Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-08 / 234. szám
8 I __________________ RÖVIDEN Szexvideó Győr polgármesteréről Győr. Részben valódinak nevezte a kikerült felvételeket és szexvideókat, bocsánatot kér, de nem lép vissza és feljelentést tesz Borkai Zsolt, Győr polgármestere. A hétvégi magyarországi önkormányzati választás hajrájában nagyon kínos felvételek láttak napvilágot a családcentrikusságával is kampányoló Borkairól, aki hangsúlyozta, a féktelen mulatozás során kábítószert nem fogyasztott. A Fidesz nem akarja kommentálni a polgármester körül kipattant botrányt, még akkor sem, ha korrupciós szál és drogfogyasztás vádja is felmerül. (ú) Ultranacionalisták sikere Koszovóban Pristina. A radikális megnyilvánulásairól ismert Albin Kürti, az Önrendelkezés (Vetevendosje) nevű párt alapítója és elnöke bejelentette, pártja nyerte meg Koszovóban a vasárnapi előrehozott parlamenti választást. Az ultranacionalista és szélsőbaloldali elveket valló Önrendelkezés a voksok 25,79%-át kapta. A 2. helyen Isa Mustafa exkormányfo balközép pártja, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) végzett 25,05%-kal, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) a voksok 21,15%-át szerezte meg. Csúfos vereséget szenvedett a Ramush Haradinaj távozó kormányfő köré szerveződött koalíció, ami 11,63% voksot kapott. (MTI) Kormányalakítási megbízás Kurznak Bócs. Kormányalakítási megbízást adott tegnap Alexander Van der Bellen osztrák államfő Sebastian Kurznak, a szeptemberi előrehozott parlamenti választáson győztes Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjének. A korábbi kancellár és az államfő ezt megelőzően tárgyalt egymással. Kurz a megbízást követően parlamenti súlyuk sorrendjében kezd tárgyalásokat a többi párt vezetőjével. Két pártból álló stabil többséget az ÖVP akkor biztosíthat a parlamentben, ha visszatér a nagykoalíciós kormányzáshoz a szociáldemokratákkal, vagy előző koalíciós partnerével, a jobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) alakít kormányt. (MTI) Könnyebb átjárás a szakadár területre Kijav. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletben utasította a kormányt, intézkedjen, hogy megkönnyítse a Donyec-medencei szakadár területeken élő lakosok átjárását ukrán ellenőrzés alatt álló területre. A kormánynak haladéktalanul intézkedéseket kell kidolgoznia a Donyeck és Luhanszk megye „ideiglenesen megszállt területeiről” a ki- és belépés megkönnyítésére a magánszemélyek számára, ami az áruszállításra is vonatkozik. Az átkelőkön többször előfordult, hogy a hosszú várakozás miatt rosszul lettek, és történtek halálesetek is. (MTI) 2019. október 8.1 www.ujszo.com Törököt fogtak a szír kurdok Az amerikai csapatok elkezdtek kivonulni Északkelet-Szíriából a török hadművelet előtt Cserbenhagyás. Amerikai erők kivonulása a kurdok lakta sztrterületről. (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara/Washington. A Szíriái Demokratikus Erőket (SDF) hátba szúrta az Egyesült Államok tegnapi bejelentésével, amely szerint az amerikai erők nem bonyolódnak bele Washington szíriai szövetségese, a helyi kurd fegyveres koalíció ellen indítandó átfogó török hadműveletbe. A szíriai kurd erők megerősítették Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnapi közlését, amely szerint az amerikai fegyveres erők elkezdtek kivonulni Északkelet-Szíriából. „Annak ellenére, hogy erőfeszítéseket tettünk azért, hogy elkerüljünk bármilyen katonai eszkalációt Törökországgal (...), az amerikai erők nem teljesítették kötelezettségeiket, és kivonták erőiket a Törökországgal közös határ menti területekről, Törökország pedig jelenleg Észak- és Kelet-Szíria megszállását készíti elő” - áll