztük sok civil. Franciaország szombaton bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti azoknak a hadieszközöknek a törökországi exportját, amelyeket a török hadsereg bevethet szíriai offenzívája során. Szombaton Berlin is betiltotta a Törökországba irányuló fegyverexportot az északkelet-szíriai offenzíva miatt. Pénteken a holland kormány jelentett be hasonló lépést. Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnapi isztambuli sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a török hadsereg és szövetséges milíciája eddig 109 négyzetkilométert vont ellenőrzése alá a hadművelet keretében. A török államfő közölte azt is, hogy 490 „terroristát” már harcképtelenné tettek. 440-et megöltek, 26-ot megsebesítettek, 24 pedig megadta magát - részletezte. Tudatta azt is, hogy eddig 652 akna- és rakétagránát csapódott be Szíria felől török határ menti településeken, a nagyrészt kurdok lakta Sanliurfa, Mardin, Simák és Gaziantep tartományokban. A támadásokban 18 ember meghalt, 147 pedig megsebesült - tette hozzá. Erdogan tegnap telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral, aki Törökország szíriai katonai műveletének azonnali leállítását sürgette. Orbán ma mond véleményt Borkairól ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Győr. Magas részvétel mellett zajlott Magyarországon a választás - folyamatosan adtak hírt arról, hányán vettek részt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán. 47,20 százalékos volt a részvételi arány fél 7-kor, Budapesten 49,19 százalékos. Óriási izgalmak voltak az egész országban. Karácsony Gergely ünneplésre készült. Tarlós István Budapest főpolgármestere pedig úgy nyilatkozott: nem akar csatateret a városházán. Az előzetes eredményeket lapzártánk után tették közzé. Orbán Viktor miniszterelnök feleségével érkezett a választókerületébe. Azt mondta: „Rendben van, hogy van egy megválasztott kormányunk, de legalább ilyen fontos, hogy az emberekhez közel álló és közel található ügyekben olyan emberek járjanak el, akik élvezik a köz bizalmát. Tehát, alkalmas emberek, alkalmas feladatra” - fogalmazott a miniszterelnök. Orbánt kérdezték Borkai Zsolt ügyéről is. „Azt gondolom, hogy a győriek elmondják erről a véleményüket ma, én meg majd hétfőn” - mondta. Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc a gyerekeikkel érkeztek a voksolásra. Dobrev Klára azt mondta: abban bíznak, hogy több helyen is kikapnak a Fidesz jelöltjei. A DK elnöke szerint a korábbi évek tapasztalatai alapján nem érdemes jósolni a mostani önkormányzati választás részvételi adataiból. Az MSZP elnöke Pécsen adta le a szavazatát. Tóth Bertalan szerint most valódi esély volt a változásra. A Jobbik frakcióvezetője, Jakab Péter Miskolcon azt mondta: nemcsak az önkormányzatokról szól ez a választás, hanem Magyarország egészéről. A győri polgármester umazárás előtt 10 perccel posztolt egy fotót arról, ahogy a feleségével együtt szavaz, a poszthoz csak annyit írt: „Hajrá, Győr!”, és egy narancssárga szívecskét. Tarlós István, Budapest főpolgármestere arról beszélt, fontos, hogy határozott kezekben maradjon a város. Karácsony Gergely pedig állítólag komoly tétekben fogadott, hogy győzni fog. A Jobbik szóvivője tegnap délután tartott sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy folyamatosan érkeztek bejelentések a Jobbikhoz választási visszaélésekről. „Ki lehet mondani nyugodtan, hogy a Fidesz csalások százait követi el egy-egy választás során, amiket érdemben nem nagyon szoktak egyébként vizsgálni” - fogalmazott. Pécsen például ételt osztottak, Soroksáron - a szavazásért cserébe - élelmiszercsomagot, több helyen pedig állítólag fizikai atrocitásoknak voltak kitéve az ellenzéki képviselőjelöltek és szavazatszámlálók. Szombaton kora este Győrben Borkai Zsolt polgármester ellen tüntettek a városháza előtt, ahol az ellenzéki felszólalók mindegyike azt hangoztatta, hogy a polgármester foltot ejtett a megyeszékhely becsületén. Á napokban egész országot lázban tartó Borkai-ügy után nem kis várakozás övezte a Győrben szerveződő összellenzéki tüntetést. A hangulatot csak fokozta a kormány kaotikus kommunikációja arról, hogy vajon le kell-e mondania a győri polgármesternek vagy sem. A rendezvényen az összes olyan párt képviseltette magát, amely beállt Glázer Tímea ellenzéki polgármesterjelölt mögé. (atv, MTI) Abszolút többségre számított a PiS Lengyelországban a kormányzó Jog ás Igazságosság (PiS) párt győzelmét vetítették előre a tegnapi parlamenti választás előtti felmérések, melyek szerint a párt ismét abszolút többségre tehet szert. Varsó. A lengyelek a választáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választhatták meg. A parlamenti választás a legfontosabb állomása annak a szavazási sorozatnak, amely a tavaly őszi helyhatósági választással indult és a jövő évi elnökválasztással ér majd véget. A PiS várható győzelmét előrevetítette már a májusi európai parlamenti választás is, amikor a kormánypárt győzelme a széles ellenzéki koalíció szétesését eredményezte. A legfrissebb felmérések 47,5 százalékos támogatottságot jósoltak a PiS-nek, amit a 460 fos szejmben a 250 mandátumot meghaladó többséget jelentene, többet, mint a legutóbbi, 2015-es választáson, amely után 235 képviselőt küldhetett az alsóházba. A szenátorokat egyéni választókerületekben választották. Az ellenzéki tömbök több választókerületben közös szenátorjelöltet indítottak, felmérések ettől függetlenül a felsőház esetében is a PiS kisebbnagyobb többségét jelezték. A választási felmérések négy ellenzéki tömörülést tartottak számon. A legmagasabb, mintegy 27 százalékos támogatottságot a 2015-ig kormányzó jobbközép Polgári Platform (PO) vezette, a balliberális Modem (Nowoczesna) és a Zöldek részvételével megalakított, úgynevezett Polgári Koalíció (KO) élvezte. A másik, közvetlenül a választás előtt a Polgári Koalíció rovására erősödő tömb a jelenleg parlamenten kívüli posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetségből áll (SLD), valamint az SLD listáin indult kisebb balliberális tömörülésekből. A baloldali szövetség tagja az európai parlamenti képviselőnek megválasztott melegjogi aktivista, Robert Biedron Tavasz (Wiosna) nevű pártja is. Az SLD-tömb a voksok mintegy 14 százalékára számíthat. A választás hivatalos eredményeit feltehetőleg holnap teszik közzé, ma pedig ismertetik az ötszázalékos választási küszöböt átlépő tömörülések listáját. (MTI) 4 |