Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-28 / 226. szám

www.ujszo.com I 2019. szeptember 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Fél lépés előre Az egyik nagy kérdés: ki kinek a listáján indul SZILVÁSSY JÓZSEF M indenképpen jó hír­nek számít, hogy hó­napokig elhúzódó, kétoldalú tapogatózó találkozók után végre közös tárgya­lóasztalhoz ültek a hazai magyar pártok, mozgalmak, továbbá a Cse­­madok és a civil emyőszervezet képviselői. A Híd a korábbi koalíciós egyez­kedések kudarca miatt nem kapott meghívót, a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom tagja pedig el­hagyta a tanácskozást. Ami annyit jelent, hogy - ha nem történik nagy változás - minimum kétpólusú ma­rad nemzetrészünk érdekképviselete. Ráadásul több szlovák párt is hazai magyar voksokra vadászik. Bárhogy is alakul a helyzet, borítékolható az éles politikai verseny a déli régiók­ban is. Az érintettek fogadkozásai alapján sárdobálás, övön aluli ütések nélkül. Ha megtartják ígéretüket... A csütörtöki párbeszéd résztvevői arra szövetkeztek, hogy összefognak és a februári parlamenti választásig közösen mozgósítják a közügyeink iránt közömbös, valamint főleg a po­litikusaink hibái, illetve passzivitása miatt csalódott polgárokat. így sze­retnének minél több szavazatot begyűjteni az elvben több mint 300 ezerből. Fél lépést már megtettek, mert valamiféle megnemtámadási egyezséget kötöttek és közös prog­ram elkészítéséről határoztak. A további előrelépés szempontjá­ból azonban kulcsfontosságú kér­désnek tartom, hogy vajon az Össze­fogás égisze alatt választási pártként, vagy az MKP listáján indulnak-e kö­zösen. Az utóbbi megoldást az MKP elnöksége sugallja, 75 helyet ajánlott fel a minél szélesebb körű összefogás érdekében. A pártnak kialakult helyi és regionális szervezetei vannak, ez pedig egyáltalán nem mellékes. De hallani nem éppen jelentéktelen el­lenérveket is, amelyek inkább az első változatot helyezik előtérbe. Az Összefogás aktivistái alig egy hónap alatt 18 ezer aláírást gyűjtöttek a párt belügyminisztériumi bejegyezteté­séhez. Ez kétségkívül jelentős társa­dalmi bázist jelez. Értesüléseim sze­rint az aláírók között sok a fiatal és a 40 év alatti, akik közül a legtöbben eddig a csalódottak és közömbösek táborában múlatták az időt. Ők alap­vető változásokat, hiteles közszerep­lőket óhajtanak. Bimbózó bizalmu­kat erősíteni, számukat pedig növelni kellene a jövő év elejei sikeres sze- ' repléshez. Elsősorban emiatt nem tűnik jó megoldásnak az MKP közös listája. Már csak azért sem, mert a párt tá­mogatottsága rendszerint 3 százalék körül ingadozik, vagyis alaposan romlott a nem is olyan régen még vonzó politikai márkanév. Az Összefogás mozgalom zászlóbontása és alapvetése viszont egyelőre re­mény és esély az MKP hívein túl a többi szlovákiai magyar polgár szá­mára. A Híd vezetői egyelőre csendes szemlélődőként követik a történése­ket, ugyanakkor nyilván nem adták fel a politikai harcot, nem látják re­ménytelennek a helyzetüket. A hazai magyarokon kívül ruszin, roma és más kisebbségiek, valamint szlovák szavazatokkal is számolnak. Mér­tékadó felmérések szerint valamivel közelebb állnak ama bizonyos öt­­százalékos küszöbhöz, mint az MKP, de jelenleg nem érik el. Magyarán: három évtized után veszélyben forog parlamenti érdekképviseletünk. Kedden a Magyar Fórum szerve­zésében folytatódik a közös