Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-09 / 235. szám

GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. október 9.1 www.ujszo.com Cetelem: biometria és új szabályozás Pozsony. A Cetelem pénzügyi szolgáltató ügyfelei Szlovákiában elsőként biometrikus applikáció révén bonyolíthatják le pénzügyi tranzakcióikat, ami még biztonsá­gosabbá teszi a világhálón történő pénzmozgást. A világ egyik leg­nagyobb bankja, a francia BNP Paribas pénzintézethez tartozó Cetelem bocsátotta ki a nálunk használt hitelkártyák mintegy egyhatodát, ezért rendkívül fontos a biztonságos tranzakció. Az ed­dig is használt PIN-kód és SMS- kód mellett megjelenik a biomet­rikus védelem, ami arc- vagy ujjlenyomat-azonosítót jelent. Mivel a Cetelem ügyfeleinek 86%­­a él az érintésmentes fizetés lehe­tőségével, ezért a társaság arra fi­gyelmeztet: szeptember derekától az új uniós szabályzat értelmében a 20 euró alatti érintésmentes tranzakciónál is szükségünk van (TASR/AP-felvétel) a PIN-kódra, de nem minden eset­ben. Vagy minden ötödik, 20 euró alatti érintésmentes fizetésnél fogják kérni az ügyfelektől a PIN- kódot, vagy akkor, amikor a 20 eu­­róig terjedő tranzakciók száma - mennyiségtől függetlenül - eléri a 150eurót. (só, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Visszaéltek a Jednota nevével Pozsony. Csaló SMS-ekre figyel­meztet a COOP Jednota, amelyek­ben az egyelőre ismeretlen elköve­tők visszaélnek az üzletlánc nevé­vel. „Gratulálunk Önnek! A COOP Jednota szupermarket már 174 éve szolgálja ki a vásárlók igényeit kedvező áron kínált minőségi ter­mékekkel. Fontos, hogy évente fo­lyamatosan bővüljünk és fej lőd­­jünk. Ezért ma egy Samsung Ga­laxy S10 okostelefonhoz juthat! Fia szeretne élni az ajánlattal, vála­szoljon néhány, a szupermarke­tünkkel kapcsolatos kérdésre” - áll az SMS-ben. „Annak ellenére, hogy mi is több nyereményjátékot szervezünk a vásárlóinknak, ez az SMS ezúttal nem tőlünk származik. Épp ezért arra kérjük a vásárlóin­kat, hogy ne reagáljanak rá, és le­hetőleg ne is nyissák meg, hiszen vírust tartalmazhat, aminek követ­keztében visszaélhetnek a szemé­lyes és banki adataikkal. Az ezzel kapcsolatban említett www.coop . new-notice.com honlap nem a mi­énk” - figyelmeztet Zuzana Peiger Acjaková, a COOP Jednota Slo­vensko PR-menedzsere, aki szerint már megtették a feljelentést az ügyben. (TASR) Angol font 0,8979 Hl Lengyel zloty 4,3326 Cseh korona 25,805 CT Magyar forint 334,57 Horvát kuna 7,4243 KH Román lej 4,7486 Japán jen 117,43 Hl Svájci frank 1,0898 Kanadai dollár 1,4623 Q USA-dollár 1,0986 VÉTEL - ELADÁS EZIHHHHHHHEECÖEHlHEBIGiQSCl Privatbank! 1,13-1,07 26,42-25,14 OTP Bank 1,15-1,05 26,86-24,59 347,33-318,06 Postabank 1,13-1,07 26,53-24,99 346,42-319,77 Szí. Takarékpénztár 1,14-1,06 26,44-25,02 348,36-318,35 Tatra banka 1,13-1,06 26,61-24,96 347,18-319,52 CSOB 1,13-1,07 26,44-25,12 Általános Hitelbank 1,13-1,06 26,62-24,97 348,59-318,57 első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Csúcstechnológiával verik át a vállalkozókat Álhonlapok, mesterséges intelligencia által generált hang - a csalókegyre ki­finomultabb módszerekkel dolgoznak (TASR/AP-felvétel) Pozsony. A technológiai fejlő­déssel párhuzamosan egyre több veszély leselkedik a vál­lalkozókra, a csalók a legap­róbb részletekig kidolgozott stratégiákat dolgoznak ki a gyanútlan vállalkozók árujá­nak és pénzének a lenyúlására - derül ki az Euler Hermes hitelbiztosító legfrissebb figyelmeztetőjéből. „Az elmúlt időszakban több olyan csalással is találkoztunk, amelyeket