Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-10 / 236. szám

GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. október 10.1 www.ujszo.com Szlovákia egyre kevésbé bírja a versenyt Problémás jogérvényesítés: a túlterhelt bíróságok miatt a perek továbbra is évekig húzódhatnak (TASR-feivétei) Pozsony. Tovább romlott Szlo­vákia versenyképessége: a ta­valyi 41.-ről idén a 42. helyre esett vissza az ország a Világ­gazdasági Fórum (WEF) friss versenyképességi toplistáján. A makrogazdasági mutatók alapján egyelőre nem állunk rosszul, a bürokrácia és a kor­rupció szempontjából azonban kritikus a helyzet. A genfi központú Világgazdasági Fórum 1971 óta működik, globális versenyképességi jelentését 2003 óta teszi közzé éves rendszerességgel. A Globális Versenyképességi Index (Global Competitiveness Index - GCI) a legátfogóbb ilyen jellegű mu­tató a világon, 103 mutatóból áll össze, amelyek a termelékenységet és a hosszú távú növekedési potenciál alakulását befolyásolják. A WEF ta­valy jelentősen megváltoztatta a ver­senyképességi index összeállításának módszertanát. Miután komoly válto­zások zajlanak a világban, elhagyták az iparosodási mutatókat, és azokra a tényezőkre koncentrálnak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy ország hatékonyan részt tudjon venni a leg­újabb technológiák alkalmazásában. A vizsgált 141 országot 0-tól 100-ig teijedő skálán pontozzák, és ez alap­ján rangsorolják őket a toplistán. Szingapúr az első Az idei listán Szingapúr az első, amely 84,8 pontot szerzett, a sorban az Egyesült Államok, Hongkong, Hollandia, Svájc, Japán, Németor­szág, Svédország, Nagy-Britannia és Dánia következik. Az első tíz között szereplő országok mindegyike 80 pontnál többet szerzett. Az európai országok a versenyképességi rangsor első harmadában vannak, ám a szórás igen nagy. A leginkább versenyképes (Hollandia 82,4 pont) és legkevésbé versenyképes európai ország (Bosznia-Hercegovina 54,7 pont) között másfélszeres a pontbeli kü­lönbség. A versenyképességi rangsor legvégén főként afrikai és dél-ázsiai országok találhatók. Az utolsó helye­zett Csád és a listát vezető Szingapúr között 2,5-szeres a különbség a ver­senyképességi pontszámban. Az Eu­rópai Uniónak a tavalyi évhez képest nem sikerült javítania egyetlen ver­senyképességi pillérben sem, átlagos versenyképességi pontszáma 72,3, szemben a legnagyobb versenytárs Egyesült Államokkal (83,6 pont) és Japánnal (82,3). Visegrádi lista A visegrádi országok közül ver­senyképesség szempontjából Szlo­vákiánál jobban teljesít Csehország (32.) és Lengyelország (37.) is, a 42. helyen levő Szlovákiának így csak Magyarországot sikerült megelőz­nie, amely a 47. helyre szorult vissza. A pontozás szempontjából termé­szetesen a csehek teljesítettek a leg­jobban, ők 70,9 pontot kaptak, a sor­ban Lengyelország (68,9 pont), Szlovákia (66,8) és Magyarország (65,1) következik. Korrupció, bürokrácia „Szlovákia a tavalyi évhez képest tovább romlott, még ha a visszaesés ezúttal nem is volt olyan látványos. A lehetséges 100 pontból 66,8-at szereztünk, 0,1 százalékponttal ke­vesebbet, mint egy évvel korábban. Hajszálnyi javulást mértek az infra­struktúra és az információs techno­lógia szempontjából, az egészség­ügy, a versenyképesség, a vállalko­zói környezet és az innovációs ké­pesség tekintetében azonban tovább romlott a helyzet” - nyilatkozta Pe­ter Serina, a WEF elemzését Szlo­vákiában közzétevő Szlovák Vál­lalkozói Szövetség (PÁS) ügyveze­tő igazgatója. Serina arra is felhívta a figyelmet, hogy a most kiadott toplista kidolgozásánál az ország makrogazdasági mutatóit még pozi­tívan ítélték meg, a legutóbbi fejle­mények (a gazdasági növekedés lassulása, deficites költségvetés stb.) fényében azonban e tekintetben is romlás várható. „Hogy az elkövet­kező időszakban javuljon Szlovákia versenyképessége, annak a legna­gyobb akadálya a silány vállalkozói környezet. Súlyos problémák van­nak azonban a munkapiacon is, így az sem csoda, hogy e tekintetben csak a 64. helyen van Szlovákia a WEF listáján. A munkapiaci jog­szabályok ugyanis nem túl rugalma­sak, kicsi a munkaerő mobilitása, ráadásul a vendégmunkások foglal­koztatása továbbra is rengeteg aka­dályba ütközik” — vallja Serina. Szerinte a jelentés azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a szlová­kiai vállalatok innovációs kapacitá­sa nagyon gyenge, vagyis a legtöbb cég még mindig az olcsó munkaerő­re építi a termelését. Továbbra is sú­lyos gondok vannak a közintézmé­nyek minőségével is, ami alatt a túl­bürokratizált hivatalokat, a silány jogérvényesítést, a katasztrofálisan dolgozó bíróságokat és a mindent átszövő korrupciót kell értenünk. Ebből a szempontból Szlovákia a 61. helyre szorult. VERSENYKÉPESSÉGI LISTA 1. Szingapúr 2. 