Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-27 / 225. szám
10| TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2019. szeptember 27. ( www.ujszo.com Az antimikrobiális rezisztencia veszelye CSIBRÁNYI ZOLTÁN A zsúfoltan tartott állatok felnevelése azonban, sejthető módon, jobbára csak gyógyszerek, antibiotikumok alkalmazásával oldható meg (Fotó Shutterstock) Napról napra több mikroba válik ellenállóvá az ellenük ma látező-alkalmazható szerekkel szemben. Ez már szinte állandó gondot okoz az emberek gyógyítása során, de az állattenyésztésben is. És minthogy a tenyésztett állatokat előbb-utóbb valamilyen formában az emberiség fogyasztja el, így a mi számunkra is komoly bajok forrása lehet a sok, gyógyszereknek ellenálló baktérium. Bizonyos értelemben örvendetesnek kell tekinteni, hogy folyton gyarapszik azon országok száma (ide sorolandó Kína, továbbá Latin- Amerika és Afrika több állama), amelyekben a - szép lassan vagy hirtelen megugró ütemben növekvő - gazdasági fejlődés egyre többek életszínvonalának emelkedését eredményezi. Ezzel természetesen együtt jár - sok más mellett - a hústermékek és a tejtermékek fogyasztásának megnövekedése. Ennek kiszolgálására a nagyipari állattartás folyamatosan növelheti és növeli is a felnevelendő állatok létszámát. A jellemzően zsúfoltan tartott állatok felnevelése azonban, sejthető módon, jobbára csak gyógyszerek, antibiotikumok alkalmazásával oldható meg. A nagybani tenyésztők az állatok fertőzéseinek kezelésére és megelőzésére is kénytelenek gyógyszereket használni. Csakhogy ezek a túlzott használatuk miatt idővel hasztalanná válnak. Egy elgondolkodtató és egyúttal elborzasztó adat a tanulmányból: az egész Földön értékesített összes antimikrobiális készítmény 73%-át az emberi táplálékul szánt tenyésztett állatoknak adják. (Egyébiránt az is megjegyzendő, hogy mivel a tenyésztők sokszor a lehetséges legnagyobb haszon megszerzését tartják szem előtt, ezért a súlygyarapodás növelésére is gyakran adnak az állatoknak gyógyszert.) Mindezen körülmények elkerülhetetlenül magukkal hoznak súlyos következményeket. Akárhogy is, mind több baktérium válik világszerte ellenállóvá a gyógyszerekkel szemben. Márpedig, ha a gyógyszerek hatástalanokká válnak, azt első körben az állatok sínylik meg, utóbb meg akár az állatokat elfogyasztó emberekre nézve is veszélyes lehet. Egy, a Science oldalain 2019 szeptemberében megjelent, a zürichi Svájci Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH) vezette, svájci, indiai, amerikai és belga kutatókból álló csoport jegyezte kutatási eredmény szerint az utóbbi években az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia drasztikus mértékben növekszik az alacsony és közepes jövedelmű országokban. A kutatók óriási adatbázis alapján dolgoztak, több ezer megjelent és mostanáig még kiadatlan állategészségügyi jelentést gyűjtöttek össze az utóbbi 20 évből a világ minden tájáról. Ezek alapján határozták meg, hogy hol és milyen állatokban mutatható ki rezisztencia a szokásos, élelmiszerekben is terjedő baktériumok esetén: Salmonella, az Escherichia coli, Campylobacter, Staphylococcus. Az egybegyűjtött adathalmaz alapján készítették el az első globális antimikrobiális rezisztencia térképét. Ezen jelölik azokat a régiókat, ahol sürgősen szükség van érdemi beavatkozásra. Az interneten, szabadon elérhető, térkép (resistancebank.org) szerint ide sorolható például Eszakkelet-India, Kínának szintén az északkeleti része, Pakisztán északi része, Brazília déli partja, Törökország keleti része, Irán, Egyiptom, Vietnámban a Vörösfolyó deltája, Mexikóváros és Johannesburg környéke. Ugyanis ezeken a területeken a fent említett baktériumok sokféle olyan gyógyszerrel szemben ellenállóak, amelyeket nemcsak az állatoknak adnak, hanem az emberek gyógyítása során is használják. Most kezd megjelenni az antibiotikum-rezisztencia többek között Kenyában, Uruguayban, India középső részén és Dél-Kínáf>an. Bizonytalan a helyzet a következő helyeken: Andok, Amazonas-régió, Nyugat- és Közép-Afrika, tibeti fennsík, Mianmar és Indonézia. Sokatmondó, de nem meglepő, hogy Kínában és Indiában a legrosszabb a helyzet. Az sem meglepő, hogy Afrikában - kevés kivételtől eltekintve, ide tartozik például Nigéria déli része is — eddig nem számítanak igazán ellenállónak az említett baktériumok. Fontos megjegyezni: a kutatók törekvéseinek ellenére nem teljes és pontos a látlelet, mert nem jutottak mindenhonnan elegendő adathoz. Bármily furcsa, egyikmásik afrikai országból több adat ismert, mint Dél-Amerikából. Egyes antimikrobiális hatású vegyületek (például tetraciklinek, szulfonamidok és a penicilinek) immár teljesen elvesztették hatékonyságukat a Föld bizonyos régióiban. Kiderült, hogy a csirkékben és a sertésekben folyamatosan növekszik a gyógyszereknek ellenálló baktériumtörzsek száma. Emiatt e két ágazatban helyenként és időnként jelentős mértékű a nyűg és a veszteségek. A gyógyszerek gyorsan elveszthetik hatékonyságukat, ami befolyásolja az állattenyésztés fenntarthatóságát és könnyen meglehet, hogy a fogyasztók egészségét is. A tárgykör gondjai részben abból fakadnak, hogy a kisebb jövedelmű, fejlődő és feltörekvő országoknak nem mindig futja a gyógyszerek felhasználásának szabályozására, hatékony és állandó nyomon követésére, amiként teszik azt az iparosodott, tehetősebb országokban. Márpedig nem vezet jóra, ha a szükséges állatgyógyászati mikrobaellenes szerekhez való hozzáférés ellenőrizetlen. Ami tény, hogy az egyre több és egyre ellenállóbb baktériumok okozta gondok globálisan jelentkeznek. A kutatók a resistancebank.org oldalt nemcsak a saját adataik nyilvánossá tételéhez hozták létre, hanem azért is, hogy az adatok tovább bővülhessenek. Állatorvosok és állami hatóságok feltölthetik ide a saját régiójukban szerzett adatokat. Minél több lesz az adat, annál pontosabb lehet a vonatkozó globális helyzetkép. Nem kell globálisan kitérjesztenie a Google-nek a felejtés jogát MTI-HÍR A felejtóshez való jog érvényesítéséről szélé jogszabály hatálya csak az Európai Unióra vonatkozik, nem a világ összes országára - mondta ki a Google javára ítélve kedden az Európai Bíróság. A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) és az amerikai keresőóriás közötti jogvitában eljáró francia bíróság 2016-ban fordult a luxembourgi székhelyű törvényszékhez előzetes döntéshozatali eljárás keretében. A CNIL szerint a felhasználók kérésére szerte a világon el kell távolítania a rájuk vonatkozó keresési adatokat. „Ajelenleg hatályos uniós jognem ír elő olyan kötelezettséget, amely-Az Európai Bíróság egyik 2014-es ítélete alapján vezették be a „felejtéshez való jogot", amelynek értelmében az internetes cégek bizonyos esetekben kötelezhetők az online keresőmotorok eredményeiben megjelenő személyes információk eltávolítására (Fotó: Shutterstock) nek alapján a vállalatnak a keresőmotor valamennyi változatán el kell végeznie a törlést” - állapította meg a bírói testület, kiemelve, hogy az eltávolítást ugyanakkor az EU- tagállamok mindegyikében végre kell hajtani. Mint írták, a törlést szükség esetén olyan intézkedéseknek kell kísérniük, amelyekkel ténylegesen megakadályozható, hogy a tagországok felhasználói a keresőmotor EU-n kívüli változatán keresztül - tehát például a google.hu-ról a google.com-ra váltva - hozzáférjenek a szóban forgó, a közösségen belül levett linkekhez. Rámutattak emellett, hogy bár a szabályozás nem teszi kötelezővé a link eltávolítását a keresőmotor valamennyi változatán, azt nem is tiltja meg. Az amerikai óriásvállalat üdvözölte a verdiktet, mondván, azon dolgoznak, hogy megtalálják a kényes egyensúlyt a nyilvánosság információhoz való legitim joga, az adatvédelem, valamint a magánélet védelmének joga között. Elemzők szerint az ítélet rendkívül fontos annak meghatározásában, hogy a közösségijog alkalmazása kiterjedhete az Európai Unió területén kívülre is. Az Európai Bíróság egyik 2014- es ítélete alapján vezették be a „felejtéshez való jogot”, amelynek értelmében az internetes cégek bizonyos esetekben kötelezhetők az online keresőmotorok eredményeiben megjelenő személyes információk eltávolítására. A Google-höz azóta több millió törlési kérelem érkezett. A most is alkalmazott, úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagországok bíróságai a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az Európai Bíróság elé.