indulást szorgalmazók tanácskozása, és dűlőre kellene jutniuk abban is, hogy milyen mezben, milyen néven mé­rettetik meg magukat februárban. A határidőket jelző óra vészesen ke­tyeg, ezért a petíciós kezdeményezés során tapasztalt támogatás megőrzé­se érdekében lényeges e dilemma el­döntése. Miként a szakértők révén kimunkált közös program mielőbbi bemutatása és népszerűsítése is. Az asztal sarkára ültem, így ha akarom,ide, © MAGYAR5 akarom/°da tartozom. közösség! <s< SKOMUNITY ÖSSZEFOG. SPOLUPATRIÍ Ni (NapiMém) Budapest SZÓ M BATH Y PÁL V alóságshow és pletykalap násza lett a magyarországi ön­­kormányzati kampány: riogatások, leleplezések, gyaláz­­kodások, bohóckodások ömlenek a választókra. Hol van már Tarlós István főpolgármester és Tordai Bence ellen­zéki parlamenti képviselő utcai megafonos performansza! Maga a szelíd párbeszéd és a megértés fóruma volt az alig néhány nap­ja, hiszen ott emberi beszéd hangzott még el, nem csak dudaszó vagy pantomim. Azóta már photoshopban átszerkesztett fejméretű jelölteknél tartunk, kapucnis motorcsónakosok üvöltő hangfalainál, parkolóórának vagy éppen nyulaknak öltöztetett rendezvénymegzavarók produkcióinál, meg olyan újságcikknél, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ki­hívó politikus migránsok betelepítésével tényleg kutyahúst tenne a hot dogba az idegen kultúrák kedvéért. Eközben érkezik a másik kedvenc műfaj is, mely mára politikai kul­túránk bevett részévé vált, mondhatni, unalmas rutinná: ma már nem is valamirevaló politikus, akinek nincs legalább két-három „őszödi be­széde” - azaz valamilyen kiszivárogtatott, lehallgatott, megvágott vagy vágatlan (ki tudná már ezt eldönteni?) hangfelvétele. A leleple­zések korábbi drámai ereje mára komédiába fordult, bulvárba való tu­cattermékké vált. „Az engem zsarolni próbáló gazdasági erőket kidobtam, mint macs­kát szarni. Ezt üzenem azoknak, akik meg akarnak félemlíteni.” (Karácsony Gergely, a baloldali ellenzéki összefogás főpolgármester-jelöltje) Ezt a keménykedőset Tarlós főpolgármester budapesti kihívója, Karácsony Gergely a nyilvánosságnak szánva mondta, amikor egy szabadszájú hangfelvétele került nyilvánosságra, benne ilyesféle laza fordulatokkal: „Igazából Zuglóban a helyi szocialistákon való kontrollt csak egy MSZP-s politikus tudja jelenleg megcsinálni. Ennek az alternatívája, hogy egy egyébként sokkal jobb renoméjú, mondjuk kirúgott iskola­­igazgató, akit a szocik akarnak, aki két perc után nem fogja tudni, hogy hol van, és szétlopnak mögötte mindent. Horváth Csabának legalább annyi esze van, hogy tudja, mi az, amiért börtönbe lehet menni.” (Karácsony Gergely titkos hangfelvételen egy ismeretlen kérdező­nek) A probléma az, hogy ezek a politikusi megállapítások aligha hatnak ma már a megrázó újdonság erejével a választókra. A szocik lopnak. A Fidesz lop. Mindenki lop. Még a lop is lop: itt tartunk. Csodálkozunk, ha a korrupció a szavak és vádak inflálódása folytán sem hat revelációs erővel az emberekre? Hogy a korrupciót (a másikét, persze) a politika velejárójának hajlamosak tekinteni, politikai oldalaktól függetlenül? így viszont felértékelődik a kormányzóképesség megítélése: az embe­rek amúgy is mintha inkább választanának egy rátermett enyveskezűt, mint egy becsületes, ám vezetésre alkalmatlant. „Karácsony Gergely csetlik-botlik, lassan megsajnálom, olyan le­hetetlen helyzetekbe sodorja magát.” (Orbán Viktor miniszterelnök a közrádiónak) Csakhogy közben az ellenzéki szimpatizánsok Budapesten Fidesz­­utálatuk miatt aligha foglalkoznak Karácsony kommunikációs baki­zásaival, meg azzal, hogy láthatóan nem sokra tartja az őt jelölő és hátországát adó szocialistákat. A harc vérre megy: a cél Budapest be­vétele. Képtelenség jósolni, hiszen a közvélemény-kutató intézetek is két táborban sorakoztak fel: az egyik mérései Taríós nagy fölényét mutatják, a másik csoport számai már fej fej melletti küzdelmet. „Nem kell nyafogni, ha engem is ütnek. Él kell menni az ellenzéki médiába is, nem csak oda, ahol simogatnak és alámkérdeznek, ez így nem megy. Ezzel lehet a kemény magot stabilizálni, de új szavazókat nehéz szerezni.” (Tarlós István főpolgármester a Századvég konferenciáján) A budapesti kampány meghatározó eleme a kormánypártok részéről a kihívó főpolgármester-jelölt alkalmatlanságának bemutatása, míg az ellenzék részéről a regnáló főpolgármester lefestése Orbán és a Fidesz bábjaként. A Báb az Alkalmatlan ellen. Van olyan érzésem, hogy néha mindkettőjüknek meg kell küzdenie a sajátjaival is. Budapest pedig október 13-ig egyetlen hatalmas bulvárrá változik, ahol avatások és ordítozások váltják egymást. bulvár Városi erdőket tervez az ENSZ a klímaváltozás megfékezésére összesen félmillió hektárnyi területen alakítanának ki hatalmas erdőségeket, hogy zöldebbé tegyék Afrika és Ázsia gyorsan növekvő városait. Az ENSZ Élelmezésügyi és Me­zőgazdasági Szervezetének (FAO) tervei szerint a két kontinensen zaj­ló urbanizálódás mértéke hozzájá­rul a klímaváltozáshoz. A növé­nyek telepítése javítana a levegő minőségén, csökkentené az áradá­sok és hőhullámok kockázatát és megfékezné a talajpusztulást. A New York-i klímacsúcson az ENSZ tárgyalásokat indított arról, hogy 2030-ra megvalósítsák a fél­millió hektáros városi erdők tervét. 30 százalékos növekedés Simone Borelli, a FAO szakér­tője elmondta: a kínai városok na­gyon gyorsan nőnek és húsz év múlva 20 vagy 30 százalékkal több ember fog bennük élni. Hacsak nem kezdenek el tervezni most, olyan helyzetben fogják találni magukat, amelyben már túl késő lesz. Hosszú időbe telik, amíg a fák megnőnek. Mínusz 8 fok Megfelelő kezelés mellett az er­dők a városi levegő hőmérsékletét akár 8 Celsius-fokkal, a légkondi­cionálás költségét pedig akár 40 százalékkal is csökkenthetik a FAO adatai szerint. A terv az, hogy Afrika és Ázsia 3 0 országának 90 városában támogas­sák a zöld területek kialakítását -fejtette ki Csü Tung-ju, a FAO igazgatója a szervezet közlemé­nyében. A probléma különösen a száraz területeken nagy, ahol a klímavál­tozás valószínűleg még érzéke­nyebbé teszi a városokat és a kör­nyező területeket a szárazságokra, a hőhullámokra, a szélsőséges sze­lekre, áradásokra és földcsuszam­lásokra. Város-vidék 70:30 Becslések szerint 2050-re a világ népességének csaknem 70 százalé­ka városokban fog élni, az urbani­záció környezeti hatásai pedig - el­sősorban Afrikában és Ázsiában - lényegesen rosszabbodni fognak, ha nem születik megoldás - állítják a szakértők. A FAO együttműködik a projek­ten a Kew Gardens világhírű angol botanikuskert és kutatóközponttal és a Cities Climate Leadership Grouppal (C40), a felmelegedés el­leni harcban a világ mintegy 90 vá­rosát tömörítő szervezettel. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents