Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-11 / 237. szám
www.ujszo.com | 2019. október 11. Lengyel és osztrák íróé a Nobel-díj Olga Tokarczuk a „mitikus próza" képviselője, Peter Handke nyelvi leleményességgel ír az emberi lét perifériájáról ÖSSZEFOGLALÓ Stockholm. A Svéd Akadómia döntése szerint a 2018-as irodalmi Nobel-díjas Olga Tokarczuk lengyel író, aki mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát, a 2019-es Nobel-díjas író pedig az osztrák Peter Handke, aki nyelvi leleményességgel tárja fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát. Olga Tokarczuk egyik legsikeresebb regénye az Őskor és más idők, amely 1996-os megjelenésekor egy csapásra nemzedéke legkiemelkedőbb írójává tette az írót Lengyelországban, és azóta sok nyelvre lefordították. Már kötelező olvasmány „Tény, hogy az Őskor a legsikeresebb könyvem. Egyszerű a nyelvezete, könnyen olvasható, nem kíván nagy erőfeszitést az olvasótól. Nagy időintervallumot fog át, az első világháborútól a Szolidaritásig. Családtörténet, saga, de egyidejűleg mágikus, meseszerűen megírt könyv. Egyszerűen tetszik az olvasóknak. Lengyelországi sikere azon is lemérhető, hogy kötelező olvasmány a líceumok humán osztályaiban, érettségi tétel. Ez egyrészt jó dolog, mert ott van az iskolai könyvtárakban, másrészt viszont nem, mert a gyerekek utálják a kötelező olvasmányokat” - mondta az MTI-nek adott 2011-es interjújában Olga Tokarczuk, hozzátéve, hogy azóta elvetette ezt a mitologikus, meseszerű stílust, jóval realisztikusabban ír, az aktuális világgal összefüggésben. Tokarczukot mégis a lengyel „mágikus realizmus”, a „mitikus próza” fő képviselőjének tartják. A pszichológus végzettségű és sokáig terapeutaként dolgozó írónő műveiben kimutatható Carl Jung és Sigmund Freud hatása. Rendszerint túllép a regény műfaji keretein, prózája töredékes, esszészerű, a cselekmény több szálon és különböző szinteken bonyolódik. Egyformán népszerű az olvasóközönség és a kritikusok körében. Első önálló könyve egy verseskötet volt, amely 1989-ben jelent meg. Hosszabb szünet után prózai munkákkal folytatta. Az őskönyv nyomában 1993-ban látott napvilágot. Allegorikus regény, a 18. századi Franciaországban játszódik, és azt jelképezi, hogyan próbálták megtalálni az emberek az Abszolút Igazságot. Átütő sikere, a Nappali ház, éjjeli ház című regénye választott falujáról szól. Ezután hagyott fel polgári foglalkozásával, azóta minden idejét az irodalomnak szenteli. Számos lengyel és külföldi irodalmi díj, köztük a Nemzetközi Man Booker-díj birtokosa. Több művét is dramatizálták, megfilmesítették. A Holtak csontjai filmen Agnieszka Holland lengyel rendezőnő 2017-ben rendezett filmet lengyel, német, cseh és szlovák koprodukcióban Olga Tokarczuk Holtak csontjai (Pokot) című művéből - a filmet nálunk is bemutatták, lapunkban is többször írtunk róla. A lengyel írónőnek ez az alkotása is narratív képzelet, amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átságot követett el, ebből a tragikus élményből, a tisztázás, a megértés folyamatából született meg Vágy nélkül, boldogtalan című kisregénye. A hetvenes években az „új bensőségesség” híve lett, A rövid levél és a hosszú búcsú (1972) az én, a világ és az önmegtalálás viszonyát feszegeti, a Lassú hazatérés-tetralógia pedig önéletrajzi önreflexió. 1986- os sajátos felépítésű regénye Az ismétlés, amely lírai meditáció és elfogulatlan önvallomás érdekes ötvözete a szülőföldről, Ausztria kettős, osztrák-szlovén kultúrájú peremvidékéről, az itt élők bonyolult azonosságtudatáról. Handke azóta is folyamatosan publikál, sajátos nyelvezetű és változatos formájú művei megosztják az olvasókat és kritikusokat. Értékelő szavak Peter Handke az osztrák lelkiismeret egyik írója - mondta Balogh F. András, az ELTE Német Nyelvű Irodalmak Tanszékének vezetője. Hangsúlyozta: kisebb csoda, hogy Handke irodalmi Nobel-díjat kapott, hiszen az elmúlt évtizedekben számos konfliktusba keveredett, és eléggé elszigetelődött az irodalmi életben. Édesanyja anyanyelve a szlovén volt, ezért mély szimpátiával viszonyul a délkeleti szláv népekhez. A délszláv konfliktusban határozattan a szerbek oldalára