Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-10 / 236. szám

(12 www.ujszo.com Rekordszámú utas a budapesti repülőtéren A harmadik negyed­évben 4,7 millió induló és érkező utazó használta a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér termináljait - közölte az üze­meltető Budapest Airport. Az év legforgalmasabb hónapja­iban, júliusban és augusztusban 1,6 millió feletti volt a havi for­galom, és szeptemberben is 1,5 millió fölötti volt az utasszám. 2018 hasonló időszakához képest 6,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedév forgalma, ami a korábbi évekhez képest kisebb bővülés. Nagyobb arányban nőtt a Schengenen kívüli forgalom, ez a szegmens 8 százalék fölötti bővülést ért el, míg a schengeni irányba induló vagy onnan érkező utasok száma 6,1 száza­lékkal emelkedett. A havi fel- és leszállások száma a harmadik negyedévben 11 570 körül volt, ez ugyancsak nőtt, de még mindig alatta marad a 2006-osj vagyis 13 évvel ezelőtti 12 ezres csúcsnak, az év ugyan­ezen időszakában. A városok listáját továbbra is London vezeti, a brit főváros és Budapest között repül minden tizedik utas. A következő Frank­furt, majd Párizs és Brüsszel, az ötödik Tel-Aviv. (MTI) Közel 5 millió utas fordult meg a ferihegyi repülőtéren a harmadik negyedévben (Fotó: Shutterstock) Hullanak a légitársaságok, a csődöknek nincs vége R ekordgyorsaságra kapcsolt a konszo­lidáció 2019-ben a légi közlekedési iparágban, soha ilyen ütemben nem hullottak a légitársaságok, mint ebben az évben - írja az Airportal.hu légi közlekedési portál. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó Phil Seymour, az IBA tanácsadó vezetője azt mondta, eddig 17 légitársaság ment csődbe és adta vissza gépeit a lízingcé­geknek. Szerinte a folyamat még nem zárult le, mert a fapados cégek jelentette konkurencia, a magasabb kerozinárak, illetve az erős dollár miatt is elszaba­duló költségek nem jelentenek optimális üzemelési környezetet. A szakértő ugyanakkor nem adott összehasonlítási alapot az idei csődök számához. Becslése szerint az utolsó ne­gyedév az északi féltekén újabb csődöket fog hozni, amely egyben újabb lehetőséget is jelent a Idén 17 légitársaság ment csődbe megmaradóknak arra, hogy így jussanak gépekhez, repülőtéri résidőkhöz és persze utasforga­lomhoz. Ennek példájaként említette az indiai Spicejet fapados céget, amely a Jet Airways eltűnése miatt fontolóra vette, hogy az eddiginél több Boeing 737 MAX-ot rendel. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a típus légi alkalmassági engedélyének visszavonása miatt mindenki cseregépeket keresett a piacon, így szépen felverték a lízingpiacon az árakat. A teljesség igénye nélkül idén eddig a Germania, FlyBMI, a WOW Air, a Jet Airways, az Avianca Brasil (a cég elnevezése szerint Ocean Air), az Aigle Azur, az XL Airways, a Thomas Cook-csoport és az Adria Airways szüntette be üzemelését, majd ment csődbe. A WOW Air ugyan eredeti formájában már nem lé­tezik, de lehet, hogy újraéled egy amerikai befektetőnek köszönhe­tően. (Airportal) (Fotó: Shutterstock) 100 éves a KLM A kormányzati elképzelések szerint 2030-ra 100 millióra emelkedne az utasok száma a mostani 40 millióról (Fotó: Shutterstock) Idén ünnepli fenn­állásának 100. évfor­dulóját a KLM Hol­land Királyi Légitársa­ság, az egyetlen . olyan légi közlekedési vállalat, amely a mai napig az eredeti nevén működik. A zt sajnos nem jegyez­te fel a krónika, ki volt az első utas, aki a fedélzetre lépett, de azt igen, hogy hívták azt a tenyész­bikát, amely először utazott a légi­­társaság gépén: Nico V-nek. A KLM Holland Királyi Légitár­saságot 1919. október 7-én alapí­tották. A „királyi” jelzővel I. Vilma holland királynő jutalmazta meg a céget, hangsúlyozva a civil repülés fontosságát, mely az I. világháború után kezdett megélénkülni. Magyarországon 90 éve van jelen a KLM: az első járat 1929. szeptem­ber 12-én landolt Budapesten. A társaság alapítói befektetők voltak, akik Albert Plesmant bízták meg a napi teendők felügyeletével, később pedig ő lett a KLM igazgatója. Az első KLM-repülőgép 1920. május 17-én szállt fel. A járat London és a Schiphol repü­lőtér között közlekedett; fedélzetén két újságíróval és egy levéllel, me­lyet London polgármestere küldött amszterdami kollégájának. Az első saját gépek 1921. április 4-én indultak - a téli leállást kö­vetően -, május 9-én pedig meg­nyílt az első iroda Amszterdam­ban. Az első interkontinentális tesztrepülés 1924. október 1-jén indult Amszterdam és Batávia (ma: Dzsakarta) között. Az első transzadanti útra 1934. december 15-én került sor az Amszterdam—Curagao—Aruba út­vonalon. A repülőút ideje 7 nap 9 óra és 20 perc volt. A járatokon először 1935-ben tartózkodott kísérő személyzet, először csak férfiak, majd nem sokkal később megjelentek a nők is. Mielőtt kísérő személyzetet al­kalmaztak volna, a fedélzeti mér­nökök feladata volt gondoskodni az utasokról. Az Amszterdam-Frankfurt-Buda­­pest-Isztambul-Kairó útvonalat kétszer függesztették fel ideiglene­sen: először az 1956-os forradalom és szabadságharc miatt október 25-én, majd másodszor 1968-ban a prágai tavasz miatt. Azóta nem voltak ilyen megszakítások: a KLM Amszterdam-Budapest útvonala folyamatosan üzemel. Míg 100 év­vel ezelőtt a repüléssel kapcsolatos fő szempont a biztonság volt, addig mára - a maximális biztonság meg­teremtése mellett - a környezetvé­delem is nagyon fontos cél. 2019 júliusában a KLM nyílt levél­ben szólt a légi közlekedési iparág összes szereplőjéhez, hogy vegyenek n A járatokon először 1935-ben tartózkodott kísérő személyzet, először csak férfiak, majd nem sokkal később megjelentek a nők is. részt a repülés fenntarthatóbb jövő­jének elérésében, és csadakozzanak a Fly Responsibly szén-dioxid­­kompenzációs kezdeményezéshez. Ennek része, hogy a KLM, a Thalys és az NS Dutch Railways - környe­zetvédelmi szempontokat figyelem­be véve - csökkend légi járatainak számát Brüsszel és az amszterdami Schiphol repülőtér között. 2020. március 29-től a Thalys nagysebes­ségű vonat helyettesíti a Brüsszel és az amszterdami Schiphol repülőtér között közlekedő napi öt légi járat egyikét. A vállalat folytatja flottamegújítá­si programját, melynek keretében modernebb, nagyobb teljesítőké­pességű és kevésbé környezetszeny­­nyező repülőgépeket szerez be, valamint környezetbarátabb üzem­anyagot használ, illetve egy fenn­tartható üzemanyaggyárat is nyit Hollandiában. Ami a cateringet illeti, csökkentik a műanyag kellé­kek használatát, és ezzel a hulladék­­termelést, valamint optimalizálják a repülési műveleteket. A KLM tavaly 34,1 millió utast szállított, 162 desztinációra, össze­sen 214 géppel. A vállalat 33 000 embert alkalmaz világszerte. (MTI) Mennyire káros az utazás a környezetre? Repülővel vagy vonattal utazzunk? E két utazási módnak egész más a szén-dioxid-kibocsátása. (Fotó: Shutterstock) H amarosan min­den utazás meg­vásárlása esetén tudatják majd az utazási irodák és a közlekedési vállalatok a vevővel, hogy külföldi vagy belföldi üdülé­sük mennyire károsítja a környeze­tet, és milyen mértékben befolyá­solja a klímaváltozást. Ráadásul a tervek szerint mindezt már a reklámokban is fel kell majd tüntetni. A svéd kormány sajtó­­közleménye szerint az a cél, hogy a turisták számára megkönnyítsék annak eldöntését, hogyan viselked­jenek felelősségteljesen, és hogy tu­datosan vegyék figyelembe nyaralá­suk környezetvédelmi szempontjait is - írja a vagabond.se. Eldönthetik például, hogy repü­lővel vagy vonattal utaznak, e két utazási módnak ugyanis egész más a szén-dioxid-kibocsátása. Mindez része annak a svéd jogszabálycso­magnak, amely sokoldalúan és komolyan foglalkozik a közlekedési ágazat megreformálásával. Már ed­dig is számos intézkedést hajtottak végre az átmenet felgyorsítására. A kormány kötelezővé akarja tenni, hogy tüntessék fel minden egyes utazás esetén a jegyeladáskor, hogy az mennyiben befolyásolja a klí­maváltozást. Akár távolsági autó­busszal, vonattal, repülővel vagy komppal utazik valaki, amikor a jegyet megveszi, erre a szempontra is felhívják majd a figyelmét. ,A közlekedési ágazat kulcsszerepet játszik a klímaváltozásban, és az ez­zel kapcsolatos felelősség nagymér­tékben rám mint infrastrukturális miniszterre hárul, de az egyéneknek is vállalniuk kell a felelősséget. Egy ilyen, a klímaváltozásra utaló pár mondat jó módja annak, hogy fo­gyasztóként tisztában legyünk uta­zásunk éghajlati hatásaival” - nyi­latkozta Tomas Eneroth miniszter. Jelenleg előkészítő stádiumban van a jogszabály; egy szakértőkből álló bizottságot bíztak meg azzal, hogy javaslatokat terjesszen elő az éghaj­lati hatások jelentésének kötelezővé tételéről, illetve annak módjáról. A feladat összetett: ki kell dolgozni, hogy lehet összehasonlítani az ég­hajlatot és a környezetet érintő ha­tásokat a különféle utazási módok között, valamint annak részleteit, és azt is meg kell oldani, hogy az információk a fogyasztók számára könnyen hozzáférhetővé és érthető­vé váljanak. Mindez alkotmányos kérdéseket vet fel és többpárti, politikai tárgya­lásokat igényel. Azt is fel kell mérni, hogy a közlekedési és a turisztikai ágazat mely piaci szereplőit kell bevonni az előkészítő munkába. A törvényjavaslatot 2020. április 30- ig nyújtják be. Az ötlet nem új: egyes svéd lapok - például a Vagabond - már több hónapja teljes mellszélességgel kiállt az ügy mellett, és a közeli úti célok esetén javasolta az olvasóinak a vo­natközlekedést a repüléssel szem­ben. (Turizmus) A mellékletet szerkeszti: Szabó Laci, Laci.Szabo@ujszo.com . Levélcím: DUEL - PRESS s.r.o., Új Szó - Utazás, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3 UTAZÁS ■ 2019. OKTÓBER 10.

Next

/
Thumbnails
Contents