a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) közleményében, hozzátéve: Donald Trump amerikai elnök döntése lerombolja a bizalmat és az együttműködést, amely az SDF és az USA között épült ki az Iszlám Állam elleni harc során. A szövetségek kölcsönös bizalomra épülnek. Washington nem támogatja és nem bonyolódik bele a várható török hadműveletekbe Észak-Szíriában - jelentette ki Stephanie Grisham, a Fehér Ház szóvivője. Az amerikai koalíciós erők tegnap kivonultak Rász-el-Ainból és az észak-szíriai Rákká tartományban, a szíriai-török határ közelében található Tell-Abjad városából. Több mint ezer amerikai katona állomásozik Szíria északkeleti területein, ahol korábban szorosan együttműködtek a kurd harcosokkal. Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) közlése szerint több mint 11 ezer terroristát tartanak fogva 30 fogdában azon a területen, amely az SDF fennhatósága alatt áll Északkelet-Szíriában, az Eufrátesz és az iraki határ között. Erdogan török államfő tegnap megerősítette, Ankara eltökélt az újabb katonai beavatkozást célzó döntésében, ugyanakkor hozzátette, hogy a török és az amerikai fél folytatja egyeztetéseit az ügyben. „Nem fogadhatjuk el, hogy terrorszervezetek fenyegetnek” - hangoztatta. Törökország ugyanis terrorszervezetnek tartja ä határ túloldalát ellenőrző Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát, amely a Washington támogatta kurd fegyveres koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) gerincét alkotja. Erdogan vasárnap este telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel az Eufrátesz folyótól keletre közösen létrehozandó szíriai biztonsági övezetről, miután a török elnök fenyegetően bejelentette: országa elégedetlen a folyamat előrehaladtával. Oroszország arra hívja fel Törökországot, hogy tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek akadályoznák a szíriai rendezést, és bízik benne, hogy a Szíria északkeleti részén tervezett hadművelete során tiszteletben fogja tartani az arab ország területi és politikai épségét - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A szóvivő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Erdogan nem vitatta meg előzetesen a kurdok ellen készülő török offenzívát. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország és Törökország között folyamatos a katonai és a titkosszolgálati kapcsolattartás. r Újabb kiszivárogtató Trump ellen Forgalmat zavaró klímaaktivisták Újabb kiszivárogtató bukkant fal Donald Trump amerikai elnök Ukrajna körüli botrányában. Állítólag a második kiszivárogtatónak közvetlen, első kózből származó információi vannak Donald Trump ós Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszólgetósáről. Washington. A második kiszivárogtató ügyvédje, MarkZaid- akit az amerikai sajtó a nemzetbiztonsági ügyek szakértőjeként jellemez - a Twitteren azt írta: a második kiszivárogtató „a törvény védelme alatt tett bejelentést és ezért nem lehet megtorlással élni ellene”. A mindmáig névtelen első kiszivárogtató ügyvédje, Andrew Bakaj szintén a Twitteren jelezte, hogy ügyvédi irodája jelenleg „több kiszivárogtatót képvisel a 2019. augusztus 12-én a hírszerzés belső ellenőrének tett bejelentéssel kapcsolatban”. Az első kiszivárogtató, akiről egyelőre annyit tudni, hogy a hírszerzés munkatársa, hétoldalas bejelentésében azt állította, hogy Donald Trump amerikai elnök egy júliusi telefonbeszélgetésben nyomást gyakorolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre annak érdekében, hogy indítson vizsgálatot politikai riválisa, Joe Biden volt alelnök és jelenlegi elnökjelölt-aspiráns és fia, Hunter Biden korábbi ukrajnai üzleti ügyeiben. A bejelentő azt is állította, hogy a telefonbeszélgetés leiratát a tisztségviselők el akarták rejteni, ezért egy titkosított rendszeren helyezték el. Kiderült azonban, hogy a bejelentőnek nem közvetlen információi voltak, hanem csak másoktól hallott a telefonbeszélgetés tartalmáról. A második bejelentő - sajtóértesülések szerint - szintén a hírszerzés munkatársa. Mivel neki közvetlen információi vannak a vitatott telefonbeszélgetésről, ezért elemzők úgy látják: hitelesebb lehet, mint az első bejelentő. Az elemzők az elnök alkotmányos felmentését célzó eljárás (impeachment) miatt szükséges előzetes vizsgálatok további erősödésére és a politikai válság szélesedésére számítanak. A demokrata párti politikusok által szorgalmazott impeachmenthez szükséges előzetes vizsgálatok keretében három képviselőházi bizottság a telefonbeszélgetésre és ukrajnai tisztségviselőkkel történt kapcsolatfelvételekre vonatkozó dokumentumokat kért be Mike Pence alelnöktől, majd a Fehér Ház kabinetfőnökétől, Mick Mulvaney-től. (MTI) London/Amszterdam. Közel kéttucatnyi tüntetőt vett őrizetbe a Scotland Yard hétfőn, a nemzetközi környezetvédelmi tüntetéssorozat londoni demonstrációinak első napján. Az Extinction Rebellion (Lázadás a kihalás ellen) nevű kampánycsoport London legforgalmasabb főútvonalain és hídjain (pl. Westminster híd, kormányzati negyed) próbálja megbénítani a közlekedést a következő két hétben. A szervezet aktivistáinak legalább 50 emberét előállítottak Amszterdamban, ahol elálltak a város egyik fő nevezetességének számító Rijksmuseum környéki utakat. A csoport Berlinben is aktív, ahol már felállították táborukat Angela Merkel kancellár hivatalának tőszomszédságában. (MTI) A szocialista António Costa miniszterelnök öröme. A kormányzó szocialisták győztek a portugál parlamenti választáson vasárnap, de a 4 évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan most sem lesz abszolút többségük a törvényhozásban. A szavazatok összeszámlálása alapján a Szocialista Párt (PS) a voksok 36,65%át szerezte meg, szemben az előző választáson elért 32,31%-kal. A fő ellenzéki erő, a konzervatív Szociáldemokrata Párt (PSD) 27,9%-os eredményt ért el. Portugália azon kevés európai országok egyike, ahol a szocialista párt erős, és a jobboldali populistáknak nincs jelentős szerepe a politikában, (tasr/ap) Száznál is több áldozat Bagdad. Legkevesebb tízen meghaltak és huszonötén megsebesültek vasárnap a kormányellenes megmozdulások hatodik napján Bagdadban, a biztonsági erők és tüntetők összecsapásaiban - közölték rendőrségi és egészségügyi források. Az újabb összecsapások a Szadrváros nevű keleti kerületben zajlottak, ahol tüntetők százai próbáltak meg áttörni egy biztonsági úttorlaszon, hogy Bagdad központjában lévő Tahrír térre jussanak. A biztonsági erők az odavezető utakat páncélozott járművekkel zárták le. Tegnap elismerte az iraki hadsereg, hogy túlzott mértékű erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben előző este a főváros Szadrváros nevű síita kerületében. A hadsereg jelentette, megkezdték azoknak a katonáknak a felelősségre vonását, akik „hibát követtek el”. Irakban egy hete tartanak kormányellenes megmozdulásokat. Legalább 110 ember vesztette életét és több mint hatezren megsebesültek Irakban az október eleje óta tartó országos tüntetéssorozaton - közölte Szaad Maán vezérőrnagy, az iraki belügyminisztérium szóvivője. Maán szerint a biztonsági erők nyolc tagja is a halottak között van. A hatezer sebesültből pedig több mint 1200-an a rendvédelmi szervek tagjai. Emellett a tüntetők 51 középületet és nyolc politikai párt székhelyét gyújtották fel - tette hozzá a szóvivő. Maán azt állította, a kormányerők nem lőttek közvetlenül a tüntetőkre, s vizsgálatot jelentett be a több mint száz halálos áldozatot követelő lövéseket leadó elkövetők kilétének megállapítására. (MTI)
