Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-12 / 238. szám

2 I 2019. október 12. | www.ujszo.com Krajnák: az együttműködési tárgyalásokat nem lehet személyi feltételekre alapozni CZÍMER GÁBOR Peter KrajAák, a Híd alelnöke állítja, visszamenőleg is csak jó döntésként lehet értékelni, hogy a pért belépett ebbe a kormányba. Véleménye szerint még nem értek véget a tárgyalások az MKP-val, s még mindig van esély arra, hogy megegyeznek a választások előtti együttműködésen. Hogyan értékeli a Hídnak a kormányban töltött közel négy évét? A Kuciak-gyilkosság után kiderült információk tudatában helyes lépésnek tartja, hogy a Híd 2016-ban belépett ebbe a koalíci­óba? Nagyon fontos volt, hogy ebben a választási időszakban a magyar ki­sebbségnek és a dél-szlovákiai ré­giónak legyen parlamenti képvise­lete. Ezt nemcsak a sok befektetési projekt, hanem a kisebbségek támo­gatását célzó kezdeményezések is mutatják. Előrelépés történt a vizu­ális kétnyelvűség terén, létrejött a Kisebbségi Kulturális Alap, növe­kedett a kisebbségi iskolák normatív finanszírozása, de a kisiskolákat is sikerült megmenteni. így aztán biz­tosan jó lépés volt, hogy kormány­ban vagyunk. A kormányzási ciklus kulcspontja Ján Kuciak és Martina Kusnírová meggyilkolása volt. Ezt követően a Hídban sokan a kor­mányból való kilépést is számításba vették. De aztán az olyan lépések, mint az országos rendőrfőkapitány leváltása és az előző kormány kulcs­­szereplőinek lecserélése hozzásegí­tett ahhoz, hogy a jelenlegi minisz­terelnök, Peter Pellegrini vezetésé­vel az országban sok dolog jó irány­ba változott meg. Azt gondolom, hogy a Híd a kormányba lépéskor és a kormányban maradáskor is jól döntött. Erez-e felelősséget amiatt, hogy egy olyan kormány létrejöttét és Peter Krajhák működését támogatta, amely vég­ső soron Marián Kocner tényke­dését tette lehetővé? A Híd három minisztériumot, az igazságügyi, a közlekedési és a kör­nyezetvédelmi tárcát irányítja. Ezek segítségével igyekszünk megvaló­sítani a programunkat. Természete­sen meggyőződésem, hogy ha ko­rábban a ma ismert információk bir­tokában lettünk volna, akkor a koa­líciós partnereknek egyes tisztsé­gekre tett személyi javaslatait nem fogadtuk volna el. Az előbb ugyan felsorolta a kor­mányban elért eredményeiket, de mit gondol, a közvélemény­kutatásokban miért van mégis a Híd folyamatosan csak kicsivel 4 százalék felett? A választóink egy része, főleg a városi értelmiségiek a kormányban elért sikereink ellenére csalódtak. Úgy gondolom, az az egy százalék­­pontnál is kisebb támogatottság, amely hiányzik, még megszerezhe­tő. Hiszen a régiókban sokan nem tudnak az elért eredményeinkről, de egyben azon is dolgoznunk kell, hogy a magyar választópolgárokat szavazásra motiváljuk. Ugyanis a magyarok körében nagyon alacsony a választásokon való részvételi arány. Ha mindez sikerül, akkor a Híd 2020-ban is a parlamentben lesz. Ezt igazolja az is, hogy az elmúlt 3 évben 5 százalékos parlamenti kü­szöb feletti támogatottságunk volt. Mit gondol arról a lehetőségről, amelyet a Híd elnöke, Bugár Béla is megemlített, vagyis azt, hogy az MKP-val közösen, egy választási pártban indulhatnának el a feb­ruár végén esedékes parlamenti választáson? Elsősorban tárgyalnunk kell, és kölcsönösen tisztelnünk kell egy­mást. Az elfogadhatatlan, hogy a tárgyalások kezdetén személyi kér­désekben az egyik vagy a másik párt feltételeket támasszon. Hiszen az előző tárgyalásokon az MKP meg­nevezett ilyen feltételeket. Nem szabad megengednünk, hogy a ma­gyar kisebbséget kihasználják. Én attól tartok, hogy az utóbbi időben több párt, amelyeknek nincs is nem­zetiségi programja, ki akarja építeni Dél-Szlovákiában a választói bázi­sát, és ezzel szeretnék biztosítani a parlamentbe jutásukat. Meg vagyok győződve arról, hogy nem ez a he­lyes út. A jelöltlista összeállítására még november közepéig van időnk. A Híd az a párt, amely mindig kész a tárgyalásra, így aztán az elnök úr ajánlata ezzel összevág. Hiszem, hogy mi tárgyalóasztalhoz tudunk ülni az MKP-val és az új mozgalom­mal is. Az, hogy korábban már egyeztettünk, jelzi, hogy a jövőben van lehetőség az együttműködésre. A nemzetiségeket érintő témákban például biztosan egyetértünk. A szereplők közti diskurzus még nem zárult le, még mindig van tér a tár­gyalásokra. Mi pedig ezen az úton szeretnénk haladni. Ha önön múlna, akkor milyen feltételeket szabna az MKP-val való együttműködés számára? Az egyik, hogy a két párt kölcsö­nösen ne káderezze egymás jelölt­jeit. De természetesen a programról is egyeztetni kell, meg kell találni a közös pontokat. Enélkül ugyanis nincs értelme az együttműködésnek, hiszen a programunk miatt politizá­lunk. Világosan meg kell határoz­nunk, hogy Dél-Szlovákiának, a magyarokon kívüli kisebbségeknek, így a romáknak, ruszinoknak mire van szüksége. Amennyiben pedig egy ilyen együttműködés a válasz­táson sikert ér el, meg kell monda­nunk, hogy ebben az esetben hogyan politizálunk tovább. Az észak­szlovákiai régió nevében én el­mondhatom, hogy a nemzetiségek közti toleranciát és együttműködést meg kell őriznünk. Mindezt azért, hogy egy esetleges új közös projekt ne azon bukjon el, hogy egy etnika­ilag homogén platform irányába mutat. Ez szerintem Szlovákia szá­mára nem lenne jó, és elvesztenénk azokat a nemzetiségi kisebbségeket, amelyek hisznek abban a projekt­ben, amit egykor a Híd indított. A Híd elnöksége számára miért nem volt elfogadható az Összefo­gás mozgalom együttműködési ajánlata? Ez egy új mozgalom. Vannak olyan tagjai, akik a múltban is politikailag aktívak voltak, de vannak ott új arcok is. Szerintem ennek a platformnak egy világos programot kellene alkotnia. Olyan emberek is vannak az Össze­fogásban, akik nagyon sokat tettek a magyar kisebbségért. Itt újra megis­métlem: A Híd mindig az együttműködés és a tárgyalások párt­ja volt. A múltban voltak olyan vá­lasztások, amikor nem találtuk meg a többi magyar szubjektummal a közös utat. Ehhez képest az, hogy most ilyen intenzív tárgyalások zajlanak, egy nagyon jó hír a választóknak is. Az MKP vezetőinek tetszik a Híd ajánlata NAGYROLAND Az MKP Országos Tanácsa ma tárgyal a Híd ajánlatáról, miszerint egy közös választási pártot létrehozva indulnának el a jövő évi parlamenti választáson. Farkas Iván, az MKP alelnöke úgy véli, hogy a kisebb szlovákiai magyar pártok képviselőinek is a közös választási párt listáján kellene szerepelniük. Pozsony. Farkas Iván lapunknak elmondta: abban reménykedik, hogy az országos tanács jóváhagyja a Híd ajánlatát a közös választási pártról. „Remélem, hogy a Híd is hasonlóan pozitívan viszonyul hozzánk, és végre dolgozhatunk a programok összehangolásán, vala­mint a választási listán” - jelentette ki Farkas. Hozzátette: nem lenne szerencsés helyzet, ha a szlovákiai magyaroknak több választási lista közül kellene választania, ezért azt szeretné, ha kisebb magyar pártok képviselői is elindulhatnának a Híd és az MKP listáján. „Én minden egyes tárgyaláson hangoztattam, hogy ebben a rendkívül szerteágazó politikai helyzetben az lenne a leg­fontosabb, hogy véget érjen a szét­húzás, és próbáljunk meg egy irányba haladni. Éppen ezért a leg­főbb érdekünk az, hogy a közös vá­lasztási párt listáján minden új egy­ség, mozgalom és párt képviselői szerepelhessenek a régebbi magyar pártokkal együtt” - vélekedett az MKP alelnöke. Hasonlóan fogalmazott Berényi József is. „Az lenne jó, ha ajövő évi parlamenti választáson egy olyan listával állnánk a választók elé, ahol az összes kezdeményezés szemé­lyiségei képviseltethetik magukat. A magyar szavazók pedig majd el­döntik, hogy a képviselők közül kit akarnak a parlamentben látni” — Az MKP és a Híd képviselői várhatóan újra tárgyalóasztalhoz ülnek (Somogyi Tibor felvétele) mondta lapunknak az MKP elnök­ségének tagja. Mózes Szabolcs, az Összefogás előkészítő bizottságának képvise­lője szerint a mozgalom sikerének tekinthető, hogy valós esély van egy közös lista megteremtésére. „Ez vi­szont részsiker lesz, ha az emberek úgy érzik, a politikusok csak saját túlélésük érdekében fognak össze. Kellenek az új arcok, a program, a perspektíva. Csak olyan összefo­gásban tudunk részt venni, ahol ezek adottak, ahol a közösségért lehet dolgozni” - reagált Mózes. Simon Zsolt, a Magyar Fórum el­nöke leszögezte, hogy pártja min­denképpen a jelenlegi kormány le­váltását szeremé elérni, melynek a Híd is tagja, így az együttműködés nem jöhet szóba. „Az elmúlt idő­szakban is világossá tettük, hogy ahol Bugár Béla van, ott a Magyar Fórum nem lesz” - nyilatkozta Simon. Hoz­zátette: pártja ennek ellenére is elin­dul a jövő évi választáson. (TASR-felvétel) KÖZÉLET

Next

/
Thumbnails
Contents