Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-05 / 206. szám
2 KÖZÉLET 2019. szeptember 5.1 www.ujszo.com Lassul a romák számának növekedése Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos szerint a romák többsége a településeken integrálva lakik, ám 57 ezren szegregáltan élnek (Felvétel Facebook) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Szlovákiában hozzávetőlegesen 440 ezer roma él, derült ki az ún. Roma Atlasz legújabb változatából. A roma népesség növekedése azonban egyre lassul. Az Atlasz frissítését szolgáló felmérést Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos mutatta be tegnap. Jelenleg mintegy 440 ezer roma él az országban, ebből 404 ezres csoportot vizsgáltak a kutatás során. „Ezen emberek többsége a településeken integrálva lakik, de azt is látjuk, hogy 57 ezren szegregáltan élnek” - ismertette a kutatás eredményeit a kormánybiztos. Ravasz kiemelte, a roma lakosok száma ugyan évről évre növekszik, de ez a folyamat lassuló tendenciát mutat. „2004 és 2013 között évente átlagosan 8300-zal növekedett ezen közösségek lélekszáma, 2013 és2019 között ez a szám 7300-ra csökkent” - magyarázta a kormánybiztos azokat az adatokat, amelyek arra a 743 településre vonatkoznak, amelyekben az Atlasz korábbi változatai szerint is romák laktak. „Ez igazolja a szociológusok azon feltevését, mi szerint az országban élő romák populációs görbéje a konstanshoz közelít” - tette hozzá Ravasz. Csapvíz, kútvíz, nincs víz Az Atlasz alapján megállapítható, hogy hol hiányzik az infrastruktúra, így az utak, a vízhálózat vagy a csatornarendszer, de a szociális szolgáltatások elérhetőségét is vizsgálták. A kutatás során összegyűjtött adatokat összevetik az állami nyilvántartásokban szereplő információkkal, így például a munkaügyi hivatalok adataival. A kormánybiztos a roma lakosság életszínvonalának érzékeltetésére az Atlasz adatai közül az ivóvízhez való hozzáférést emelte ki. Eszerint a dokumentumban szereplő 804 településen élő romák 68%-a vezetékes vizet, míg 16%-a saját kutat használ. További 10% nyilvános kúthoz fér hozzá. „6 százalék azonban csak nem standard ivóvízforrással rendelkezik, ami 23 ezer embert jelent” - ismertette Ravasz, és azt is elmondta, 27 olyan település van, ahol nincs semmilyen ellenőrzött ivóvízforrás. A kormánybiztos azonban kiemelte, egyre több roma telepen érhető el a vezetékes víz. A magyar ajkú romák Az Atlasz szerint hozzávetőlegesen 60 ezerre tehető a magyarul beszélő romák száma. „Feltételezem, hogy a valós szám ennél magasabb, hiszen közülük sokan élnek olyan közösségben, ahol nem a magyar a romák általánosan használt nyelve” - mondta Ravasz. Hozzátette, a magyar ajkú roma közösségek, főleg az ország középső részében, nem telepeken, hanem a településeken belül, szétszórtan élnek. Most ezek a községek is bekerültek az Atlaszba, így az érintett gömöri és nógrádi önkormányzatok is igényelhetnek romáknak szóló támogatásokat. Az Atlaszban az is megtalálható, hol beszélnek magyarul a romák. „Ez nagy mértékben azonos azzal, hol beszélnek magyarul általánosságban, de nem teljesen esik egybe a kettő” - mondta Ravasz azzal, hogy vannak olyan szlovák falvak, ahol a helyi romák magyarul vagy romául beszélnek. A kormánybiztos szerint az Atlasz adatai is hozzásegítenek ahhoz, hogy növelni tudják a romák életszínvonalát, és végső soron ezzel is javítsák a nemzetiségek közti együttélést. A módszertan A kutatás most ismertetett változatába azon településeken élő roma közösségek kerültek be, amelyeken a szóban forgó etnikum aránya eléri a A romák számának alakulása Szlovákiában a Roma Atlasz egyes változatai szerint 2004 320 ezer 259 ezer 2013 404 ezer 333 ezer 2019 440 ezer 378 ezer * Az egyes kutatások során vizsgált összes településre vonatkozó adat "Az olyan településekre vonatkozó adat, ahol az Atlasz korábbi változatai szerint is romák élnek. 