Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-09 / 235. szám

6 I KULTÚRA 2019. október 9.1 www.ujszo.com Exkurzióra vitték őt a kaszinóba Kerékgyártó István Hurok című művéből készült az év legnagyobb reklámkampányával érkező szlovák film BÁRDOS DEÁKÁGNES Szeptember vógón mutatták be nálunk a Casino.sk című filmet, amelynek a forgató­könyvén egy magyar író, Ke­rékgyártó István is dolgozott, mivel alapjául a Hurok című regénye szolgált. Vele beszél­gettünk. Bár nem beszélek szlovákul, megnéztem a filmet, hogy valamit érezzék a hangulatából. Kíváncsi voltam, mennyire segít a megértés­ben az, hogy olvastam az ön köny­vét. A tapasztalatom az volt, hogy a Hurok nem csak nyomokban lel­hető fel. Három nagyszerű magyar színésznő is játszott a filmben, Ke­rekes Vica, Novák Henrietta és Ka­­nócz Zsuzsa kassai színésznő. No­vák Hetti egy négy éven át futó ma­gyartévésorozatban is játszott már. Hogyan kezdődött az együttmű­ködés? Két éve a pozsonyi Szlovák Nem­zeti Színház magyar anyanyelvű dra­maturgja, Peter Kovac ajánlotta a Hurok című darabot Jan Sabol szlo­vák rendezőnek, hogy csináljon fil­met belőle. A plakáton három forgatókönyv­író is szerepel. Peter Himié, Jan Sa­bol és ön... Azt mondták, hogy jól tudok pár­beszédeket írni, és ismerem a politi­ka és az üzlet világát. Mikor Peter Kovac eljött a lakásomra Jan Sabol­­lal, lefordította neki szlovákra, miről szól a Hurok. Sabolnak megtetszett az ötlet, nagyon szerette volna filmre vinni. A rendező és egy kiváló dra­maturg, Peter Hirnic, akkor a kassai színház főigazgatója, gondolkodtak egy sztorin, aztán átküldték egy storyline-t, amit én elkezdtem meg­írni forgatókönyvnek. A finaszírozás Szlovákiában is borzalmasan nehéz ügy, és mikor kiderült, hogy beszáll egy kaszinólánc, akkor azt gondol­tuk, hogy a politikusok világa, a ka­szinó világa, a gengszterek világa, a keresztapák világa akár össze is függhet. És persze megjelennek a csalók, aki kártyacsalásból élnek. Közben kiderült, hogy mindenképp erősebbre kell húzni a kaszinós szá­lat. Mondtam, hogy én nem ismerem ezt a világot, nem tudom, hogyan működik. Úgyhogy elvittek, nem is egyszer, több helyre is, bemehettem azokban a szobákba, ahol monitoron nézik, hogy mi történik az asztalok­nál. A storyline-ban már több kaszi­nós történés volt, írtam egy első vál­tozatot, már forgatókönyv formában - utána leültünk, beszélgettünk, és ez folyamatosan alakult. Ebben erősen benne volt a dramaturg Hirnic és a rendező is. Egyre kalandosabbra kereke­dett időközben a történet: megje­lentek a kártyacsalók és egy oligar­cha, orosz kapcsolatokkal. Egy cseh sztárszínész ( Pavel Kríz) játssza az oligarchát, aki végül is a szálakat mozgatja, akinek a sztorijával be­jön egy hajdani KGB-s szál is, bűnöző kapcsolatokkal. Az ő története összeér a kártyacsa­lók főnökének történetével, akivel anno együtt tanultak a Szovjetunió­ban, évfolyamtársak és barátok vol­tak, de a filmbeli oligarcha az egye­temi évei alatt elkezdett az orosz tit­kosszolgálatnak dolgozni - és jelen­tett a barátjáról is, akit az ő „jóvoltá­ból” kivágtak az egyetemről, bár na­gyon tehetséges fickó volt. így lett a barátból csaló, így csúszott meg az élete, elkezdett pókerezni, és mára, a film jelenidejére nemzetközileg nyil­vántartott bűnöző lett, a kaszinók ré­me. A filmben egy háromtagú banda főnökeként bukkan fel. Kettejük ta­lálkozása, negyven évvel a moszkvai egyetemi évek után, a kártyacsaló re­ménye, hogy szembenézzenek egy­mással, nem jön össze mégsem: a Prágában, Pozsonyban és Kassán bo­nyolódó történetben csak telefonon tudnak beszélni egymással. A hajdani besúgó, mostani oli­garcha mindenféle cégeket akar megszerezni magának - ez a szál is a Hurokból van. Igen, és a filmben is megjelenik a korrupt politikus, egy parlamenti párt frakcióvezetője, aki a szeretőjét egy helyi privatizációs szervezet élére ál­lítja. Ahogy a Hurokban, itt is abba bukik bele a politikus, hogy nem tud­ja megszerezni a vágyott céget. Hiá­ba ígér internetes koncessziót a ka­­szinófonöknek, sarokba szorítják. És amikor kiderül, hogy nincs cég, nincs pénz, elkezdik elleheteleníteni, ki­csinálni. Végső csapásként a politikus fe­leséghez - a szerető jóvoltából, vagyis árulása okán - eljut egy te­lefonos szex magnófelvétele. Ez most nagyon rímel a magyaror­szági választást övező hang- és képfelvételes zsarolási botrá­nyokra. Közben megjelennek szlovákiai aktuálpolitikai botrá­nyok is, például a tényfeltáró új­ságíró motívumával, akit elrabol­nak, halálosan megfenyegetnek, hogy megfélemlítsék. Bevallom, én is csak később tud­tam meg, hogy bekerült ez a téma. Közvetlenül a forgatás előtt jött az öt­let, hiszen épp akkor történt Szlová­kiában a fiatal újságíró és kedvese le­mészárlása. (Túry Gergely felvétele) Politikai kriminek nevezte a fil­met, aminek a végére a kisstílű csa­lók lebuknak, ahogy az lenni szo­kott, de az oligarcha, aki a szálakat elvarrja, elegánsan kisétál a törté­netből. Az oligarcha a filmben fölötte áll mindenkinek, megvannak az orosz kapcsolatai, ami Szlovákiában megint csak a közeli múlt egyik nagy botrányát, a kilencvenes évek hírhedt dunaszerdahelyi maffialeszámolását idézi be. A csehek már megvették a fil­met. Vajon Magyarországra mi­kor érkezik meg? Rengeteg aktua­litása lenne. Van rá esély, hogy Magyarorszá­gon is megveszik, mert az egyik, Ma­gyarországon is forgalmazó nemzet­közi cég is megvette. A színházból már ismerheti önt a szlovák közönség is, bár eddig csak magyarul játszották nagy sikerrel az egyik darabját, a Rükvercet, a kassai Thália Színházban. A jövő hónapban viszont meglesz a regény szlovák nyelvű bemutatója is. Az Artforum kiadó adja ki, Deák Renáta fordította, aki a Jadviga pár­nájával nagy fordítói sikert ért el Szlovákiában. Novemberben Ma­gyarország lesz a díszvendég a po­zsonyi Bibliotéka könyvvásáron, ennek keretében mutatják be a Rük­vercet, melynek szlovák címe Spiatocka lett. Erre a könyvvásárra jön ki egy magyar drámakötet is szlovákul, és abban a Rükverc - a dráma - is benne van több kortárs magyar drámaíró, Egressy Zoltán, Háy János, Spiró György, Tasnádi István és Závada Pál művei mellett. A kötet a Zeleny Kocúr Kiadónál je­lenik meg. Nagy megtiszteltetés, hogy Kerekes Vica, a Casino.sk egyik szereplője kedvesen fölaján­lotta nekem, hogy a pozsonyi bemu­tatókon november 7-én és 8-án a Rükvercből felolvas. O igazi sztár, nagyon népszerű Szlovákiában és Csehországban. Mikor együtt sétál­tunk Pozsonyban, állandóan leállí­tották, hogy autogrammot kérjenek, szelfizzenek vele. Magyarországon nem tudom, van-e olyan sztárkul­tusz, amilyen Vicát Szlovákiában és Csehországban övezi, igaz, 47 film­ben szerepelt. Mikor a novemberi könyvvásár előkészítése kapcsán mondtam a Pozsonyi Magyar Intézet munkatársának telefonon, hogy Ke­rekes Vica olvasna fel a bemutatón, hirtelen csönd lett. Nem ismeri, kér­deztem zavartan. O meg, hogy de­hogynem, minden óriásplakáton ott van...! Ok is örültek a lehetőségnek. A Pozsonyi Magyar Intézet szervezi amúgy a magyarországi könyvek bemutatóját a Bibliotéka könyvvá­sáron. Csodásak a dron-shotok is, a fe­lülről fényképezett táj. Hol ját­szódnak azok a jelenetek? Én sem tudtam először, de mond­ták, hogy Kassától északra, úgy 20- 30 kilométerre. Sok kassai helyszín is volt, a prágai és pozsonyi hely­színek mellett. A kaszinójelenete­ket például Kassán forgatták. Egész elképesztő PR-ja volt a filmnek, te­lerakták Pozsonyt óriásplakátok­kal, mindenhonnan Kerekes Vica nézett ránk, de a többi szerepben is a legjelentősebb szlovák és cseh színészek játszottak. A bemutató egy multiplex moziban volt, egy hatalmas teremben. A film előtt mi, alkotók kimentünk a vászon elé, egyenként bemutattak bennünket, mondott pár szót a rendező. Azt hit­tem, leülünk és megnézzük a fil­met, de láttam, hogy mindenki sza­lad. Kérdem: hova megyünk? Men­tünk át egy másik ugyanilyen te­rembe, az is tele volt, ott is kiáll­tunk, ott is bemutattak bennünket. Mentünk tovább....Öt teremben játszották a filmet egyszerre. Az ötödikben végül leülhettünk. így zajlottahivatalos bemutató. Öt nagy teremben, öt-tíz perc késéssel in­dultak a vetítések. Végig jelen volt a forgatáson? Nem. A forgatókönyvíró befejezi a munkáját, amikor elkezdődik a for­gatás. Semmi dolga nincs a további­akban. Én kíváncsiságból elmentem két napra, szinte teljesen civilként, meghívott a rendező. Mikor bemu­tatják a filmet, ahogy ezt Pataki Éva mondta a minap a rádióban: abban a pillanatban a forgatókönyv „elég”. Megszűnik. Nincs többé. Ott van a film, és már nincs jelentősége egy papírra írt valaminek, hiszen meg­valósult a forgatókönyv. Egy filmnél a bemutató után fontosabb a színész, a rendező, az operatőr. A forgató­­könyv a folyamat elején borzasztóan lényeges, de ahogy haladunk előre és múlik az idő, egyre kevésbé az. A legtöbb filmnél nem is tudod, ki a forgatókönyvíró. Azóta, hogy „elégett” a forgató­­könyv, min dolgozik? Közben beindulták a szlovák megjelenések, a könyv- és drámakö­tet bemutatójának előkészítő mun­kálatai, azon dolgoztunk. Jelenleg benne vagyok egy regényben, a fe­lénél tartok. És közben írtam egy hir­telen ötlettől vezérelve - ugyanis a hatéves lett az unokám - egy mese­regényt. Most tárgyalok a kiadóval, remélem, nemsokára az is megjele­nik, Márk, aki hatévesen megmen­tette a világot címmel. Kerekes Vica a könyvbemutatón is jó „csalétek" lehet (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents