Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-02 / 229. szám

www.ujszo.com | 2019. október2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kulturális veszteségeink 56. Az „unokázók" belegázolnak a nagyszülők leikébe K iválóan feltérképezhető egy társadalom kultu­rális szintje a legjellem­zőbb bűntények, csa­lásfajták vizsgálatával. A szocioló­gusok komoly társadalmi változás­nak tekintik, ha módosul ez a toplista, a laikus megfigyelő számára azonban nem mindig mérvadóak e mutatók. A gyilkosságot leszámítva, amely minden társadalomban a legfőbb bűn, általában mindenki maga dönti el, mit tekint komolyabb, és mit eny­hébb bűncselekménynek. Ez a „bűn­érzékenység” független a jogi kate­góriáktól, például vannak, akiket jobban felháborít egy kiscica vízbe fojtása, mint egy ékszerbolt kirablá­sa, mások főbenjáró bűnnek tekintik a graffitisek ténykedését, de hidegen hagyják őket az autólopások. Ez függ a neveltetéstől, az alaptermészettől, az évek alatt kialakult erkölcsi érték­rendtől, az életkörülményektől és sok mástól. A továbbiakban rólam lesz szó, az én személyes érzéseimről. Mindig sajgó szívvel olvasom az úgynevezett „unokázós” hűeket. A rendőrzsargon így hívja azokat a csalókat, akik idős embereket hívnak fel, az unokájuknak vagy más roko­nuknak adják ki magukat, hogy így szerezzenek pénzt tőlük. Közük, hogy balesetet szenvedtek, vagy összetörték valakinek a kocsiját, és az illető nem hív rendőrt, ha fizet. Továbbfejlesztett változat, amikor hatósági embernek adja ki magát a csaló, és például közli, hogy az uno­kát mentőhelikopterrel kell elszállí­tani a baleset helyszínéről, a költsé­geket viszont ki kell fizetni, még­hozzá azonnal. Ennél meredekebb ötletek is működnek, ilyenkor a hoz­zátartozót kirabolták, adósságba ke­veredett, elkártyázta a pénzét, vagy egyenesen elrabolták. Az ilyen bűnözőknek színészeket megszé­gyenítő képességeik vannak: flottul hozzák a drámai hangszínt, és úgy hadarják el a szövegüket, hogy a ré­mült, idős embereknek idejük sincs gyanút fogni. Olvasom a hírt, hogy Trencsénben egy 84 éves nőtől 3119 eurót csaltak ki. Azzal hívták fel, hogy az unoka­öccse balesetet okozott, és ha szeret­né, hogy az ügyet ne bűósági úton rendezzék, utaljon át 3000 eurót. Az idős asszony a postára sietett, hogy kifizesse az „okozott kárt”, a tranz­akcióért további 119 eurót kértek tő­le. Ezután felhívta az unokaöccsét és megtudta, hogy átverték. Visszasie­tett a postára, ám a pénzt ekkora már átutalták. „Az ügyben ismeretlen el­követő ellen indult eljárás” - áll a hír végén. Ez az elkövető remélhetőleg nem sokáig lesz ismeretlen, hiszen - szokatlan módon - postán ment neki a pénzt, és annak útját azért le lehet követni. A trükk évek óta működik, a sajtó számtalanszor foglalkozott ilyen esetekkel, a rendőrség külön felvilágosító kampányt indított idő­seknek. De úgy látszik, hiába az igyekezet, mert az első sokk hatására előkapják a pámacihából a megtaka­rított pénzt, és gondolkodás nélkül átadják annak, aki jelentkezik érte. A bűnözők alaposan felkészülnek a ki­szemelt áldozatból. Tudják a család­tag hobbijait, lakhelyét, sőt azt is, hogy milyen gyakran szokott utazni és kik a barátai. Ehhez nem is kell megfigyelniük őt, elég, ha szétnéz­nek a Facebookon. De gyakran maga az idős áldozat szolgáltat informáci­ókkal, amikor mesélni kezd a csa­ládjáról a buszmegállóban vagy a te­metőben egy barátságos idegennek. Szóval nem könnyű a magányosan élő, emberi kommunikációra kiéhe­zett öregek lelkében elhinteni a bi­zalmatlanság magjait, mert eleve nem feltételeznek rosszat a másikról. Szerintem ez a legaljasabb, legundo­rítóbb módja a csalásnak. Ha módo­síthatnám a büntető törvénykönyvet, sokkal szigorúbb büntetést javasol­nék az ilyeneknek. Globális felmelegedés (Lubomír Kotrha karikatúrája) Bérkérdések egy összeszerelő országban DUDÁSTAMÁS A minimálbérviták mellett kissé elsikkadt az az információ, hogy a szlovák átlagbér 2019 második negyedévében ismét átlépett egy pszichológiai határt. A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint az átlagbér Szlovákiában ebben az időszakban elérte az 1100 eurót. Ez éves szintes 9,7 százalékos növe­kedést jelent, ami az EU szintjén is a legmagasabb bérnövekedési ráták közé tartozik. Nem kétséges, hogy bérszínvonalunk még most is messze van a nyugat-európaitól, de az elmúlt néhány évben a szlovák átlagbérek több száz euróval növekedtek. A bruttó átlagbér a regionális különb­ségek ellenére ma már minden második kerületben eléri az 1000 eurót. Érdemes megemlíteni, hogy az infláció alacsony tempója miatt a reál­bérek is gyorsan növekedtek, ami azt jelenti, hogy az átlagpolgárok vásárlóereje is számottevően erősödött az elmúlt 12 hónapban. A bérek növekedéséhez egyaránt hozzájárult a közszféra és a ma­gánszféra is. A közszférában a bérek éves szinten több mint 10 száza­lékkal nőttek, köszönhetően a központi bérelemeléseknek. Az egész­ségügyben és az oktatásban a bérek egyaránt 12,6 százalékkal emel­kedtek, a közigazgatásban a bérnövekedés elérte a 20 százalékot. A magánszféra sem maradt le, éves szinten a bérek itt is 8,8 száza­lékkal nőttek. A növekedésében nagy szerepet játszott a hétvégi és éjszakai mun­káért járó bérpótlék, és maga a minimálbér megnövelése is, de a leg­fontosabb tényező mégis a munkaerőpiac kiürülése. A rekordalacsony munkanélküliség mellett egyre nehezebb szabad munkaerőt találni, így a vállalatok kénytelenek magasabb bérekkel csalogatni a munka­­vállalókat. Önmagában a bérek növekedése pozitív folyamat, hiszen még tény­leg messze járunk a fejlettebb országok bérszínvonalától. Emellett az állampolgárok növekvő vásárlóereje hozzájárul a belső fogyasztás növekedéséhez, ami a gazdasági növekedés fontos pillére. A jelenlegi, szinte nullás kamathelyzetben a fogyasztók a pénztárcájukban megje­lenő extra bevételt inkább elköltik. De van egy bökkenő. A közgazdaságtan egyik alapvető feltevése az, hogy a bérek növekedése nem haladhatja meg tartósan a munkaterme­lékenység növekedését. Mi viszont ezt a pontot már meghaladtuk: az elmúlt hónapokban a bérköltségek jóval gyorsabban növekedtek, mint a termelékenység. Ennek a trendnek az a veszélye, hogy a külföldi befektetésekre épülő exportorientált iparágak fokozatosan elvesztik versenyképességüket, a külföldi befektetők pedig alacsonyabb bérköltségű országokba köl­töztetik gyártóegységeiket. Továbbá a befektetők növelhetik a gyára­ikban a robotok felhasználását, ami szintén elbocsátásokkal jár. Ez nem azonnali fenyegetés, de a bérek további növekedése mellett az összeszerelő üzemek rentabilitása csökkenni fog. A probléma megoldása ismert: váltani kell, összeszerelő országról a gazdaságot fokozatosan át kellene állítani magasabb hozzáadott érté­ket termelő iparágakra. A valóság azonban az, hogy nem igazán tudunk eredményeket felmutatni ezen a téren. A kutatással és fej lesztéssel foglalkozó egységeiket a külföldi be­fektetők ritkán költöztetik Szlovákiába, a hazai oktatási rendszer pedig több sebből vérzik. Ennek az lehet az eredménye, hogy összeszerelő üzemnek már túl drágák leszünk, kutatás-fejlesztésre viszont nem iga­zán alkalmasak. Nem vitás tehát, hogy ez a jövő legnagyobb kihívása, és megoldása jóval átnyúl a standard négyéves kormányzati cikluson. Ezért hosszú távú stratégiára van szükség, melyet az egymás után kö­vetkező kormányoknak követniük kell, az ideológiai különbségek el­lenére is. Ha ugyanis a gyors bérnövekedés a termelékenység növekedése nélkül folytatódik tovább, saját bőrünkön fogjuk megtapasztalni azo­kat a problémákat, amelyeket Portugália vagy Görögország már átélt. Kijózanították az árak az oroszokat Oroszországban 43%-kal csökkent az alkoholfogyasz­tás 2003 ás 2016 között, ami hozzájárult ahhoz, hogy javul­tak az oroszok óletkilátásai - áll az Egészségügyi Világ­­szervezet jelentésében. A szakosított ENSZ-szervezet sze­rint az oroszok évente 11-12 litertisz­ta alkoholnak megfelelő szeszes italt fogyasztanak, ami a világon az egyik legmagasabb szint. A közel 30 év fo­lyamatait összegző dokumentum szerint a 2003-tól tapasztalható csök­kenés miatt kevesebb a túlzott italfo­gyasztás miatt bekövetkező korai el­halálozás. A jelentés világos össze­függést állapított meg a nemzeti al­koholfogyasztás szintje, a halálozási arányszámok és a várható élettartam között. Az alkoholfogyasztás csök­kenése egyértelműen az orosz kor­mány 2000-es évektől folytatott po­litikájának eredménye. Egyrészt si­került csökkenteni a csempészett és házilag készített alkohol arányát a pi­acon, másrészt növelték a szeszes ita­lok jövedéki adóját, valamint a vodka és más italok árát. A vizsgált időszak­ban 48%-kal csökkent az illegális és 40%-kal a legális alkoholkereskede­lem. Az 1990-es években a férfiak várható élettartama 57 évre zsugoro­dott, de a görbe 2003-tól ismét felfelé ível. 2003 és 2018 között a halálozá­sok száma 39%-kal csökkent a férfi­ak, 36%-kal a nők körében. Jelenleg a nők 78, a férfiak 68 év átlagos élet­tartamra számíthatnak. Az ezredforduló óta hatalmon lévő Vlagyimir Putyin elnök számára nagy kihívás országa demográfiai válság­­helyzete. Tavaly egy évtized óta elő­ször, a statisztikai hivatal közlése szerint 86 ezer fővel nőtt az orosz la­kosság. Putyin a józanság képét su­gallja magáról, ellentétben elődjével, Borisz Jelcinnel, aki sok orosz sze­mében az ittas és kínos viselkedés el­rettentő példáj a volt. (MTI) FIGYELŐ Orbán Viktort kiállították Az aranykor része lett a magyar kormányfő. Millennium Háza néven nyílik meg az egykori Olof Palme Ház a bu­dapesti Városligetben október 26- án. Az MTI azt írta, a felújított épületben a Városliget aranykorát bemutató, interaktív kiállítás lesz. A tárlat a Városliget történetét te­kinti át, elsősorban az 1860-as évektől kezdődő dualizmus idő­szakára koncentrálva: egy millen­niumi földalatti kocsiban például tabletek viszik a látogatót virtuális századfordulós utazásra, a Város­liget épületeit többméteres pop-up lapozó mutatja be, de egy AR al­kalmazás segítségével szelfizni is lehet Gábriel arkangyal mellett, a Hősök tere fölött. A kiállításon elhelyeztek egy kina­gyított képet is Orbán Viktorról, amelyen 1989. június 16-án beszé­det mond Nagy Imre újratemeté­sén. A képaláírás szerint ő mondta a legerősebb hatású beszédet. Az épületet a Liget Projekt kereté­ben újították fel. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa azt mondta, projekt alap­vető célkitűzése a régi értékek megőrzése és egyben a legkorszerűbb módon történő megújításuk. (mti, 444.hu) JUHÁSZ KATALIN

Next

/
Thumbnails
Contents