Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-04 / 231. szám
A gyakorlott pedagógus nem érzi a béremelést Pozsony. Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója szerint csak a kezdő pedagógusok fizetése nőtt, a többiek észre sem veszik az emelést. „A táblázatban meghatározott bérek növekedtek minden fizetési osztályban, viszont a ledolgozott évekért járó százalékos emelések rendszerét átalakították. Itt olyan szintű a csökkenés, hogy egy gyakorlott pedagógus semmit nem vesz észre az emelésből, hiszen az alapbér növekedését kompenzálja a ledolgozott évek alapján megítélt összeg csökkentése” - magyarázta az igazgató. Ugyanerre hívta fel a figyelmet a Felsőpatonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatója, Horváth Zoltán is. „Egy kezdő pedagógus az első tíz évben többet keres majd, mint eddig kerestek a tanárok, 10 év után azonban a helyzet kiegyenlítődik” - mondta Horváth. A kezdő tanárok jelenleg a hatos fizetési osztályba tartoznak, tehát az alapbérük bruttó 831,50 euró, ehhez jön még 50 euró körüli pótlék. Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója elmondta, a kezdő tanároknak két évük van, hogy elvégezzék az adaptációs képzést? különben megszűnik a munkaviszonyuk, ezután kerülnek át a hetes fizetési osztályba. Itt a táblázat alapján 907,50 eurós fizetésre jogosultak. „Szintén újítás, hogy eddig nem volt behatárolva, hogy a kollégák mikor mehetnek atesztációt csinálni, amelyeknek köszönhetően feljebb léphetnek a fizetési osztályokba. Mostantól öt ledolgozott év után tehetik le a tanárok az első atesztációs vizsgájukat, majd ismét el kell telnie öt évnek, hogy megcsinálhassák a következő atesztációjukat” - nyilatkozta az igazgató, aki kiemelte, a bonyolult rendszer következtében még ők sem tudják biztosra, hogyan fog ez működni a jövőben. „Mostantól portfolio gyűjtés lesz, de senki sem tudja, mit takar ez pontosan. Úgy magyarázzák, hogy össze kell gyűjteni a szakmai továbbképzésekről szóló dokumentumokat, beszámíthatják a tanár diákjainak sikeres szereplését versenyeken, vagy a tanárok jelenlétét különböző projektekben, de ennél pontosabbat egyelőre senki sem tud. Az atesztációk ugyan nem kötelezőek, viszont ezek nélkül nem kerülhetnek át magasabb fizetési osztályba” - zárta Andruskó. (szh) 2J ___________ RÖVIDEN Ma van az SaS kongresszusa Jasná. Zárt ajtók mögött tartja mai listaállító kongresszusát az SaS. A párt tagjai többek között arról szavaznak, kik szerepeljenek az SaS jelöltlistáján a jövő évi parlamenti választáson. Richard Sulik pártelnök saját listájára nem vette fel a Eubomír Galko körül kialakult ún. Demokratikus Mag tagjait. (szh) KÖZÉLET 2019. október 5.1 www.ujszo.com Feketelistával ment az Összefogás a Híddal való tárgyalásra Bugár Béla (Híd) és Mózes Szabolcs (Összefogás) ugyan közösen tartott sajtótájékoztatót, az összefogás lehetőségei viszont ezzel minden bizonnyal kimerültek (Somogyi Tibor felvétele) NAGYROLAND Pozsony. Az Összefogás a tegnapi tárgyaláson felajánlotta a Híd képviselőinek, hogy indulhatnak a mozgalom választási listáján. Néhány személyt kizártak az együttműködésből, azt viszont nem árulták el, kit. Az Összefogás az MKP-val és a Magyar Fórummal való tárgyalások után a Híddal is megpróbált megegyezni az együttműködésről. Ezért felajánlották a Hídnak, hogy képviselői a jövő évi parlamenti választáson induljanak az Összefogás színeiben. Mózes Szabolcs, a mozgalom előkészítő bizottságának tagja viszont hozzátette, hogy a megosztó személyiségeket nem szívesen látnák listájukon. Azt azonban nem árulta el, konkrétan kikről van szó, egyedül Bugár Béla személyes felelősségvállalását emelte ki. „A választók az együttműködés mellett megújult és hiteles politikát szeretnének, ezért a megosztó személyiségeknek át kell gondolniuk eddigi szerepvállalásukat. A pártelnöknek is komoly személyes döntést kell hoznia, amire nyári nyilatkozatai alapján egyébként már hajlandóságot mutatott” -jelentette ki Mózes. Osaka Fidesz nélkül Bugár Béla elmondta, hogy az Összefogás ajánlatát tolmácsolni fogja a Híd elnökségének. Saját véleményét nem fejtette ki bővebben, Mózes kijelentéseivel kapcsolatban mindössze annyit mondott, hogy az új politikai pártok vezetői a maguk módján szintén hozzájárulnak „a szlovákiai magyar politikai színtér szétveréséhez”, ezért nekik sem kellene indulniuk a jelöltlistán. Bugár hozzátette, hogy a Híd semmiképpen sem hajlandó együttműködni az Összefogással, ha kiderül, hogy az a „magyar kormány meghosszabbított kezeként” működik. Mózes Szabolcs cáfolta Bugár kijelentéseit, elmondása szerint az Összefogás csakis a felvidéki magyarok érdekeit képviseli. Továbbá leszögezte, hogy a jelöltjeik nem jelennek meg más pártok választási listáján. Bugár a saját listájukkal kapcsolatban elmondta, hogy nemcsak a magyarokat, hanem az összes szlovákiai kisebbséget támogatni szeretnék. Választási feketelista Ravasz Ábel, a Híd alelnöke szerint a tárgyalás baráti hangulatban zajlott, és szinte biztos benne, hogy további egyeztetés várható a két fél között. Arról nem akart nyilatkozni, hogy az Összefogás kiket nem látna szívesen a választási listán. „Azt gondolom, ez elsősorban az ő felelősségük. Ha egy politikai párt egy feketelistával érkezik egy tárgyalásra, akkor azt nekik kell közzétenniük, nem nekünk” - fogalmazott Ravasz. Mózes Szabolcs lapunknak elmondta, hogy a tiltólistán szereplő neveket a Híd elnökségének tárgyalása után hozzák nyilvánosságra. Az Összefogás választási listájáról szerinte még korai beszélni, hiszen további tárgyalások várnak rájuk a többi szlovákiai magyar párttal. „A célunk az, hogy a választási listánkon minél több politikai szubjektum jelöltje vegyen részt, minél nagyobb teret szeretnénk hagyni a pártok jelöltjeinek” - jelentette ki Mózes. A tanároknak is van hova fejlődni CZlMER GÁBOR Egy széles körű felmérés szerint a tanárok nagy részének módszertani felkészültsége nem elégséges. A diákok jelentős hányada legalább egyszer tapasztalta, hogy tanára megalázott vagy nevetség tárgyává tett egy diákot. Pozsony. Az Értelmet Ad (To dá rozum) kutatási kezdeményezés felmérése szerint a középiskolások közel háromnegyede és a felsőoktatásban tanuló hallgatók 60%-a találkozott azzal, hogy egy tanára megaláz, vagy nevetség tárgyává tesz egy diákot. A vizsgálat szerint a tanárok jelentős részét nem készítik fel arra, hogy azonosítsa a tanulók egyéni igényeit. Ugyancsak jelentős probléma, hogy a tanári hivatás általános és anyagi megbecsülése is alacsony, nem tükrözi a pedagógusi munka nehézségét és fontosságát. A tanárhiány is gond A kutatás szerint a tanári szakokra jelentkezők alacsony száma a gyakorlatban ahhoz vezet, hogy olyanokat is felvesznek, akiknek a felkészültsége nem megfelelő a pedagógusi hivatás gyakorlásához. A tanári szakokon tanuló hallgatók szerint ugyanakkor a főiskolákon, egyetemeken inkább a tárgyi tudás megszerzésén van a hangsúly, nem pedig a pedagógiai gyakorlaton. Egyben az a tendencia is megfigyelhető, hogy a pedagógusdiplomával rendelkező fiatalok egy jelentős része nem a szakmában helyezkedik el. Az iskolák ugyanakkor arra törekednek, hogy a legkompetensebb tanárokat alkalmazzák. Ezt azonban nagyban befolyásolja, hogy melyik régióról és milyen szaktantárgyról van szó, hiszen az sem ritka, hogy egy-egy tantárgyra, vagy egy-egy régióban az iskolák nem találnak megfelelően képesített tanerőt. Az oktatási intézmények ugyan elbocsáthatják a munkájukat nem megfelelő színvonalon végző tanárokat, a felmérés szerint ez a gyakorlatban nem könnyű, hiszen nehéz a pedagógiai munka alacsony minőségét igazolni. Hiányos továbbképzések A kutatás szerint a tanárok szakmai fejlődését sem ideális módon ösztönzik, mert ugyan bérkiegészítést kapnak, ha továbbképzik magukat, de az anyagi juttatás odaítélésekor nem veszik figyelembe, hogy a pedagógus valóban alkalmazza-e a megszerzett új ismereteket. A felméréséhez készült elemzésben a szakemberek azt írják, a tanárok továbbképzése ugyan lehetőséget kínál arra, hogy a pedagógusok megszerezzék azokat a képességeket és készségeket, amelyeket a felsőoktatásban történő felkészítésük során nem sikerült elsajátítaniuk, de ez a gyakorlatban csak korlátozottan valósul meg. „Az államnak nyomon kellene követnie, hogy ez a rendszer mennyiben teljesíti a céljait” - fogalmaz az elemzés. Ä kutatásból ugyanakkor az is kiderül, maguk a pedagógusok 31,1%a gondolja úgy, hogy semmi sem gátolja őt a szakmai fejlődésben. 20,9% ellenben úgy látja, a túl nagy munkaterhelés gátolja őket ebben. További 23,2% pedig úgy nyilatkozott, hogy a továbbképzések szegényes kínálata miatt nem tudja magát képezni. Prékop Mária, az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős főosztályának vezetője egyetért az Értelmet Ad szakembereinek a tanárok továbbképzésére vonatkozó megállapításaival. Prékop szerint a tanfolyamoknak nem azt a célt kell szolgálniuk, hogy azt a tudást kínálják, amelyet a pedagógusoknak az egyetemen kellett volna megkapniuk. Az osztályvezető szerint az egyetemeknek a tanárjelölteket arra is fel kellene készítenie, hogy a tanulók nagyon sokféle háttérrel rendelkeznek. A kezdeményezés keretében a felmérést a MESA10 független elemzőközpont szakemberei készítették. A kvalitatív vizsgálat során 421 egyéni és csoportos interjút készítettek az oktatási-nevelési folyamat különböző szereplőivel. A számszerű adatok felvételekor pedig 15 322 válaszadót kérdeztek meg. A kutatás a tanárok továbbképzési rendszerét is bírálta (TASR-feivétei)
