Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-07 / 233. szám

10 GYÓGYHÍREK Egészség 2019. OKTOBER 7. www.ujszo.com A magasság hajlamosít a cukorbetegségre Az alacsony termet önmagában is okozhat kellemetlenségeket, ám egy új tanulmány szerint ezeknek az embereknek van okuk félni a 2-es típusú diabétesz magasabb kockázatától is. Új betegség a diagnózisok listáján: kontamináltbél-szindróma Felszívódási zavar, ismeretlen eredetű emésztési probléma - ez a SIBO, magyarul kontamináltbél-szindróma (Small Intestinal Bacterial Overgrowth). Nemrég felkerült a beteg­ségek nemzetközi jegyzékére. Egy új tanulmány rávilágított arra, hogy sajnos az alacsonyság emeli az illető esélyét a cukor­­betegségre is. A német szakem­berek által végzett kutatás azt sugallja, hogy minden plusz 10 centiméter (kb. 4 hüvelyk) ma­gasság 41 százalékkal csökkenti a 2-es típusú diabétesz kocká­zatát a férfiaknál, s 33 százalék­kal a nőknél. „Kiderült, hogy a magasabb termet kisebb diabéteszkockázathoz vezet” — mondta Matthias Schulze, a Potsdami Egyetem professzora, a nuthetali német Humán Táp­lálkozási Intézet vezetője. De hogyan lehet különbség a cukorbetegség kockázata terén a magasabb vagy alacsonyabb termet alapján? A kutatók meg­ítélése szerint lehetséges, hogy az alacsony embereknél jóval egyszerűbben kialakul a zsír­máj, valamint több a szívbeteg­ség- és metabolikus kockázati tényező, így a magas vérnyo­más, a koleszterinszint és a szervezetben fellépő gyulladás. A tanulmány nem bizonyított határozott ok-okozati összefüg­gést, csupán talált kapcsolatot - erre a kutatók gyorsan fel is hív­ták a figyelmet. Schulze leszögez­te, hogy a magasság önmagában valószínűleg nem okoz „inzulin­rezisztenciát”, amely aztán 2-es típusú diabéteszhez vezethet. Ehelyett - véli -, a növekedésben részt vevő egyéb tényezők játsz­hatnak szerepet az inzulinrezisz­tenciában és a felnőttkori magas­ságban. S miközben az alacsony emberek diabéteszkockázatának és egyéb kockázati tényezőinek figyelése segíthet, nem világos, létezik-e egy adott magasság, amelytől kezdve a szűrést érde­mes elkezdeni. Mivel a kockázat folyamatosan növekszik az ala­csony méretnél, nincs meghatá­rozva ilyen. A kutatás egy nagy­szabású német tanulmány adatait tartalmazta, nagyjából 27 500 ember részvételével, 35-65 éves kor között. Eredetileg 1994 és 1998 között vették fel őket a vizsgálatba. A jelenlegi tanulmány azonban egy kisebb csoportra - nagyjá­ból a csapat 10 százalékára - koncentrált. Körülbelül 700 embernél alakult ki 2-es típusú diabétesz. A magasság és a 2-es típusú diabétesz közötti össze­függés erősebb volt olyan em­berek körében, akik nem voltak túlsúlyosak. Ebben az alcso­portban minden további 4 hü­velykkel 86 százalékkal csök­kent a cukorbetegség kockáza­ta a férfiaknál és 67 százalékkal a nőknél - mutatott rá a tanul­mány. A kutatók azt is megfi­gyelték, hogy a hosszabb láb kapcsolatba hozható a diabétesz alacsonyabb rizikójával. Ha a cukorbetegség kockázata miatt aggódunk, Schulze szerint vál­­tozadanul a testzsír, az étrend és a testmozgás a kulcsfontossá­gú tényező. Ezeken az ember változtathat és pozitív irányba tolhatja a mérleget. Dr. Joel Zonszein, a New York City Montefiore Egészségügyi Központ klinikai cukorbeteg­ség-központjának vezetője sze­rint azért az alacsony emberek­nek nem kell aggódniuk. Véle­ménye szerint a magasság nem túl nagy mértékben járul hozzá a diabéteszhez - többet nyom­nak a latban egyéb tényezők, így a családi anamnézis, a fizi­kai aktivitás, az étrend, a zsírok és eloszlásuk vagy a vérlipidek (koleszterin). Dr. Gerald Bern­stein, a New York-i Lenox Hill Kórház Friedman Diabetes In­tézetének programkoordinátora szintén nem lát okot aggoda­lomra, s nem véli úgy, hogy ez megváltoztatná az eddigi klini­kai gyakorlatot, (napidoktor) F őként az emésztőrend­szert érintő kórképről van szó. A SIBO azt je­lenti, hogy a bélbaktéri­umok túlszaporodnak a vékonybélben. Ha valamilyen oknál fogva a vékonybélben meg­nő a vastagbélből származó bak­tériumok száma (és szennyező­dik, azaz kontaminálódik a vé­konybél), kellemetlen panaszok jelentkeznek, mint például puffa­dás, fokozott gázképződés, hasi görcsök, hasmenés és székrekedés váltakozása. Az emésztőcsatorna felső részét általában steril környezetnek tartják, bár tudjuk, hogy van itt bizonyos számú baktérium, ame­lyek szimbiózisban élnek az em­beri szervezettel. Ez fontos az emésztőfolyamatok, az immun­­rendszer és a bél szempontjából. V A betegség előrehaladott stádiumában vitamin­­hiány, vérszegénység vashiány alakulhat ki. Mi okozza? A vékonybélben megtelepedett, oda nem való baktériumok el­használhatják a tápanyagokat, amelyek később hiányoznak a szervezetből. A betegség előrehala­dott stádiumában vitaminhiány vérszegénység, vashiány alakulhat ki. Ráadásul ezek a baktériumok káros anyagokat termelhetnek, amelyek hasmenést és fogyást válthatnak ki. A túl sok baktérium neurológiai és kognitív szindró­mát is okozhat, mint például éj­szakai vakságot vagy tetániát. Szakember kezébe való „Az emésztőrendszerrel kapcsola­tos hosszú ideg tartó zavar esetén gasztroenterológushoz kell for­dulni - mondta Dr. Tibor Hlavaty professzor, a Szlovák Gasztroenterológiai Társaság ve­zető titkára, majd hozzátette: - Csak a tapasztalt orvos a különfé­le diagnosztikai módszerek segít­ségével tudja megkülönböztetni a SIBO-t más emésztőszervi beteg­ségektől, például az irritábilisbél-szindrómától vagy az élelmiszer­intoleranciától.” A SIBO-t az úgynevezett kilélegzéses teszttel is diagnosztizálni lehet. Ezzel mérik a bélbaktériumok anyagcsere -melléktermékeinek mennyisé­gét. A baktériumok lebontják a gyomorból érkező élelmet, ami­nek következtében gáz képződik, ez pedig felszívódik a vérbe, majd kilélegezzük. A teszt megmutatja a kilélegzett hidrogén és metán mennyiségét. Tudni kell, hogy a hidrogén gáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése révén ke­letkezik, így ezzel tulajdonkép­pen a vékonybélbe jutott, vastag­bél-baktériumok által előidézett erjedéses folyamatok létét lehet igazolni. A vizsgálat során laktulózt tartalmazó tesztoldatot kell elfogyasztani, majd ezt köve­tően 20 percenként egy diag­nosztikai készülékbe lélegezni, amely a kilélegzett levegő hidro­géntartalmát rögzíti. Kezelés „A SIBO kezelése egyszerűnek tű­nik, de valójában viszonylag igé­nyes, mert a diéta és a gyógyszerek nem mindig hatnak gyorsan” - mondta Dr. Martin Janicko gasztroenterológus. A kezelés alapja az antibiotikum, ami meg­változtatja a bél mikroökológiáját, és a tünetek enyhülnek. A 90-es évekig főleg széles spektrumú an­tibiotikumot alkalmaztak. Azóta nem felszívódó antibiotikummal történik a kezelés, amelynek mel­lékhatása minimális. „A SIBO prognózisa jó, de ez elsősorban az életmód megváltoztatásától és a társult betegségektől függ. A be­tegség nem fertőző, de hátránya, hogy visszatérhet” - tette hozzá a szakember. (kovács) Vasárnap Háztartás a. Az októberi melléklet r// j r /■ • fo temaja: VESZÉLY- ES AKADALYMENTES LAKÁS Ha valaki házat épít, vagy új lakást rendez be, általában a saját kényelmére gondol, és a jelenben gondolkodik. Pedig az évek telnek, s elszáll az idő a fejünk felett - a fiatal házasokból családanyák, - apák, majd nagyszülők lesznek, akiknek talán már ne­hezére esik a lépcső, de akár a fürdőkád használata is, amire megoldást kell találni. A fiatal szülőknek külön oda kell figyelni­ük a kicsik biztonságára, az idősek vagy a mozgásszervi fogyatékkal élők esetében meg kell szüntetni a szintkülönbségeket, csúszásmentessé tenni a padlózatot, ka­paszkodókarokat felszerelni, elérhetővé tenni az önellátás és a tisztálkodás alapve­tő eszközeit stb. Milyen legyen a biztonságos, akadálymen­tes lakás, hogyan rendezzük be otthonunk egyes helyiségeit, ha rokkant is van a csa­ládban - a kedden megjelenő összeállítás­ban elsődlegesen ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk, de háztartási mellékletről lévén szó, csokorra gyűjtöttünk néhány takarítási ötletet is, amit akár az őszi nagy­­takarítás során is felhasználhatnak. Az akadálymentesítés témája az olvasók­nak talán csak egy szűk rétegét érinti - szerencsére! -, de nem árt észben tartani, hogy az idő nagy úr, a jövő pedig kiszámít­hatatlan, és fogyatékkal nemcsak születni lehet, hanem egy baleset is maradó sérü­lést okozhat, és egy fájdalmasan kellemet­len kéz- vagy lábtörés is rádöbbenthet bennünket otthonunk hiányosságaira... Bővebben a Vasárnap legújabb Háztartás mellékletében! Ferenczy Éva, a melléklet szerkesztője

Next

/
Thumbnails
Contents