Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-05 / 206. szám
Szeptember a szív hónapja '.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM ■ VASARNAP@VASARNAP.COM ■ WWW.VASARNAP.COM C SODÁRA NEM ÉRDEMES VÁRNI Szív- és érrendszeri beteg több van, mint egyéb betegségben szenvedő együttvéve, beleértve a daganatos betegeket is. Ennek ellenére a kardiovaszkuláris betegségekhez könnyelműbben viszonyulunk, mint más diagnózisokhoz. Vajon hányán vannak önök között olyanok, akiknek néha légzési panaszaik vannak, dagad a lábuk, és mégis kivárnak, nem mennek orvoshoz? Megéri várni a csodára, hogy majd elmúlik? - kérdeztük dr. David Liskától, a pozsonyi Intervenciós Neuroradiológiai és Endovaszkuláris Központ (Centrum intervencnej neurorádiológie a endovaskulámej liecby - CINRE) kardiológiai osztályának főorvosától. Dr. David Liska, a CINRE kardiológiai osztályának főorvosa Igaz, hogy a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása járványos méreteket öltött ebben az évezredben. Ez a jelenség azzal is magyarázható, hogy azokat a betegségeket, amelyekben a múltban meghaltak az emberek, ma már eredményesen kezelni tudjuk. Szép példája ennek az, hogy az antibiotikum feltalálásával jelentősen csökkent a fertőző betegségek következtében bekövetkezett halálesetek száma. Ezzel szemben életstílusunknak „köszönhetően" egyre több az úgynevezett civilizációs betegség. Nem csoda hát, hogy jelenleg a szív- és érrendszeri betegségek „küzdenek" a daganatos betegségekkel a „legnagyobb gyilkos" címért. Egy példa: krónikus szívelégtelenségben ötéves viszonylatban többen halnak meg, mint minden rákfajtában együttvéve, kivéve a tüdőrákot. Ami a kérdésben feltett kivárást illeti, sajnos, a kardiológiában ritkán történik csoda. A szív- és érrendszeri betegségeknek csak kis töredéke múlik el magától. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az úgynevezett nyugati civilizációban leggyakrabban a krónikusnak számító kardiovaszkuláris betegségekben balnak meg az emberek. Miért éppen az 50. életév után történik ez, és miért gyakoribb a férfiaknál? Nagy szerepet játszik ebben a genetika. Ha például a szív- és érrendszeri betegségeket illetően pozitív a családi anamnézis - vagyis ha a vérrokon férfiaknál 55, nőknél 65 évnél korábban fordul elő szívbetegség -, ezt jelentős kockázati tényezőként kell kezelni. Arra a kérdésre, hogy a nők körében miért jelentkezik a szív- és érrendszeri betegség később, a választ a hormonok adják meg. Változókorig a nőt az érelmeszesedés előrehaladásától részben az ösztrogén nemi hormon védi. Ezért van a nőknek körülbelül 10 év előnyük a férfiakkal szemben, már ami a szívbetegség kialakulását illeti. FOLYTATÁS A 6. OLDALON ► ► ► Egészség extra 2019. szeptember