743 ilyen település van. » Forrás: A romaügyi kormánybiztos hivatala 30%-ot, vagy legalább a 30 főt. Az Atlasz összeállításának módszertana szerint azokat a személyeket, közösségeket vették számba, akiket a környezetük is romaként azonosít. Eszerint a metodológia szerint a dokumentumból ugyan kimaradtak azok a települések, ahol alacsonyabb arányban vagy számban vannak jelen a romák, de ez a kormánybiztos szerint nem okoz nagy gondot. „Nem akartunk ilyen mélységekbe menni” - mondta Ravasz, és hozzátette, a személyes adatok védelmére is fokozott figyelmet fordítottak. A felmérés során 1177 települést vizsgáltak. Az Atlaszba azonban csak 804 került be. A romák által lakott településrészeket több kategóriába osztották. Az első a községeken kívül, szegregáltan élő közösségek, például a roma telepek kategóriája, a második a települések szélén, például a „romasoron” élő roma csoportok esete. De vizsgálták a községek központjában lévő roma közösségeket és a roma többségű településeket, valamint a településeken integráltan élő romák csoportját is. Az Atlasz legújabb kiadásához az adatokat 2018 decembere és 2019 áprilisa között gyűjtötték. Ebben a munkaügyi minisztérium is segítségükre volt, de az önkormányzatokat és a romaügyi kormánybiztos munkatársait is bevonták. Az adatgyűjtésben a Munka- és Családkutató Intézet is közreműködött. Vizsgálták a városokban, községekben élő romák lakóhelyét, de a lakóházaik alatti telkek tulajdonviszonyainak rendezettségére, a közszolgáltatások hozzáférhetőségére és az infrastruktúra meglétére is rákérdeztek. Az adatok nagy részét később nyilvánosságra is hozzák, ezzel segítve a további kutatásokat. A Roma Atlasz első változata még 2004-ben készült, amit 2013-ban frissítettek először. Ravasz hangsúlyozta, a most bemutatott kutatáshoz képest, a dokumentum korábbi változatainak módszertana némileg más volt. A mostani felmérésbe olyan települések is bekerültek, amelyek korábban nem képezték a vizsgálat tárgyát. A kormánybiztos szerint így a korábbi adatok csak nehezen hasonlíthatóak össze a mostaniakkal. Tüntettek az adócsökkentés ellen Színdarab Hedvigről: Ma már nem mész sehova VRABEC MÁRIA képzelést. A cím is megváltozott -SZALAY HAJNALKA Több mint negyven szlovákiai polgármester tüntetett a parlament épülete előtt tegnap a Híd azon törvényjavaslata ellen, amely növelné az adómentes alapot, csökkentenék ezzel az önkormányzatok adóbevételeit. Pozsony. Béna, Ajnácskő és Almágy polgármestere is részt vett azon a megmozduláson, amelyen a hidas javaslat elfogadása ellen szólaltak fel. „A törvénymódosítás károsítja az önkormányzatokat, ezért nyomatékosan arra kérjük a képviselőket, hogy állítsák meg azt” - kezdte Ondrej Lunter, a Besztercebánya megye alelnöke. „A benyújtott törvényjavaslat nem tartalmazza az információkat az anyagi következményekről a közigazgatásra nézve úgy, ahogy azt a törvény megköveteli” - állítja Lunter. Hozzátette, hogy a javaslat elfogadásával a családok bevételei havonta kevesebb mint négy euróval növekednének, míg ez az önkormányzatoknak 2020-ban 149 milliós kiesést jelent. A ZMOS is tiltakozik A Szlovákia Városok és Falvak Egyesülete (ZMOS) a tiltakozás napján levelet küldött a parlamenti képviselőknek, amelyben arra kérik őket, hogy ne szavazzák meg a Híd javaslatát, amely növelné az adóalap adómentes részét. Ez jelenleg a létminimum 19,2-szerese, a javaslat elfogadását követően viszont ez a szám 21-re nőne. Ez azt