azonos forgatókönyv alapján hajtot­tak végre. A vállalkozók átejtésére szakosodott bűnbandák már befu­tott, ismert cégek nevét használják fel arra, hogy a vállalkozókat becsapva, hozzájussanak az árujukhoz, amiért aztán természetesen nem fizetnek” - hívta fel a figyelmet Peter Mucina, az Euler Hermes képviselője. Szerinte a szlovákiai vállalkozók mellett ha­sonló tapasztalatokról adtak számot a magyarországi, csehországi és ro­mániai vállalkozók is. Nem fizetnek Mucina példaként egy olyan csalót említett, aki egy ismert és megbízha­tó francia cég nevében rendelt árut az általa megadott címre. A csaló még azt a fáradságot is vette, hogy létre­hozzon egy hamis internetes honla­pot az adott cég nevére, a kiszemelt szlovákiai vállalkozó így nem is ké­telkedett abban, hogy valóban az is­mert francia céggel kommunikál. Hogy csalásról van szó, arra már csak azt követően jött rá, hogy a fizetési határidő lejárta után sem jutott hozzá a pénzéhez, a csaló pedig egyszerűen felszívódott az árujával. Az Euler Hermes azonban olyan esetekről is tud, amelyek során ilyen módon a vállalkozók bankszámlával kapcso­latos adataihoz is hozzájutottak. Hamis identitás „Már korábban is figyelmeztettünk azokra a csalókra, akik hamis identi­tással próbálják meg kicsalni az árut a vállalkozóktól, ennek ellenére az ilyen esetek száma az elmúlt egy év­ben tovább nőtt, ugyanúgy, mint a többi, a vállalkozók közötti kapcso­latokat érintő visszaélés. Az elkövet­kező időszakban valószínűleg ezek jelentik majd az egyik legnagyobb kockázatot a vállalkozók számára. A csalók ráadásul újabbnál újabb ötle­tekkel állnak elő, így szinte lehetetlen általános érvényű tanácsokkal fel­vértezni a vállalkozókat” - mondta Mucina. Mesterséges intelligencia Mucina szerint a csúcsnak az az eset számít, amelynek a híre nemrég fu­tott végig a világsajtón. Elsőként a Wall Street Journal számolt be arról, hogy még idén márciusban megtör­tént a történelem első olyan csalása, amelyhez a mesterséges intelligencia által generált hangot vettek igénybe. Az újság beszámolója szerint, az egyelőre ismeretlen tettesnek sikerült a meg nem nevezett, Egyesült Ki­rályságban tevékenykedő energetikai vállalat vezetőjét meggyőznie arról, hogy a telefon másik felén a német­­országi anyavállalat ügyvezető igazgatóját hallja. A deepfake tech­nológia adta lehetőségekkel élve ugyanis létrehozták a cég vezérigaz­gatónak a hangját. A csaló, azaz a németországi partnert megtestesítő hang, arra kérte a brit vezérigazga­tót, hogy haladéktalanul utaljon át 240 ezer dollárt (218,6 ezer euró) egy magyarországi beszállító számlájá­ra, hogy ezáltal elkerüljenek néhány késedelmi kamatot. A tranzakció minden részlete már a telefonálás során az e-mail-fiókjában várta az átvert cégvezetőt, aki elutalta a kért összeget, ami természetesen a csa­lóknál landolt. Az átverés azt köve­tően lepleződött le, hogy a csalók még egyszer visszahívták a brit cég vezérigazgatóját, egy nagyobb összeget kérve. A már elküldött pénzt azonban nem sikerült vissza­szerezni, mivel azt Magyarországon és Mexikóban levő számlákon ke­ringették, mielőtt elérte volna a vég­leges számlát. így védekezhetünk „A fenti esetből is látszik, hogy egy egyszerű vállalkozónak egyre nehezebb védekeznie a csalók ellen. Vannak azonban olyan jelek, ame­lyek alapján kiszűrhetők a csalók. Égy vállalkozó számára eleve gya­nús lehet, ha a semmiből tűnik fel hir­telen egy új megrendelő, aki azonnal több, nagy összegű rendelést is meg­ad, ráadásul egy magasabb árat is el­fogadhatónak tart. Gyanús lehet a nagy földrajzi távolság, vagy az is, ha a megrendelő módosítgatja a címét” - mondta Mucina. Szerinte a mes­terséges intelligencia által generált hangot igénybe vevő csalásokat is kiszűrhetik a vállalkozók. Mivel ilyen esetekben általában egy már ismert, állandó megrendelő nevében próbál­ják meg végrehajtani a csalást, ele­gendő, ha az áru elküldése előtt fel­veszik a kapcsolatot az adott meg­rendelővel, leellenőrizve, hogy való­ban ő rendelt-e. Az új megrendelők esetében Mucina szerint érdemes utánanézni a cégnek a cégjegyzék­ben és az interneten is, hogy valóban az-e a honlapja, amelyet a megren­delésben megadott. (mi, TASR) Zöld gázolaj: elégedetlenek a gazdák az igénylés módjával A zöld gázolajért járó állami támogatást idén 2213 gazda igényelte. A kérelmezés kizá­rólag elektronikus formában folyt. Az agrárkamara szerint több gazda éppen a technikai felszereltség és a kellő műsza ki ismeretek hiányában nem jegyeztette be magát. Pozsony. Már nem igényelhető a mezőgazdaságban felhasznált gáz­olaj utáni jövedékiadó-visszatérí­­téssel összefüggő támogatás - jelen­tette be a földművelésügyi tárca, amely azonban egyelőre nem tájé­koztatott arról, hogy együttesen mi­lyen összeget osztanak szét a támo­gatás keretén belül a gazdák között. A minisztérium sajtóosztálya szerint a benyújtott kérvények adminisztra­tív ellenőrzését követően jelzik majd a támogatás végleges összegét. Részletekkel nem szolgált a Szlo­vák Mezőgazdasági és Élelmiszer­­ipari Kamara (SPPK) sem. „Kama­ránk a kérvények regisztrálásának kezdetétől fogva hangsúlyozta, hogy élni kell a támogatás lehetőségével, és hogy a gazdák jegyeztessék be magukat. Hangsúlyozni kell, hogy kezdetben nem voltunk elégedettek az igénylők regisztrálásával. Ugyanis sokkal nagyobb érdeklő­dést vártunk a gazdák részéről. Töb­bek között azért, mert az előző kor­mányok intézkedései a mezőgazda­ság területén sok esetben nem voltak rendszetjellegűek, és a szlovákiai termelők gyakran hallatták hangju­kat az óriási mértékű gyümölcs- és zöldségbehozatallal kapcsolatban is” — hangsúlyozta Jana Holéciová, az SPPK szóvivője. Több gazda elégedetlenségét fe­jezte ki a kérvény benyújtásának a módszere miatt. Például azt kifogá­solták, hogy az agrártárca az állatok központi nyilvántartásából is hozzá­férhet egy-egy gazda adataihoz, és ezzel elkerülhették volna a felesleges ügyintézést. Azt is több gazda nehez­ményezte, hogy miért csak elektro­nikus formában lehetett benyújtani a kérvényeket. Hozzáfűzték: vannak növénytermesztők és állattenyész­tők, akik nem rendelkeznek megfe­(TASR-felvétel) lelő műszaki felszereltséggel, számí­tógépes és internetes ismeretekkel. „Feltételezzük, hogy több gazda ép­pen a technikai felszereltség és a kel­lő műszaki ismeretek hiányában nem jegyeztette be magát a rendszerbe. Azt gondolták, hogy túlságosan bo­nyolult lesz az elektronikus beje­gyeztetés” - részletezte Holéciová. Az SPPK továbbra is arra ösztönzi a gazdákat, hogy használják ki a zöld gázolaj projektet, amely 2021-ig működik majd. A legközelebbi fel­hívást az igénylésére nem egészen egy év múlva teszi közzé az agrár­tárca. „Az SPPK továbbra is annak a véleményének ad hangot, hogy élni kell a kínálkozó lehetőséggel. A zöld gázolaj projekt arról szól, hogy kizá­rólag azokat az ágazatokat lehessen támogatni, amelyek fellendítésére a leginkább szüksége van Szlovákiá­nak: az állattenyésztést és a speciálisnövény-termesztést” - mu­tatott rá Jana Holéciová. (sb) 4 1____

Next

/
Thumbnails
Contents