állt, amit nagyon zokon vett tőle a német nyelvű irodalmi élet. Ezt követően egyfajta önkéntes száműzetésbe vonult Franciaországba - mondta a tanszékvezető. Olga Tokarczuk visszahozta a hagyományos történetmesélést a lengyel irodalomba - mondta a lengyel szerző műveinek egyik magyar fordítója, Mihályi Zsuzsa. Kiemelte: Tokarczuk gyakran visz fantasztikumot az írásaiba, szeret átlépni a valóságon, a halál és élet, férfi és nő, ember és állat között húzódó határokon. Olga Tokarczuk hazájában rettentően népszerű, de az európai irodalomban is régóta jelen van műveivel - emelte ki a műfordító. (lym.tb) Az elmúlt évek Nobel-díjas írói ► 2009 - A romániai születésű német Herta Müller, aki „a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta megazotthontalanságtájképét” ► 2010 - A perui Mario Vargas Llosa, a „hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért" ► 2011 - A svéd Tomas Tranströmer, akinek lírája „tömör, áttetsző képeiben egy friss valóság felé mutat utat" ► 2012-Akínai Mo Jen, aki az indoklás szerint egy sajátos műfaj, a „hallucinatorikus realizmus" révén ötvözi a meséket, a történelmet és a jelent, és egy olyan világot teremtett fantázia és valóság, a történelmi és társadalmi síkok keverékéből, amely komplexitásában Márquez és Faulkner munkáira emlékeztet ► 2013 - A kanadai Alice Munro, aki az indoklás szerint „a kortárs novella mestere" ► 2014-Afrancia Patrick Modiano „azemlékezés művészetéért, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait" ► 2015 - Afehérorosz Szvetlána Alekszijevics (polifonikus írásaiért, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban" ► 2016 - Az amerikai Bob Dylan költő, dalszerző, énekes, aki „új költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset" ► 2017-Az angol Kazuo Ishiguro „nagy érzelmi erejű regényeiért, amelyekben feltárta a világgal való kapcsolatunk illuzórikus érzése alatt tátongó szakadékot" avantgárd kísérleti szövege. Kaspar című 1968-as drámája, amelyet az író maga „beszédkínvallatásnak” nevezett, a rejtélyes talált gyermek, Kaspar Hauser történetén keresztül az egyéniségét vesztett emberről, a nyelv iránti bizalmatlanságról szól. 1970-ben jelent meg A kapus félelme a tizenegyesnél című kötete, amelynek kisregényeiben Handke a mindennapi világ újrafelfedezésére és újraértékelésére tesz kísérletet. Wim Wenders német rendező 1972- ben ez alapján azonos címmel forgatott filmet. A Handke-műből merítő film központi figurája egy futballkapus, akit egy vétség miatt kiállítanak. Az eset különös bűnténybe torkollik. A sértett kapus lelkileg összeomlik, majd elkövet egy szörnyű bűntettet, és emiatt menekülésre kényszerül. 1971-ben az író anyja öngyilkoslépését mint életformát - s ezt a világhírű rendezőnő remekül ültette át a film nyelvére, vagyis jeleníti meg mozgóképes eszközökkel. A cseh-lengyel határvidéken játszódó történet egy hatvan feletti nő körül bonyolódik, aki úgy érzi, észre sem veszi a világ. Hogy egyszerűen láthatatlanná vált. A nő, vagyis a főhős egy állatbarát nyugalmazott tanárnő egy kis településen, ahol titokzatos, rituálisnak tűnő gyilkosságok történnek. Az áldozatok mind olyan emberek, akik korábban állatokkal kegyetlenkedtek. Nem véletlen, hogy a rendőrök csakhamar megjelennek a nő lakásán, akiről kiderül, hogy nemcsak állatvédő, hanem teljes mellszélességgel kiáll az elesettek, a gyengék, a félreállítottak mellett is. A beszéd kínvallatása A 76 éves Peter Handke a német nyelvterület egyik legismertebb és legellentmondásosabbnak tartott szerzője. 1961-től a Grazi Egyetemen jogot hallgatott, ebben az időben csatlakozott a Grazer Gruppe (Grazi Csoport) elnevezésű irodalmi körhöz, amelynek tagja volt a ma már szintén Nobel-díjas Elfriede Jelinek is. Handke 1965-ben félbehagyta tanulmányait, azóta csak az írásnak - és az írásból - él. Lakhelye többször is változott Németország, Ausztria és Franciaország között, 1990 óta Párizs mellett él. Az irodalmi életbe 1966-ban a Közönséggyalázás című darabjával robbant be. 1967-ben született Ä házaló című regénye, vagy inkább ...és Olga Tokarczuk, a 2018-as irodalmi Nobel-díjas (Fotók: tasr/ap) Peter Handke, a 2019-es... KULTÚRA ____I 9
