Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-08 / 234. szám
www.ujszo.com | 2019. október 8. KULTÚRA 117 Művészeti vásáron a világ baj a Találkoztak a szakma, a gyűjtők és gyűjtemények képviselői, az alkotók, a vásárlók és a csupán érdeklődő látogatók VÖLGYI VERA Budapest. Október első hétvégéjén ismét megrendezték Budapesten Közép- és Kelet- Európa vezető kortárs művészeti vásárát, amely világszerte rangot vívott ki magának. 100 galéria jelent meg, Párizstól Moszkváig, Japántól Dél-Afrikáig, mintegy 30 országot képviselve. Több mint ezer alkotást helyeztek el a Millenáris legnagyobb kiállítóterében. A vásáron találkoztak a szakma, a gyűjtők és gyűjtemények képviselői, az alkotók, a vásárlók és a csupán érdeklődő látogatók. Ha a látvány nem kedves Baj lehet a világgal. Ha elfogadjuk azt az alapvetést, hogy a művészek sokkal érzékenyebb lények, sokkal hamarabb reagálnak arra, ami körülöttük történik, megérzik a közeledő világdrámákat, és a már meglévőket sokszoros erővel élik meg, nos, akkor újra megkaptuk a nyugtalanító figyelmeztetést. Ahogy végigjártuk az idén 9. alkalommal megrendezett nemzetközi Art Market standjait, egyre jobban szorított az érzés, tényleg baj van a világgal. Persze, hogy mind tudunk a háborúkról, nem kell ahhoz szétesett emberi testrészeket nézni egy vásznon. Arról is tudunk, hogy elfogy a tiszta levegőnk, nem kell ehhez egy hófehér Madonna gyermekkel szobor, amin a kisded gázálarcot visel. De hiába a hírek, a dokumentumfilmek, védekezünk. A rosszat bezárjuk a tudatunk távoli szegletébe, mert nem lehet állandó fenyegetettségben élni. A túlélő ösztön azt diktálja, lássuk reménytelibbnek a 21. századot. De a kortárs művészet nem hagyja. Lehet, hogy épp a túlélő ösztönnek kellene úgy működnie, hogy nem sütjük le a szemünket, még akkor sem, ha a látvány nem kedves nekünk? Igen, tudunk bántalmazott, éhező gyerekekről, kiszolgáltatott kisfiúkról és kislányokról, de ha valaki megfesti, még ha költőien fájdalmasan is őket, az bizony gyomorszájon vág. És megadja az alaphangulatot, ami szinte szervül bennünk, amikor eljutunk Incze Mózes látványos, mindenkit megállító festményéhez. Semmi konkrét nincs rajta Picasso Guernicájából, mégis, talán a formák, a színek vagy az összhatás azonnal felidézi a nagy elődöt és a háborús veszélyt. „Lehet benne valami - mondja a Lena&Roselli galéria képviselője. - A kép címe ugyanis: Szélcsend.” Az üvegszem tekintete Egy másik, galériának rendelt fehér falon égett kartonpapírlapok, bekeretezve. Inkább blöff, mint művészi alkotás a laikus néző számára, mégis megjelennek az égő erdőtüzek képei a képzeletünkben. A tűz ezen a tárlaton egyébként soha sem melegít. Az egyik japán standon fekete-fehér portrék, kiégetett szemekkel, Rioky Kurasaki munkái. Mellette fekete háttérbe olvadó fekete arc, a szeme helyén egyetlen, fehér üvegszem világít, átható kék írisszel. Még jó, hogy nem tudja azt, amit a nagy klasszikusok képeinek szereplői, hogy a tekintet követi az embert. Az üvegszem csak annak lát a „veséjébe”, aki farkasszemet mer nézni vele. A japán kiállítótér közepén asztal, rajta ajándéktárgynak is vélhető nyitott, elegáns rúzsok. Pont úgy kezdődnek, ahogy megszoktuk, csakhogy nem rúzsban, hanem hosszú, vörös körmökben, karmokban folytatódnak. Ezek nem ápolják, hanem tépik a női ajkakat. Nők elleni erőszak? Vagy a férfiak ellen bevethető női erőszak? Már ha valaki mondanivalót keres bennük, és nem csak egy mutatós ötletet. Vasszög is borsspray Ha egy idea szellemes, az hat. A brit szögművész, Marcus Levine a jól ismert piros gyorséttermi papírtasakba a műanyag ízű hasábburgonya-csokor helyére jókora szögeket tett. Szó, mi szó, annyiban biztosan egészségesebb - már ha ehető lenne —, mint az a bizonyos junk food, hogy a szögben legalább vas van. Távolabb fehér fali szenteltvíztartó, benne borsspray. Az orosz kiállítók alkotásai között egy kép, mesefigurás előadásban a nagy orosz medvéről, amelyik ágyban szunyókál, és szamócáról álmodik. Az ablakon túl azonban a szamócaforma álom a havas tájban atomfelhőalakzatként jelenik meg. Nem jogos azt mondani, hogy a 2019-es kortárs művészeti vásáron minden kép fekete és fehér, vagy ha színes, akkor is fájdalmas. De kevés ürügy adódik arra, hogy elfelejtsük a globális haláltáncot. Korok keveredése Amikor eljutunk a montenegrói Artica Galéria szegletéhez, szabad fellélegezni. A kiállított képek, humoros szobrocskák visszaadják az életkedvet. Pedig ott van rajtuk a természet, felül egymás mellett „álló” halak sora, alul a beszürkült városok házainak tömege, és a kettő között tornázó, egyensúlyozó emberfigurák. Bármikor elveszíthető az az egyensúly. De az ember mégis mintha nyerésre állna. A képek előtt nagy hasú szerzetesalak emelkedik, fekete