Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-05 / 206. szám

ASzeptember a szív hónapja www.ujszo.com ■ ujszo<®ujszo.coM ■ vasarnap@Vasarnap.com ■ WWW.VASARIMAP.COM Mindenki bizonyos genetikai tulajdonságok­kal születik. Sokan arra beszélik ki magukat, bogy nem tehetnek semmit a betegség elkerüléséért, mert rokonaik is szív- és érrendszeri betegségben haltak meg, és valószínűleg rájuk is hasonló sors vár. Igaz ez, vagy csak egyszerű kibeszélésről van szó? Ez egyértelmű mentege­tőzés. Mint már említettem, a pozitív családi anamnézis nagyon erős kockázati té­nyező. Azok közé tartozik, melyek befolyásolhatatla­­nok (a genetikai adottsá­gokat nem mi választjuk meg). Annál jobban kell viszont ügyelni azokra a kockázati tényezőkre, ame­lyeket meg tudunk változ­tatni: egészséges életmód, magas vérnyomás, magas koleszterinszint... Hogyan védhetjük és erősíthetjük a szív- és érrendszerünket? Mindennek az egészsé­ges életmód az alapja: a ki­egyensúlyozott, változatos táplálkozás, a dohányzás elhagyása, az elegendő al­vás és mozgás. Mennyire fontos ezek közül a mozgás? 0 Egészség E) A beteg is sportolhat, de... A szívbetegek testmozgásának célja, hogy a szív- cs érrendszer optimális teljesítményt nyújt­son, és hogy a beteg lelkileg kiegyensúlyozott legyen. Az ilyen mozgást speciális szabályok szerint kell végezni: Szerepe pótolhatatlan. Az aerób mozgás erősíti a szívet. Az elegendő moz­gás pozitívan hat a vérzsí­rok szintjére, megnöveli az úgynevezett jó, a HDL ko­leszterin szintjét. Az ön intézete arról ismert, hogy olyan beavat­kozásokat végez, amelye­ket Szlovákiában kevés intézetben vagy egyáltalán sehol sem végeznek. A leg­korszerűbb technológiák­kal dolgoznak, a betegek egész Szlovákiából ér­keznek önökhöz. Melyek azok a beavatkozások, amelyeket hagyományos műtét - szike, vérveszteség - nélkül lehet elvégezni? Intézményünk hagyo­mányos kardióközpont. Arra törekszünk, hogy a szív- és érrendszeri beteg­ségben szenvedő páciens komplex ellátásban része­süljön: a diagnosztikától "RA 2019. Szeptember MSS' -wmmmmmmmmm a kezelésen át egészen a megelőzésig. Munkánk fő részét a szelektív korona­­rográfia, vagyis az invazív kivizsgálás alkotja, amikor a csukló artériáján keresz­tül katétert vezetünk be a szívet ellátó érbe. így jól látjuk az ér állapotát, és ke­zelni is tudjuk az esetleges szűkülést vagy elzáródást. Mivel a beavatkozást a ké­zen keresztül végezzük, a beteg mozgása nem kor­látozott, és általában 24 órán belül hazamehet. A csúcsminőségű felszerelt­ség, a tapasztalat és a fel­készült szakembergárda a magas színvonalú gyógyá­szat garanciája. Elsőként használtuk a „Pulsecath" rendszert, amit a bal kam­ra támogatásának nevez­hetnénk. Olyan berende­zésről van szó, amely a bal szívkamrába bevezetett katéteren keresztül lüktető mozgással a vért az aortá­ba irányítja, amivel meg­könnyíti a szív munkáját. A véráram lüktető jellege szinkronban van a szív mű­ködésével, s így a szövetek vérellátása folyamatos. E berendezéssel hajthattuk végre a koszorúerek plasz­tikáját, tettük átjárhatóvá az ereket egy súlyos be­tegnél, aki életveszélyes szívizom-károsodásban szenvedett. A beavatkozás sikeres volt, a beteget 48 órán belül elbocsátottuk. Amikor ellenőrzésre jött, nagy megkönnyebbülésről számolt be, és az echokar­­diográfiai (szívultrahang) kivizsgálás is megerősítet­te állapotának javulását. Szeptember a szívbeteg­ségek hónapja. Idén mi a fő üzenete? Nem korlátozódnék csak egy hónapra vagy évre. A mi célunk az, hogy egész évben terjesszük az in­formációkat a szív- és ér­rendszeri betegségekről, kezelésük lehetőségeiről. A megelőzés kulcsfontos­ságú, mert csak így tudjuk elkerülni kialakulásukat, vagy legalább lassítani a kóros folyamat előrehala­dását. Az egészséges élet­módnak, a dohányzás ke­rülésének és a mozgásnak életünk állandó, szerves ré­szévé kellene válnia - nem csak szeptemberben. KovAcs Ilona ■ Legfontosabb elv az op­timális terhelés. A túl kis terhelésnek igazából nincs hatása a szív- és érrend­szerre, a túl nagy terhelés viszont megárthat. Meg kell határozni az optimá­lis terhelést, és aszerint kell mozogni. Olyan erős legyen a terhelés, hogy a pulzus a maximális érték 60-70 százalékát érje el. ■ A szívbeteg terhelését ille­tően az edzőnek az orvos ajánlásaiból kell kiin­dulnia, figyelembe véve a terhelés objektív tüneteit és a szubjektív érzéseket. Szem előtt kell tartania, hogy a szubjektív érzések eltérhetnek az objektív tünetektől. ■ Az edzőnek meg kell tanítania a szívbeteget arra, hogy a pulzust minél pontosabb mérje, hogy meg tudja különböztetni a terhelés objektív tüneteit a szubjektív érzésektől. ■ Másképp kell viszonyul­nia a funkciós zavarok­kal küszködő beteghez, aki rendszerint jobban terhelhető. Ezzel szemben például a magas vérnyomá­sú beteget ellenőrizni kell és csökkenteni eltúlzott aktivitását. Minden szívbe­tegre érvényes: oldani kell a stresszt, optimizmust, nyugalmat kell teremteni. ■ Épp a keringési rendszer miatt naponta kell tornáz­ni. A kitartást igényié) edzés 20-60 percig tartson. A rövidebb és hosszabb idő, a kisebb és nagyobb intenzi­tású terhelés váltakozása mindenkinél más lehet. Sokféle mozgásforma közül válogathat a beteg, de kerül­nie kellene az erőt kifejtő és a rövid távú gyors elemekből álló sportot. Az a fontos, hogy a mozgás kellemes élményt nyújtson, megen­gedhetetlen, hogy stresszt okozzon. (doktorka-kj

Next

/
Thumbnails
Contents