Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-07 / 233. szám
4 I KÜLFÖLD 2019. október 7. | www.ujszo.com RÖVIDEN Trump miatt idózóst kapott a Fehór Ház Washington. Idézést küldtek a Fehér Háznak a Donald Trump elleni alkotmányos vádemeléshez szükséges vizsgálatokat folytató képviselőházi bizottságok az amerikai elnök és az ukrán államfő nagy vihart kavaró júliusi telefonbeszélgetése ügyében. A demokrata többségű alsóház külügyi, hírszerzési és ellenőrzési bizottságai azután adták ki a formálisan Mick Mulvaney kabinetfőnöknek szóló idézést, hogy lejárt a Fehér Ház számára adott határidő a telefonbeszélgetéssel kapcsolatban kért információk önkéntes átadására, és az elnöki hivatal nem tett eleget a bizottsági kérésnek. (MTI) Az EU egy hetet ad Boris Johnsonnak London/Helsinki. Egy hetet adott Boris Johnson brit miniszterelnöknek a brexitvita megoldására az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Antti Rinne finn miniszterelnök. A finn kormányfő - aki telefonon egyeztetett a brit miniszterelnökkel - közölte Johnsonnal, hogy egy héten belül utat kell találni a megoldáshoz. Csakis ezáltal lehetséges, hogy a brexit kérdését megfelelő módon megvitathassák az október 17-18-án esedékes uniós csúcstalálkozón. Ritte elmondta azt is, szerinte Johnson tudomásul vette, hogy az EU mit tekint egy esetleges megállapodás alapfeltételeinek. (MTI) Több ezren tüntettek Kijevben Kijev. Több ezren tüntettek tegnap a kijevi Függetlenség terén, a Majdanon, hogy tiltakozzanak a szakadár oroszbarát keletukrajnai régiók különleges státusza, ill. önrendelkezési jogainak növelése ellen, amelyre a VolodimirZelenszkij ukrán elnök által ígért békeerőfeszítés keretében kerülhet sor. A zsákutcában lévő békefolyamatban Kelet-Ukrajnában, ahol az ukrán és oroszbarát erők háborúban állnak, s amelynek közel 13 ezer halottja volt 2014 óta, óvatos előrelépés történt az elmúlt hónapokban. Megválasztásakor Zelenszkij ígéretet tett arra, újrakezdik a tárgyalásokat Oroszországgal, amely szeptemberben fogolycseréhez vezetett. (MTI) Törökország Szíriái hadművelete Ankara. Törökország csapatokat és fegyvereket vont össze a Szíriával szomszédos határra azt követően, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette, országa hadműveleteket indít az USA által támogatott kurd fegyveres koalíció, a Szíriái Demokratikus Erők (SDF) ellen. A török államfő hozzátette, a Szíria északi részén végrehajtandó hadműveletben szárazföldi és légi erőket is bevetnek. A török katonai erők célja egy ütközőövezet, egy biztonsági zóna megteremtése. (MTI) Komoly tétre menő játszmák Parlamenti választást tartottak tegnap Portugáliában, Koszovóban és Tunéziában MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Lisszabon/Pristina/Tunisz. Tegnap parlamenti választást tartottak Portugáliában, Koszovóban és Tunéziában. A szavazástól Tunéziában a demokrácia stabilizálását, Koszovóban pedig azt várják, hogy újraindulhat Szerbiával a kapcsolatrendezési tárgyalás. Portugáliában a felmérések szerint a választás nagy esélyese a kormányzó Szocialista Párt, de várhatóan nem lesz abszolút többsége, így koalícióban lesz kénytelen kormányozni. Az António Costa kormányfő vezette szocialisták a 4 évvel korábbi választásokon csak kisebbségi kormányt tudtak alakítani több radikális baloldali politikai formáció támogatásával. Costa kisebbségi kormányának hivatalba lépése (2015 ősze) óta sikerült gyorsítani a gazdasági növekedést és növelni a stabilitást a korábban pénzügyi válság sújtotta országban. A Cesop- UCP közvélemény-kutató intézet által a tegnapi szavazás előtt elvégzett felmérés szerint a szocialistáka szavazatok 37%-ára számíthatnak, öt százalékponttal többre, mint 2015-ben, a konzervatív Szociáldemokrata Párt - élén Rui Rio volt portói polgármesterrel - szavazatainak várható aránya 30%, a marxista Baloldali Tömörülésé pedig 10%. Koszovóban az ország 1,9 millió szavazópolgára előrehozott választáson döntött a 120 fős parlament új összetételéről. A választási listán a legnagyobb albán pártok mellett a Koszovóban élő nemzeti kisebbségek többsége is megtalálható. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, ún. fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg, 10 pedig a többi - bosnyák, roma, török, goráni, askáli - nemzeti közösségnek jár. Az előrehozott választásra azért van szükség, mert Ramush Haradinaj miniszterelnök júliusban lemondott, ugyanis a koszovói háborús bűnöket vizsgáló hágai székhelyű különleges bíróság gyanúsítottként idézte be. A közvélemény-kutatások szerint egyik pártnak sem lesz meg a kellő többsége a kormányalakításhoz, így hosszan elhúzódó koalíciós tárgyalásokra lehet számítani. Az új kormánytól bel-Feszült a helyzet. Tilos fegyvert vinni a és külföldön egyaránt azt váljak, hogy újraindítsa Szerbiával a kapcsolatrendezési tárgyalásokat, amelyek tavaly novemberben álltak le, miután Koszovó 100 százalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa. Tunéziában 217 parlamenti helyért küzdenek a pártok. Elemzők szoros küzdelemre számítanak a mérsékelt iszlamista Újjászületés Mozgalom koszovói szavazóhelyiségbe. (TASR/ap) (Ennahda), a Jusszef Sahíd jelenlegi tunéziai miniszterelnök vezette szekuláris Éljen Tunézia (Tahíjja Túnisz) és a világi ellenzék legnagyobb pártja, a Tunézia Kiáltása (Nidáa Túnisz) közt, amelyet az idén elhunyt elnök, Bédzsi Káid esz-Szebszi fia, Háfez vezet. Az 2011. évi „arab tavasz” bölcsőjeként is ismert északafrikai országot jelenleg e 3 politikai tömörülés vezeti, a koalíciót azonban egyre több belső ellentét feszíti. Radikális iszlamistává vált a késelő Eszak-Korea nem tárgyal tovább A párizsi rendőr-főkapitányságon csütörtökön 4 áldozatot követelő késes ámokfutó az iszlám radikális nézeteit vallotta, a szélsőséges szalafista mozgalommal állt kapcsolatban, tudatosan megtervezve tettét - mondta Jean-Francois Ricard, a francia terrorelhárítási ügyészség vezetője. Párizs. A 45 éves támadó - akit a helyszínen agyonlőttek - 2003 óta dolgozott a rendőrség hírszerzési igazgatóságán, konyhakésekkel gyilkolt csütörtökön. A francia terrorelhárítási ügyészség pénteken vette át az ügyet a bűnügyi nyomozóktól, miután kihallgattak a támadó környezetéből több személyt, köztük feleségét is, illetve megvizsgálták mobiltelefonját. A vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy a 45 éves Mickael Harponról környezete tudta, egyetértett a muzulmán vallás nevében elkövetett egyes bűntettekkel, azt állította, „megérti” a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége ellen 2015 januárban elkövetett, 12 áldozatot követelő dzsihádista támadás elkövetőit. A francia terrorelhárítási főügyész elmondta, aznap reggel, mielőtt elkövette volna tettét, egy közeli boltban vásárolt két kést, az egyik 33 cm hosszú fémkés, a másik egy osztrigakés volt, sikerült mindkettőt bevinnie a rendőrkapitányságra, ahol hét perc alatt megölte négy kollégáját. A támadást megelőző órákban 33 SMS-t váltott feleségével, mindegyik kizárólag vallási tartalmú volt. Az üzenetek vagy az Allah akbar kifejezéssel zárultak, vagy pedig azzal, hogy „én vagyok szeretett prófétánk, Mohamed, és tanulmányozd a Koránt!”^ mondta az ügyész. Mickael Harpon felettesei tudtak arról, hogy beosztottjuk az utóbbi időben furcsán viselkedett. A rendőrségen állítólag néhányan arról is tudtak, hogy az iszlám hitre 2008-ban áttért férfi egyre gyakrabban látogatott mecsetbe, ahova muzulmán viseletben járt. A férfi fokozatosan tette magáévá az iszlám radikális nézeteit, a mobiltelefonja átvizsgálása során derült ki, hogy a szalafista mozgalomhoz tartozó szélsőségesekkel állt kapcsolatban. A tettes a Franciaországhoz tartozó Martinique szigetén született, nagyothalló és néma volt. A férfi nem állt megfigyelés alatt, és nem szerepelt a titkosszolgálatok nyilvántartásában. Christophe Castaner francia belügyminiszter elismerte, az ámokfutás rávilágított arra, történtek „hiányosságok” a támadó kiszűrésében, de jelezte, nem kíván lemondani. (MTI) Stockholm. Megszakadtak a munkamegbeszélések Észak- Korea és az USA között a nukleáris leszerelésről - közölte Stockholmban Kim Mjong Gil észak-koreai főtárgyaló. „A tárgyalások nem feleltek meg várakozásainknak, és végül megszakadtak. A semmilyen eredményhez nem vezető tárgyalások meghiúsulása kizárólag az USA hibája, amely nem hagyott fel a szokásos hozzáállásával” - közölte Kim Mjong Gil. Az északkoreai küldöttség csütörtökön érkezett a svéd fővárosba a tárgyalások miatt, hogy felújítsák a 8 hónappal ezelőtt Hanoiban tartott csúcstalálkozó óta megszakadt diplomáciai erőfeszítéseket. Washington akkor azt követelte Phenjantól, adja fel atomfegyverzetét és rakétaprogramját. (MTI) forrong Irak vesztette életét, miután a biztonsági erők a sötétedést követően tüzet nyitottak a tüntetőkre. További egy tiltakozó lelte halálát a Bagdadtól 160 kilométerre fekvő Díváníja városában, ahol a tüntetők a helyi kormányzat irodáihoz vonultak. Irak több városában kedd óta zajlanak tüntetések a munkanélküliség, a kormányzati korrupció és a hiányos közszolgáltatások miatt. Az iraki emberi jogi biztosság szerint azóta legalább 94 ember vesztette életét, és közel 4000 sebesült meg a zavargásokban. A pénteki volt a legvéresebb nap Bagdadban, amikor 22 ember vesztette életét. Bár a tervek szerint az iraki parlament szombaton rendkívüli ülést tartott volna, amelyen a tüntetők követeléseiről tárgyaltak volna, a parlament nem volt határozatképes, mivel a legnagyobb parlamenti blokk bojkottálta az ülést. (MTI) Ismét tízezrek vonultak vasárnap az utcára Hongkongban a „maszkot viselni nem bűn" jelszót skandálva, sokan maszkot viselve. A tüntetők a zuhogó esőben meneteltek Hongkong belvárosába, miután a bíróság másodszor is elutasította a maszkviselés tilalma elleni beadványukat. Az intézkedés célja a 4 hónapja tartó, demokráciát követelő tüntetéseket kísérő erőszak elfojtása, a maszk viselése a tüntetéseken a szükséghelyzetre vonatkozó törvény értelmében egyévi börtönnel büntethető. A tilalom szombaton lépett életbe, a hatására tovább fokozódtak az összecsapások a félautonóm kínai területen. (tasr/ap) Továbbra is Bagdad. Legalább 14-en meghaltak, 17-en pedig megsebesültek a hétvégén a kormányellenes tüntetéseken Irakban, a biztonsági erők több helyen is éles lőszert és könnygázt vetettek be. Az újabb összecsapások azt követően robbantak ki, hogy a hatóságok feloldották a kijárási tilalmat, amelyet a munkanélküliség, a kormányzati korrupció és az elégtelen közszolgáltatások ellen kedden kezdődött tüntetések elfojtása miatt vezettek be. A tüntetők tucatjai kezdtek el gyülekezni a Bagdad központjában lévő Tahrír tér körüli utcákban, miközben páncélozott járművek és katonák lezárták a térre vezető utat. A biztonsági erők tüzet nyitottak a tér közelében található utcákban gyülekező emberekre, több ember lelte halálát az intenzív golyózáporban. További két tiltakozó a nyugat-bagdadi Suala negyedben