jelenti, hogy az adómentes rész a jelenlegi 4035,84 euróról 4414,2 euróra emelkedne. Ezzel egy időben azonban csökkenne az önkormányzatok bevétele, ugyanis a magánszemélyek jövedelemadójának 30 százalékát a megyei, 70 százalékát a helyi önkormányzatok kapják. A számítások szerint 149 millió euró adóbevételtől esnének el az önkormányAz önkormányzatok pénzügyi helyzete Összes bevétel 2835 4016 4580 5251 Összes kiadás 2629 3893 4335 4876 Különbözet 206 123 245 375 Adatok: millió euróbán • Forrás: Klub 500 zatok az adócsökkentés miatt. A ZMOS tiltakozik az ellen, hogy a javaslat elfogadása után csökkenjenek a bevételeik, és ezzel egy időben növekedjenek a kiadásaik. Mint mondják, szükséges lenne egy komplex tárgyalásra a ZMOS képviselőivel az önkormányzatok finanszírozásáról. Agócs Gyula, Almágy polgármestere lapunknak elmondta, jelenlétével is szerette volna képviselni az önkormányzatok érdekeit. A törvénymódosítás elfogadása után fellépő hiányt nem adóemeléssel akarja pótolni, s nem is akarja áthárítani a terheket a lakosságra. Megoldást jelenthetnek szerinte az uniós források. Lunter elmondta, hogy ha a honatyák elfogadják a törvényt, újra tüntetni fognak a parlament épülete előtt. Növekvő bevétel A Híd a ZMOS felvetésére már korábban elmondta, hogy az önkormányzatok bevétele az elmúlt években, köszönhetően a növekvő foglalkoztatottságnak és az emelkedő béreknek, folyamatosan növekedett. Bastmák Tibor, a Híd frakcióvezetője szerint a törvény életbe lépése után is 90 millióval emelkedik majd az önkormányzatok bevétele. Ezt alátámasztja a legnagyobb hazai cégeket tömörítő Klub 500 kimutatása is, amely szerint 2005 és 2018 között az önkormányzatok bevétele megduplázódott. Bár a növekménnyel arányosan nőttek a kiadások is, összességében véve az önkormányzatok egyik évet sem zárták veszteséggel. Kassa/Pozsony. Zsák Maiina Hedvig ügye által inspirált darabot mutat be decemberben a kassai Thália Színház, a darab címét azonban az alkotási folyamat közben módosítaniuk kellett, mert Hedvig nem járult hozzá az eredeti elképzeléshez. Tomás Kamenec ügyvéd szerint Hedvig beleegyezése nélkül nem lehet felhasználni a nevét egy művészi projektben sem. Hozzátette, hogy mivel az ügy nyilvánosan ismert, az alkotók mondhatják azt, hogy ihlette őket, vagy hogy az alkotás a történet motívumaira készült, de nem állíthatják, hogy a valós történet feldolgozása. „Áz ügy ugyan közismert, de ez nem jelenti azt, hogy Maiina Hedvig személyiségijogai - mint a személyes integritás és a magánélet - a beleegyezése nélkül megsérthetők. Az, hogy egy ember története megjelent a sajtóban, még nem értelmezhető úgy, hogy ezzel az adott személy beleegyezését adta az ügyéről szóló művészi alkotás elkészítéséhez” - fejtette ki a jogász. Czajlik József rendező szerint a személyiségi jogokat tiszteletben tartva átalakították az eredeti el-Ma már nem mész sehova címen viszik színpadra a darabban pedig nem hangzik el Hedvig neve. „A darab négy részből áll, az első része opera, ami a főszereplő, egy szlovákiai magyar kisember rémálma lesz, a második operett és ironikus stílusban dolgozza fel az esettel kapcsolatos összeesküvés„Az ügy ugyan közismert, de ez nem jelenti azt, hogy Maiina Hedvig személyiségi jogai megsérthetők." Tornáé Kamenec ügyvéd elméleteket. A harmadik oratórium ahol a kórus együttérzéssel viszonyul a főhőshöz, a negyedik részben pedig az alkotók a nézőkkel beszélik meg a látottakat. A főszereplőt az egyes részekben Nádasdi Péter, Molnár Anikó és Rab Henrietta alakítja” - tájékoztatta lapunkat az igazgató. A bemutatót december 12-én tartják, Hedvig biztosan nem lesz ott. A szerző a Vasárnap munkatársa.
