Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-12 / 238. szám
2019. október 12., szombat, 12. évfolyam, 41. szám A párizsi háztetőkön 13. oldal Szándékosan építették az Andok törésvonalaira az inkák a 2450 méter magasan egy alig megközelíthető hegynyergen elterülő városukat, a Machu Picchut - véli egy brazil kutató, aki az Amerikai Geológiai Társaság Phoenixban tartott éves találkozóján mutatta be georégészeti elemzését a térségről. Az UNESCO az Emberiség Kulturális és Természeti Örökségévé nyilvánította. 2007-ben a Világ Uj Hét Csodájának egyike lett. Nem véletlen a Machu Picchu elhelyezkedése N em véletlen a Machu Picchu elhelyezkedése. Leheteden lett volna ilyen települést építeni magasan a hegyekben, ha nem lettek volna törések a talajban - idézte Rualdo Menegatot, a Rio Grande do Sul Szövetségi Egyetetn geológusát az EurekAlert tudományos hírportál. Az inka város elhelyezkedése, illetve az, hogy miért építették az inkák szentélyüket ilyen megközelítheteden helyen, régóta foglalkoztatja a tudósokat. Menegat műholdfelvételek és a térségben folytatott mérések alapján feltérképezte az UNESCO világörökségi helyszíne alatti egymást keresztező törések és vetődések sűrű hálózatát. Elemzése szerint ezek a törések és vetődések igen változatosak méreteikben, vannak kicsiny látható törések az egyes kőzetekben és 175 kilométer hosszú törésvonalak, amelyek meghatározzák a térség folyóvölgyeinek tájolódását. Menegat kimutatta, hogy ezek a vetődések és törések számos elrendezésben előfordulnak, egyesek összhangban vannak azon nagy törésvonalak övezeteivel, amelyek felemelték az Andok középső hegységeit az elmúlt nyolcmillió évben. Mivel ezek a törésvonalak északkelet-délnyugati irányúak, mások északnyugat-délkeleti irányúak, ◄ Rualdo Menegat együtt egy x alakot alkotnak, amikor a Matchu Picchu alatt keresztezik egymást. Menegat térképe azt jelzi, hogy a szentély városi szektorait és a körülötte lévő mezőgazdasági területeket, csakúgy mint az egyes épületeket és lépcsőket ezen nagy törésvonalak mentére tájolták. Más ősi inka városok, köztük Ollantaytamba, Pisac és Cusco szintén a törésvonalak kereszteződésén terülnek el. „Mindegyik pontosan kifejezi az adott térség geológiai törésvonalainak fő irányait” — magyarázta. A Machu Picchunál lévő törésvonal-hálózat számos hasznot hozott az inkáknak. „A térség törésvonalai az olvadékvizet és az esővizet egyenesen a városhoz folyatták. Az, hogy ilyen nagy magasságban hegygerincre építették a szent helyet, szintén előnyös volt, mivel így el lehetett szigetelni a lavináktól és földcsuszamlásoktól” - magyarázta a kutató. » Machu Picchu... ■ kecsua nyelven azt jelenti, Öreg csúcs ■ 1450 körül építették ■ 1570-ben hagyták el ■ 1911-ben újra felfedezték ■ 32 592 hektáros • 2430 méteres magasságban fekszik ■ naponta 2200 látogatót fogad ■ 1983-tól szerepel az UNESCO Világörökségi listáján A törésvonalak segítették a térségre jellemző intenzív esőzés csapadékának az elvezetését. A szentélyépítés erőfeszítéseinek kétharmadát a föld alatti vízelnyelők kialakítása vitte el. A már létező törések segítették ezt a folyamatot, és azt is, hogy ilyen csodálatos állapotban megőrződött a Machu Picchu. (MTI) Ollantaytambo, Peru. Az inkák kihasználták a helyi kövekben már meglévő töréseket. (Fotók: Shutterstock, Facebook, Rualdo Menegat) A sziklatömbökben látható a törések hálózata, amelyek be vannak építve a Machu Picchu szerkezeteibe. A törésvonalak segítették a térségre jellemző intenzív esőzés csapadékának az elvezetését.
