Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-05 / 206. szám
www.ujszo.com | 2019. szeptember 5. ISKOLA UTCA 117 (Fotók: Shutterstock) TANULJUNK AZ UJ SZÓVAL! így hat a divat a környezetünkre B izonyára ti is szerettek szépen, divatosan öltözködni, nem akartok lemaradni a kortársaitok mögött. Tudtátok azonban, hogy a ruhaipar a második legkörnyezetszennyezőbb iparág a világon? Sok fiatal vallja magát környezettudatosnak: • autózás helyett egyre népszerűbb a biciklizés • eltűntek a nejlonszatyrok a kezekből, és újrahasznosítható textiltáskák vették át a helyüket • a szelektív hulladékgyűjtésre is egyre inkább odafigyelünk A ruháinkra viszont nem szoktunk problémaként gondolni. Pedig az olajipar után a legtöbb káros hulladékot a textil ipari termelés generálja - így ha valódi változást szeretnétek elérni, itt az ideje újragondolnotok a ruhavásárlási szokásaitokat is! A bőség zavara Manapság évente többször is lecseréljük a ruhatárunkat, é: természetesnek vesszük, hogy a fast fashion márkákkal karnyújtásnyira kerül hozzánk a divat világa. A tömegtermelés rengeteg ember számára tette lehetővé, hogy divatos és praktikus darabokat hordjon, anélkül, hogy mélyen a zsebükbe kellene nyúlniuk mindezért. Gondoljunk csak a H&M vagy a Zara üzleteire, de a sort a végtelenségig folytathatnánk. Fiatalként bizonyára te is szembesülsz a hatalmas választékkal, a folyamatosan változó trendekkel és kínálattal, amiket szinte lehetetlen követni. Sajnos azonban gyakran megesik, hogy annyira elvakít minket mindennek a varázsa, hogy nem vesszük észre, milyen rosszat teszünk ezzel a környezetünknek. Elég csupán arra gondolni, hogy a baráti árnak árnyoldalai is vannak: az így vásárolt termékek nem kifejezetten hosszú életűek, ezért rövid időn belül újra vásárolni kényszerülünk. Ha pedig más nem is, a divat villámgyors változásai késztetnek minket ismét arra, hogy felkeressük a legközelebbi plázát. Csepp a tengerben És ha már a környezeti hatásokról van szó, akkor érdemes megemlíteni, hogy a ruhaipar a világon a második legnagyobb vízfogyasztó, méghozzá rögtön a mezőgazdasági szektor után következik. Ennek hátterében pedig igencsak egyszerű dolog áll: egyetlen pamutpóló elkészítéséhez rengeteg vízre van szükség: Egyetlen fehér póló: 2700 liter víz. Ha egy ember 2 liter folyadékot fogyaszt naponta, akkor egy póló előállításához annyi vizet használnak fel, amennyi egy ember vízszükségletét több mint 3 és fél évig fedezné. 1 kg pamuthoz olykor akár 20 000 liter vizet is felhasználnak! Itt viszont nem áll meg a történet, ahhoz a bizonyos 1 kg pamuthoz ugyanis nemcsak ezt a temérdek mennyiségű vizet használják fel, hanem 3,6 kg szén-dioxidot, 0,3 kg műtrágyát, 0,3 kg növényvédő szert és Az előállított ruhadaraboknak a 85 (!) százaléka végzi a hulladékok között. 2,6 milliárd tonna (!) rovarirtót is. Mert a gyapotföldet nemcsak öntözni kell, hanem trágyázni és permetezni is. A gyapot feldolgozása pedig több kémiai folyamatot is magába foglal, amelyek mind szén-dioxidot (is) termelnek - a kész terméket pedig el kell szállítani a világ egyik feléről a másikra. A fejlődő országokban - ahová a nagy ruhaipari cégek általában a gyáraikat telepítik - olyan mértékű a mérgező anyagok kibocsátása, hogy az ott élők nyomorban és az egészségükre káros körülmények közt élnek. A szennyvíztermelésben is élen jár a fast fashion ágazat, az évi 2,5 milliárd literrel. Különösen akkor tűnik tragikusnak ez az adat, ha belegondolunk, hogy több millió ember kénytelen nélkülözni a tiszta vizet a szegényebb régiókban... Túltermelés A túltermelés is komoly probléma, ugyanis hiába a sok vásárló, minden egyes ruhát nem tudnak eladni. Évente 150 milliárd ruhadarab készül, miközben csak az USA-ban 13 millió tonna ruhát dobnak ki évente! Egészen pontosan az előállított ruhadaraboknak a 85 (!) százaléka végzi a hulladékok között, ezzel hatalmas mennyiségű szemetet termelve. A környezetszenynyezés azonban csak az érem egyik oldala. A világon minden hatodik ember a ruhaiparban dolgozik, és mégis, szinte naponta hallunk arról, milyen körülmények között zajlik az általunk trendinek tartott darabok gyártása. A dolgozóknak sok esetben kell szembenézniük kizsákmányolással, diszkriminációval, és a gyermekmunka sem ismeretlen ezen a területen. Rajtad is múlik a változás! Ha pedig jobban belegondolunk, mindezt a semmiért... Az emberek többsége ugyanis ruháinak majdnem felét soha életében nem veszi fel, mégis 60 százalékkal többet vásárolunk, mint a 2000-es i évek elején. Na de mi lehet a I megoldás? Persze nem azt mondjuk, hogy soha ne vegyél semmit ezentúl, de azért nem árt alaposan átgondolni, hogy tényleg szükséged van-e egy ezredik felsőre vagy épp nadrágra. Az ész nélküli vásárlás helyett tervezd meg előre, hogy épp mit akarsz venni, mert így kevésbé csábulsz majd el az üzletekben. És néha érdemes szerencsét próbálni egyéb, alternatív megoldást kínáló üzletekben is, legyen szó akár hazai márkákról, amelyek a fenntartható divat elveiben hisznek, vagy turkálókról, mert ha hiszed, ha nem, igazi kincsekre lehet ott bukkanni! Apró lépésekkel is lehet A nem használt, ritkán viselt ruhákat érdemes elajándékozni, akár barátoknak, ismerősöknek, vagy épp gardróbcsere kereteiben, amiket már számtalan nagyvárosban szerveznek évente több alkalommal. így felújíthatod a ruhatáradat, és megszabadulhatsz a régi daraboktól is. A lényeg, hogy ma már rengeteg lehetőség van arra, hogy okosan vásárolj, és még a környezetedre is figyelj közben. Egy pár apró lépés, és máris sokat tettél a változásért, na meg persze azért, hogy élhetőbb világ legyen ez a hely. Hiszen ez mindnyájunk érdeke lenne... (Forrás: europa.eu, kommumkációs-stflus, noizz) Összeállította: Mislay Edit A legnagyobb mértékben környezetszennyező ruhaanyagok Kasmír Az olcsó kasmír iránti kereslet folyamatosan nő. Ez azonban olyan katasztrofális helyzeteket idéz elő, mint a klímaváltozás, a talajerózió és a környező folyók, tavak kiszáradása. A Mongóliában tenyésztett kecskék túllegeltetése pedig csak növeli a károkat, ezzel a füves területek nyolcvan százalékát sodorják veszélybe, hiszen az ő alsó, puha bundarétegűk az alapanyaga a kasmír előállításának. Műszálas anyagok Egyre nagyobb hangot kap az a tény, hogy a flakonok, zacskók lebomlásakor keletkező mikroműanyagok milyen katasztrofális állapotba sodorták az óceánok élővilágát. Állatok és korallzátonyok isszák meg a levét a mi felelőtlen szemetelésünknek. Azonban azt már kevesen tudjuk, hogy a mosással is hozzájárulunk a mikroműanyagok mennyiségének növeléséhez. A szintetikus anyagból készült ruhák mosása közben apró kis műanyagszálak milliói kerülnek a szennyvízhálózatba, onnan pedig a tengerekbe, folyókba, tavakba. A szálak tartalmazhatnak mérgező kémiai anyagokat is, például impregnálószereket, melyek a vízi élővilág számára rendkívül károsak. A rákokat például elsorvaszthatja... Viszkóz A viszkóz alapanyaga a fák fehérített rostja. Amire nem hívják fel a figyelmünket, hogy gyakran olyan fákat használnak alapanyagként, melyek veszélyeztetettek vagy őserdőkben állnak. Ez azt jelenti, hogy az ilyen anyagból készült ruhákkal tulajdonképpen hozzájárulunk az erdők pusztításához. Napjainkban 150 millió fát vágnak ki, hogy ruhaipari célokra hasznosítsák. És ezeknek csak a töredéke származik olyan helyekről, ahol fenntartható módon, direkt ilyen célokra termesztik a növényeket... Fast Fashionkisszótár Jelentése A fast fashion (szó szerinti fordításban gyors divat) jelentése: a kifutókon megjelenő legújabb márkás modelleket a lehető leggyorsabban eljuttatni a vásárlókhoz. Ennek módja pedig az, hogy a fast fashion cégek maguk tervezik (másolják, lopják) és gyártják a trendi ruhákat, így a közbenső lépcsőfokokat kiiktatva, viszonylag olcsón és villámgyorsan, akár 14-16 nap alatt eljuttatják a termékeket a tervezőasztaltól az üzletekig. Jellemzői A fast fashion üzlethálózatok jellemzője, hogy a kisszériás árukészlet gyorsan cserélődik, szezon közben is gyakran vannak leértékelések, hogy még gyorsabban pörögjön az áru. Negatívumai A gyorsaságnak és a viszonylag alacsony áraknak azonban van egy nem elhanyagolható hátulütője. Ezek a termékek ugyanis rövid időre (egy szezonra) készülnek, így az időtállóság, finoman szólva, nem a legfontosabb szempont. Ez az anyagminőségben és az előállítás minőségében is megmutatkozik. A Tanuljunk az Új Szóval tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákoknak készült a Green Coop - Vidám paradicsom szövetkezet támogatásával, országszerte 800 magyar tanuló olvassa, szeptember 5-étől szeptember 26-áig. A gazdaság környezetre gyakorolt hatásának témáját dolgozzuk fel, és azt, hogyan kell környezettudatosán élni. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, a négy tematikus oldal anyagával pedig gyarapíthatjátok tudásotokat. A következő tematikus oldal szeptember 12-én jelenik meg. ©PARADICSOM w w w DP190410