2. USA 1. 3. Hongkong 7. 4. Hollandia 6. 5. Svájc 4. 6. Japán 5. 7. Németország 3. 8. Svédország 9. 9. Nagy-Britannia 8. 10. Dánia 10. 32. Csehország 29. 37. Lengyelország 37. 42. Szlovákia 41. 47. Magyarország 48. • (Forrás: WEF) Globális lassulás Szerdán kiadott jelentésében a WEF már globális lassulással szá­mol. Minden jel arra utal, hogy a di­namikus bővülés nem tartható fenn, a jegybankok lehetőségei beszűkül­tek, a negatív reálkamatok mellett is lassulnak a beruházások, a pénz­ügyi ösztönzők pedig a megnöve­kedett adósságszintek mellett na­gyon óvatosan kezelendők. A fenntarthatatlanság oka nagy valószínűséggel az, hogy a techno­lógiai fejlődést nem követte a hu­mántőke fejlődése. A termelékeny­ség a magas növekedési ütemek el­lenére sem tudott emelkedni, sőt, globális szinten már a 2008-as vál­ságot megelőzőn romlani kezdett. Hiába tehát az alacsony munkanél­küliség és a magas növekedési ütem, az európai gazdaság kiful­ladni látszik. (mi, TASR MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Olcsóbb tankolás Magyarországon Budapest. Péntektől a Mól Ma­gyarországon is 3 forinttal csök­kenti a benzin és 2 forinttal a gáz­olaj literenkénti árát. A benzin át­lagára 386, a gázolajé 405 forintra csökken. A töltőállomások árai között akár 50 forintos különbség is lehet. A benzin ára Magyaror­szágon 2012 áprilisában érte el a csúcsát, akkor egy liter 451 forint­ba került. A gázolaj 2012 elején volt a legdrágább, 449 forint. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8985 WM Lengyel zloty 4,3236 Cseh korona 25,823 H Magyar forint 334,04 Horvát kuna 7,4270 KB Román lej 4,7486 BB Japán jen 117,91 KB Svájci frank 1,0927 Kanadai dollár 1,4607 Q USA-dollár 1,0981 ________________________________VÉTEL - ELADÁS____________________________ BANK I DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Privatbanka 1,13-1,07 26,45-25,16 OTP Bank 1,15-1,05 26,91-24,65 348,00-318,66 Póttá bank 1,13-1,06 26,57-25,03 347,61-320,87 Szí. Takaiikpénztár 1,14-1,06 26,45-25,03 349,14-319,08 Tatra banka 1,13-1,06 26,63-24,98 348,16-320,42 ŐSOB 1,13-1,07 26,46-25,15 Altalinoa Hitelbank 1,13-1,06 26,62-24,97 348,96-318,91 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) IMF: 2019 az évtized legrosszabb éve A nemzetközi kereskedelmi konfliktusok miatt idén jelen­tősen lelassult a világgazda­ság, 2020-ra pedig 700 mil­liárd dollárral csökkenhet a globális GDP - hangsúlyozta első beszédében Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég kinevezett új vezérigazgatója. Washington. „2019-ben lassúbb növekedésre számítunk a világ csaknem 90 százalékán, az idén a növekedés üteme az évtized eleje óta a leglomhább lesz” - mondta Georgieva. Az IMF új vezérigaz­gatója hozzátette, hogy világszin­ten 2020-ban a hazai össztermék (GDP) 700 milliárd dollárral csök­kenhet, ami 0,8 százalékos vissza­esésnek felel meg. Az előrejelzési adatokat az IMF elemzői kalkulál­ták és számoltak Donald Trump amerikai elnök Kínával szemben tervezett, további 300 milliárd dol­lár értékű árura kiterjedő importta­Georgieva szerint 2020-ban a globális hazai össztermék 700 milliárd dollár­ral csökkenhet (TASR/AP-felvétel) rifáival, illetve azok hatásával is. Georgieva mindazonáltal kiemelte, hogy a visszaesés elsősorban az üz­leti bizakodás lanyhulásának és a kedvezőtlen piaci reakcióknak tud­ható be. Georgieva október elsejé­től látja el öt évre szóló megbízatá­sát az IMF élén. Az IMF egyébként jövő kedden, október 15-én teszi közzé a legfrissebb gazdasági elő­rejelzését. Legutóbbi prognózisá­ban az idei évre 3,2, jövőre 3,5 szá­zalékos globális növekedést jósolt, Georgieva szerint azonban az új prognózis már visszafogottabb bő­vüléssel számol. (TASR, MTI) LÁTOGASSA MEG MliMAllritlkfllW OKTÓBER 12-ÉN PÁRKÁNYBAN! > FIZESSE ELŐ LAPJAINKAT! > KÉRDEZZEN A SZERKESZTŐKTŐL! ÚJ SZÓ llSariUip > VÁLOGASSON KÖNYVKÍNÁLATUNKBÓL! 6 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents