Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-05 / 232. szám

Szlovákiában intézkedtek a sertéspestis ellen, Magyarország még mindig titkolja KÓSAANDRÁS Hatósági titkolózás, kiszivár­gott intézkedési tervek, rejté­lyes tűzesetek, na és persze az egy hét múlva sorra kerülő helyhatósági választás árnyékában terjed a sertés­­pestis Magyarországon. Mi köze a sertéspestisnek a hely­­hatósági választáshoz? Egy normá­lis országban persze az lenne az evi­dens válasz, hogy „Semmi!”, de Magyarországon nagyon szoros az összefüggés. Mindez legutóbb egy, a hvg.hu által nyilvánosságra hozott intézkedéstervezet alapján derült ki. Mint ismert, a sertéspestis tavaly óta van jelen (ismét) komolyabb mér­tékben Magyarországon, míg ko­rábban főleg az ország keleti részem tapasztalták, egy hete már a buda­keszi vadasparkban is több száz vaddisznó pusztult el a kór követ­keztében. Szlovákiába is a legna­gyobb valószínűséggel Magyaror­szágról érkezett a pestis, hiszen elő­ször a szlovák-magyar országhatár közelében, a tőketerebesi járásbeli Őrös községben ütötte fel a fejét há­zi sertésnél. Hivatalos hallgatás Bár a magyar médiában már szá­mos cikk jelent meg arról, hogy a be­tegség házi sertésekre is átterjedt, a hatóságok, ezt következetesen ta­gadják, pontosabban leginkább nem mondanak semmit ezzel kapcsolat­ban. A hvg.hu birtokába került, a mezőgazdasági minisztériumban készített intézkedéstervezet alapján már érthetővé válik, miért. Bár maga a tervezet is világosan leírja, hogy a sertéspestis terjedése miatt a beteg­ség felbukkanásának legkisebb gya­núja esetén is az adott terület teljes sertésállományának kiirtása lenne a legcélszerűbb védekezési eljárás, a készítők azt is megjegyzik, hogy eb­ben az esetben „számolni kell egyéb, a felszámolás végrehajtásából faka­dó kockázatokkal is, így az állattar­tók érzelmi kötődésével az általa ne­velt állatokhoz és az ebből fakadó tiltakozással, politikai következmé­nyekkel”. A sertéspestis terjedése szem­pontjából ugyanis (a vaddisznókat leszámítva természetesen, melyek egyelőre a fő terjesztői a kórnak) ép­pen az egy-két disznót hizlaló, és azt otthon, saját célra levágó háztáji kis­gazdaságok számítanak a legkocká­zatosabbnak. Ezekben ugyanis még mindig moslékkal, zöldhulladékkal etetik a disznókat, amelyek a sza­badban, az udvaron élnek, márpedig a sertéspestis váladékkal terjed, azt akár emberek, madarak is terjeszt­hetik (a kórokozó csak a sertéseknél okoz tüneteket, megbetegedést), sőt volt már olyan, hogy egy mangali­catelepre úgy jutott be a fertőzés, hogy egy kombájn alváza érintke­zett olyan füfelülettel, ahol jelen volt a kórokozó. Tízezer embert érintene Ha az összes veszélyeztetett ház­tájiban nevelt sertést elpusztítanák, az az agrártárca szerint mintegy tíz­ezer embert (családot) érintene, de a kártalanítás mértéke így sem lenne több nagyjából egymilliárd forint­nál, amit ráadásul uniós támogatás­ból lehetne fedezni. Ezzel szemben, ha a sertéspestis a magyar sertésál­lomány jelentős részét megfertőzi, akkor az egész ágazat veszélybe ke­rülhet, ez már közvetlenül vagy köz­vetve 280 ezer ember megélhetésére lenne hatással, és nemzetgazdasági szinten is mérhető kárt okozna. El­sősorban az export elmaradása ré­vén, a magyar sertésnek ugyanis az utóbbi időben nem csak az EU-ban, de Japánban, Kínában is kialakult a piaca - igaz, a pekingi vezetés már megtiltotta a magyar sertéshús be­vitelét az országba. A házi sertést mégis leölik A szaktárca egyelőre hivatalosan ötezer házi sertés leölését ismerte el, ami elenyésző a 2,8 millió példá­nyos összállományhoz képest. (Igaz a tendencia csökkenő mértékű, az év első felében 32 ezerrel volt keve­sebb sertés, mint egy évvel koráb­ban.) Ehhez képest számos hírportál és lap közölt riportokat olyan ser­téstelepek vezetőivel, melyek teljes állományát kiirtották a hatóság em­berei - igaz, egyetlen esetben sem a sertéspestis volt a konkrét ok. A leg­többen egyébként éppen azt kifogá­solták, hogy nem kaptak pontos in­doklást a drasztikus intézkedések­ről, és egyelőre azt sem tudják, hogy pontosan mikor és milyen kártérí­tésre számíthatnak. Pedig a 24.hu ál­tal összegyűjtött esetek egyértel­műen erre utalnak. Eszerint az irtá­sok a gazdák beszámolói szerint az ország azon területein történtek (fő­leg Eszakkelet-Magyarországon, az Alföldön, a keleti határoknál), ame­lyek a környező országok már hiva­talosan is fertőzöttnek minősített te­rületeivel határosak. Az állatok a sertéspestis tipikus tüneteit mutat­ták: láz, gyengeség, vérzések majd két-három napon belül elhullás. Házisertés-irtások azóta történtek, mióta legalább a vaddisznókkal kapcsolatban elismerték a hatósá­gok a fertőzést. Fontos ágazat A sertéságazat a mostani fertő­zéstől függetlenül is fontos politi­kai kérdés lett az elmúlt években Magyarországon. Az Orbán-kor­­mány egyrészt nagyon komoly népszerűsítő kampányokat indított a fogyasztás növelésére, ennek ér­dekében még a sertéshús áfáját is csökkentették 5%-ra. Másrészt az állam több százmilliárd forintot fordított a sertéstelepek fejleszté­sére - a zsíros üzletekből bőven ju­tott a NER oligarcháinak is. A 24.hu összeállításából kiderült például, hogy Csányi Sándor mohácsi vá­­góhídjának felépítését a kormány egyedi döntés alapján finanszíroz­ta. Orbán Viktor veje is érdekelt az üzletben, mint ahogy - természe­tesen - Mészáros Lőrinc sem ma­radhatott ki, ő egy mangalicatele­pet létesített, amelyet maga a kor­mányfő adott át. Kosa Lajos, a Fi­desz napokban újraválasztott alel­­nökének édesanyja is vett már ser­téstelepet. Ugyanakkor, mint a hír­portál megjegyezte, a sertéspestis felbukkanását az elmúlt években újra és újra gyanús tűzesetek is kí­sérik: 2014 óta négy sertéstelep semmisült meg az állatállománnyal együtt. Ezek között volt olyan is, amikor a Győr-Moson-Sopron me­gyei Lázi településen csak a sertés­istálló égett le, a mellette álló mag­tár sértetlen maradt, holott az sok­kal gyúlékonyabb volt. Az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Főigazga­tóság azt közölte, hogy a négy eset­ből kettővel kapcsolatban indult vizsgálat, de egyik esetben sem le­hetett megállapítani pontosan a tűz okát, így nem indult semmilyen to­vábbi eljárás. Mentőbotrány: Kalavská már lépett 53 beruházóval folytat tárgyalásokat az állam NAGY ROLAND Andrea Kalavská egészségü­gyi miniszter Tóméi Haiko, az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (UDZS) elnökének leváltásét javasolja a botrányt kavaró mentőszolgélati tender miatt. Pozsony. Az ÚDZS idén nyáron írta ki a közbeszerzési eljárást a hi­ányzó mentőállomások üzemelteté­sére, miután a Falck vállalat beje­lentette, hogy jövőre elhagyja az or­szágot. A tender győztese a Life Star Emergency (LSE) nevű vállalat lett, melyről később kiderült, hogy szo­ros szálak fűzhetik a döntőbizottság tagjaihoz. Az összeférhetetlenség gyanúja mellett felmerült az is, hogy az UDZS közbeszerzése nem az arra vonatkozó törvények szerint zajlott, végül már a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) is eljárást in­dított az ügyben. A parlament egészségügyi bizottságának tagjai szintén utána akartak járni a gyanús tendernek, de Tomás Hasko, az UDZS elnöke nem működött együtt Tornáé Haáko (TASR-feivétei) a képviselőkkel. A közbeszerzéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az eljárás összhangban volt az ér­vényben lévő törvényekkel. Az egészségügyi minisztérium tegnap arról tájékoztatott, hogy Andrea Kalavská Hasko leváltását javasolja. A tárca vezetője azután döntött így, miután kedden találko­zott a Szlovák Mentőorvosi Kamara (SKZZ) képviselőivel. „Döntésének oka, hogy komoly kétségek merül­tek fel a hivatal eljárásának helyes­ségét illetően. Annak érdekében, hogy az éppen zajló nyomozás be­folyásolását elkerülje, a minisztéri­um egyelőre nem kíván további részleteket megosztani a döntéssel kapcsolatban” - közölte Zuzana Eliásová, a tárca szóvivője. Hozzá­tette, hogy a minisztérium jelenleg egy olyan törvénymódosító javasla­ton dolgozik, mellyel a jövőben el­kerülhetővé válnának az ehhez ha­sonló gyanús egészségügyi közbe­szerzések. Az ellenzék örömmel fogadta Andrea Kalavská döntését. „Hasko úr leváltásával azonban még nem elégszünk meg. Új és igazságos közbeszerzési eljárás kiírását köve­teljük” - mondta Janka Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bi­zottságának tagja. Marek Krajcí, az OEaNO parlamenti képviselője írásban követeli az ÚZDS-től, hogy kérvényezze az illetékes bíróságo­kon az LSE mentőszolgálati enge­délyeinek bevonását. „Ezt a rendkí­vül szembetűnő igazságtalanságot meg kell állítani, a közbeszerzési el­járást pedig meg kell ismételni” - vélekedett Krajcí. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az elmúlt években ugyan látványosan nőtt a szlová­kiai foglalkoztatottság, a gazdasá­gi növekedés közelgő lassulása miatt azonban változhat a helyzet, az állam így továbbra is aktívan keresi a lehetséges beruházókat. Ha sikerrel jár, akár több ezer új munkahellyel is számolhatunk. Míg tavaly nagyjából 2 száza­lékkal nőtt a foglalkoztatottak száma az országban, idén 1, az el­következő két évben pedig már csak 0,3 százalékos bővüléssel számolhatunk. Ezen szeretne javí­tani a gazdasági tárca hatáskörébe tartozó SARIO állami beruházás­­ösztönző ügynökség, amely jelen­leg is 53 beruházási projekten dol­gozik. Magyarul: ennyi beruházó­val folytat aktív tárgyalásokat ar­ról, hogy más országok helyett in­kább Szlovákiát válasszák. Ha az összes projekt sikerrel zá­ródna, a SARIO adatai szerint együttesen több mint 4 milliárd eurónyi beruházás érkezhetne, aminek köszönhetően több mint 13 ezer új állást hozhatnának létre. A beruházásösztönző ügynökség is felhívja azonban a figyelmet arra, hogy potenciális beruházásokról van szó, vagyis a többségüknél a végeredmény egyelőre kétséges. A jó hír, hogy egyre több potenciális beruházó érdeklődik az ország ke­vésbé fejlett, keleti régiói iránt is. „Az említett 53-ból 32 projekt, vagyis nagyjából a 60 százalékuk olyan, amelynél a beruházó a ke­leti járásokban is hajlandó lenne letelepedni” - derül ki a SARIO nyilatkozatából. A szlovákiai beruházás iránt ér­deklődő cégek többsége továbbra is a gépiparban vállalkozik, a jó hír azonban, hogy nő az olyan ígére­tes jövő előtt álló ágazatokból származó cégek száma, mint ami­lyen például az elektromos autók gyártása, a repülőgépgyártás vagy az űrkutatás. Sok cég érdeklődik Szlovákia iránt azonban a vegy­iparból, az elektronikai ágazatból és az élelmiszeriparból is. Kétség nem fér hozzá, hogy Szlovákiába épp Magyarországról kerül át a sertéspestis (TASR-felvétel) : KÖZÉLET I 3 www.ujszo.com | 2019. október 5.

Next

/
Thumbnails
Contents