csuhája alól kilógnak csupa csillám türkiz lábacskái. Minek mélyebb értelmet kutatni. Jó ránézni és kész. A galéria képviselője azt mondja, szereti, ha a látogatók elmosolyodnak. A pozsonyi oázis A másik oázis a pozsonyi Cin Cin Galéria Peter Cvik, Michal Mráz, Koszorús Rita képeivel. Még akkor is, ha egyes képeken ott a szétfolyt idő, a 21. századi bizonytalanság. De ott a szerethető emberi is. Megállítanak az olasz Andrea Sbra Peregő milánói, lyoni, londoni, budapesti vasútállomásai is. A művész, szomorkás szakáll mögé rejtőzve, maga ücsörög a képei között, érdeklődőkre várva. Szenvedélye lenne a vasút? „Nem, én a pályaudvarokat szeretem, szép, izgalmas régi épületek, s bennük a mai élet. Igazi kortárs művészeti téma. A korok keveredése” - mondja. Egy biztos, ha a képek színes kavalkádjából indulunk képzeletbeli utazásra, napfényes tájakra jutunk. Természetesen a képzőművészetnek nem az a dolga, hogy vidámra színezze a világot. Nekünk, érdeklődő látogatónak bele kell törődnünk, hogy a kiállításokon, a művészeti vásárokon a saját világunkkal találkozunk. Abba persze nem kell beletörődnünk, hogy ez a világ olyan, amilyen ma, a 21. században. De ez már nem művészeti kérdés. A Joker nálunk is sikeresen startolt Idehaza 48 001 néző volt kíváncsi a Jokerre a bemutató hétvégéjén (Fotó: Continentalfilm) Új magyar magazin az RTVS műsorán Felülmúlta a várakozásokat, és minden idők legjobb októberi nyitéhétvégi teljesítményét produkálta a Joker című film hazai piacán, Észak-Amerikában. Ugyanakkora szlovákiai mozikban is jól teljesített. Los Angeies/Pozsony. A Batman-képregények fogonoszának eredettörténetére 93,5 millió dollár értékben váltottak jegyet a nézők az egyesült államokbeli és kanadai mozikban, ez lényegesen meghaladja a korábbi októberi rekordot, amelyet a Venom szuperhősfilm állított fel tavaly 80 millió dollárral. A Joker, a hetvenes-nyolcvanas években Gotham Cityben játszódó thriller volt az egyetlen országos premier a hétvégén, ami hozzájárulhatott, hogy többet hozott, mint a legnagyobb bevételű másik 10 produkció együttvéve. A kasszasikerlista előző heti vezetője, a Jetikölyök című animációs film, a második helyre visszaszorulva, 12 millió dollár jegyárbevételt hozott, míg 8 millió dolláros bevétellel a harmadik helyen a harmadik hete játszott Downton Abbey, a híres brit tv-sorozat mozifilmváltozata végzett. Negyedik A Wall Street pillangói krimi-dráma lett 6,3 millió dollárral, ötödik az Az - Második fejezet horrorfilm 5,4 millióval. A Joaquin Phoenix címszereplésével forgatott Joker a szlovákiai mozikban is jól startolt. Idehaza a bemutatót követő hétvégén 48 001 néző volt kíváncsi a filmre, akik 305 947 euró értékben váltottak rá jegyet. A Warner Bros. stúdió filmjei közöl a Joker nyújtotta idehaza a legjobb nyitóhétvégi teljesítményt - tájékoztatott a Joker szlovákiai forgalmazója. (MTi.tb) Pozsony. Szlovákiai magyar események, szlovákiai magyar egyéniségek - máshogy. Mégpedig úgy, ahogyan azt Laboda Róbert szlemmer, költő és tanár látja. Mindez az RTVS új magyar műsorában, amely a #LABODA címet viseli. A 26 perces, nyolc héten át heti rendszerességgel megjelenő műsort a Kirkenes Kft. készítette az RTVS magyar adásának megbízásából, a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával. Az első részt október 9-én 15 órakor mutatja be az Szlovák Televízió kettes csatornája az ugyancsak heti rendszerességü Itthon vagyunk magyar magazin előtt. Laboda Róbert a Szlovákiai Magyar Táncháztalálkozón járt, eközben pedig Culka Ottó színművészt faggatja nyelvről, színházról és szakmai alázatról. ,.Aszerint, amit az első részekből láthattam, kissé dinamikusabb, a komoly közlést szlemmeri könnyedséggel ötvöző, mindenképp a nézők figyelmére joggal igényt tartó műsor kerül a képernyőkre. Nem mellékes, hogy a magyar adások időtartama így a heti két felórás műsorunk és a napi hírblokk mellett újabb, közel fél órával bővül” - nyilatkozta a szlovák közműsorszolgáltató nemzetiségi adóigazgatója, Lovász Attila. A hírre Rigó Konrád kulturális államtitkár is reagált: „Ahogyan azt a kormány által jóváhagyott stratégiai anyagban megalapoztuk, a nemzetiségi kultúrákért, és azoknak fejlődéséhez szükséges feltételekért konkrét lépéseket kell tennünk. A szlovák televízió magyar adásának bővítése pont egy ilyen lépés. A magyar adás egy vadonatúj formátummal, egy új lelkületű műsorral bővül. Fontos, hogy ne csak a mennyiségre, de főként a minőségre összpontosítsunk! Jelentős lépés ez a szlovákiai magyar tévézés történetében. Itt nemcsak a műsoridő bővüléséről van szó, hanem egy minden tekintetben versenyképes műsorról.” (k)' Wim hmbI—pw JT. Több mint ezer alkotást helyeztek el a Millenáris legnagyobb kiállítóterében (A szerző felvétele) ;
