Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-27 / 225. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. szeptember 27. | www.ujszo.com RÖVIDEN Netanjahu újabb esélyt kapott Jeruzsálem. Reuven Rivlin államfő Benjámin Netanjahut, a jobboldali Likud párt elnökét kérte fel az új izraeli kormány megalakítására. Az államfő azért döntött az eddigi miniszterelnök személye mellett, mert a legtöbben - 55-en - őt ajánlották a szeptember 17-i előrehozott parlamenti voksoláson megválasztott képviselők közül a kormány élére. Netanjahu legfőbb riválisát, Beni Ganzot, a centrista Kék-fehér párt elnökét 54-en javasolták Rivlinnek, miután az arab pártok Közös Listájának 13 képviselője közül hárman inkább úgy döntöttek, hogy senkit sem támogatnak. Az államfő közölte, senkinek sincs 61 képviselőből álló többsége a 120 fős kneszetben, hogy kormányt tudjon alakítani, de Benjámin Netanjahunak van nagyobb esélye a pártok aj ánlásai alapj án. (MTI) Líbia: már bókülne a lázadó hadúr Tripoli. A csapataival Tripolit ostromló Halífa Haftar, a Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) vezetője közleményben jelezte: kész a párbeszédre riválisával, az egységkormányt vezető Fáj ez esz-Szarráddzsal. Halífa Haftar lázadó tábornok, a Kelet- és Dél- Líbia nagy részét ellenőrzése alatt tartó Líbiai Nemzeti Hadsereg vezetője április 4-én indította meg csapatait a nemzetközileg elismert egységkormány kezén lévő Tripoli elfoglalására azzal az ürüggyel, hogy kiűzi a terroristákat a fővárosból. (MTI) Menekülthullám a görög szigeteken R6ma/Athén. Öt ország fogadja be az SOS Mediterranée és az Orvosok Határok Nélkül civil szervezetek által üzemeltetett Ocean Viking hajó fedélzetén a szicíliai Messinába érkezett 182 illegális bevándorlót. 124 menedékkérőt Franciaország, Németország, Írország, Portugália és Luxemburg között osztanak el, további 58 ember ellátását az olasz püspöki konferencia vállalta. Csak kedden 654 menedékkérő érkezett Törökországból a görög égei-tengeri szigetekre. A szigeteken működő zsúfolt menekülttáborok tehermentesítésére Athén hétfon 485 főt szállított át a szárazföldre. így is 29 400 illegális bevándorló tartózkodik Híosz, Kosz, Leszbosz, Lérosz és Számosz szigeten. (MTI) 28 havi mélypontra gyengült az euró London. Több mint kétéves mélypontra gyengült az euró a dollárral szemben tegnap az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalásokat övező optimizmus erősödésének közepette. A közös európai fizetőeszköz dollárhoz viszonyított árfolyama 28 havi mélypontra esett, amikor egy euróért csak 1,092 dollárt kellett fizetni a nemzetközi bankközi devizapiacon. (MTI) Terhelő tények Trump ellen ATrump-Zelenszkij telefonbeszélgetés leirata igazolja, indokolt az alkotmányos vádeljárás Zelenszkij (balról) ésTrump. Inkább telefonálnak, mint beszélgetnek, (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Eddig 218 képviselő - 217 demokrata és a független republikánus Justin Amash - jelezte, hogy támogatja a Donald Trump elnök ellen indított alkotmányos vádeljárást, aminek elindítását Nancy Pálosi házelnök jelentette be, aki szerint a a Trump-Zelenszkij telefonbeszélgetés leirata igazolja az impeachment szükségét. Az alkotmányos vádeljárás (impeachment) támogatása nem nagy meglepetés, mivel a 435 fős képviselőházban a Demokrata Párt többségben van, de a gyors felsorakozás nyomást gyakorolhat a republikánusok által uralt szenátusra is. A vádeljárás megindítása nem először merül fel a Trump-korszakban, de most sokkal nagyobb támogatottsága van a képviselők körében. A vád szerint Trump, miután július 18-án különösebb indoklás nélkül befagyasztotta az Ukrajnának szánt és az amerikai törvényhozás által is már jóváhagyott 391 millió dollár hadisegély átutalását, július 25-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében ahhoz köthette a támogatás átutalását, hogy Ukrajna indítson büntetőeljárást legnagyobb demokrata riválisa, Joe Biden és fia, Hunter ellen. Azaz az elnök arra használhatta hatalmát, hogy egy idegen kormányt politikai ellenfele megtámadására kényszerítsen. Trump teljes átláthatóságot kér azokkal az információkkal kapcsolatban, amelyek miatt beindították ellene alkotmányos felelősségre vonásának folyamatát, de ragaszkodik a teljes átláthatósághoz Joe Biden és fia, Hunter jövedelmező ukrajnai ügyleteinek feltárásában is. Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő július 25-i telefonbeszélgetésének szerdán közzétett leirata igazolja az alkotmányos felelősségrevonási eljáráshoz szükséges vizsgálat megindítását az amerikai elnök ellen - közölte Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke. „A telefonbeszélgetésrőí készült, Fehér Ház által közzétett emlékeztető megerősíti, hogy az elnök olyan magatartást tanúsított, amely aláássa az elnök által viselt hivatal méltóságát és nemzetbiztonságunkat is” - áll Pelosi közleményében. Adam Schiff demokrata politikus, a képviselőház hírszerzési bizottságának vezetője úgy fogalmazott, a vártnál is terhelőbb Trumpra nézve a telefonbeszélgetés közzétett leirata. Mint mondta, a dokumentumban olvasható kijelentések a maffia fenyegetéseire emlékeztetik. A felelősségrevónási eljárásban közreműködő 4 képviselőházi bizottság elnöke úgy foglalt állást, a Trump-Zelenszkij telefonbeszélgetés leirata egyértelmű, terhelő jellegű, és megdöbbentő esete a hivatali visszaélésnek. A Fehér Ház állítólag kísérletet tett arra, hogy megakadályozza az említett telefonbeszélgetés leiratának nyilvánosságra hozatalát - ezt tartalmazta annak a titkosszolgálati kiszivárogtatónak a jelentése, amelyet tegnap tett közzé a képviselőház hírszerzési bizottsága. Nem kíván beavatkozni az amerikai választásokba — szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Zelenszkij kijelentette, az újonnan kinevezett főügyészt, Ruszían Rjabosapkát nem kényszerítette semmilyen vizsgálat lefolytatására. A Facebook közösségi oldal nyilvánosságra hozta, hogy eltávolított több olyan oldalt platformjáról, amelyek amerikai szempontból kedvező véleményeket fogalmaztak meg Trumpról, ugyanakkor Ukrajnából üzemeltették őket. A Facebook a spamre (levélszemét) vagy az agresszív reklámtevékenységre vonatkozó kritériumokra hivatkozva indokolta az említett oldalak zárolását. (MTI, 444) EP: Trócsányi bukásra áll Johnson tovább támad Brüsszel. Az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága összeférhetetlenséget állapított meg Trócsányi László magyar biztosi pozíciója és a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda állami megrendezései miatt, ezért nem támogatja, hogy meghallgassák az Ursula von der Leyen leendő európai bizottsági elnök által a bővítési és szomszédságpolitikai portfoliót kapó biztosjelöltet. Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy Trócsányi László biztosjelöltségének vége, mivel a döntés Von der Leyen kezében van. Trócsányi asszisztensei kiosztottak egy nyilatkozatot, amelyben a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda történetét meséli el. Ebben azt írták, hogy 1991-ben fiatal ügyvédként alapította, tevékenységét belgiumi nagyköveti évei (2000-2004) alatt felfüggesztette, iíletve 2007-ben is, amikor alkotmánybíróvá választották. A nyilatkozat szerint az ügyvédi tevékenysége azóta is fel van függesztve. 2018-ban visszavonta a részvényeit névértéken. Trócsányi állítja, igazságügyi minisztersége idején az iroda semmilyen megbízást nem vállalt el a magyar kormánytól, csak a már meglévő megbízásokat teljesítették. Hasonlóan felsült a román biztosjelölt, Rovana Plumb is, akiről a szakbizottság megállapította, hogy anyagi érdekei összeférhetetlenek a biztosi pozíciójával. (Index, hvg.hu) London/Brüuzal. Még mindig nem érkeztek a brit kormánytól olyan javaslatok, amelyek alternatívaként szolgálhatnának az Egyesült Királysággal megkötött, de nem ratifikált kiválási szerződéssel szemben - közölte az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója. Michel Bamier arról számolt be, hogy továbbra is nyitottak a bénultság fő okának számító ír-északír pótmegoldás (backstop) kiváltását célzó, működőképes és jogszerű javaslatok tanulmányozására. Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a legfelsőbb bíróság helytelenül járt el, amikor törvénysértőnek minősítette a parlamenti ülésszak lezárásáról hozott kormányzati döntést. Johnson, aki a legfőbb bírói testület keddi végzése nyomán ismét összehívott alsóházi ülésen reagált a határozatra, kijelentette: a legfelsőbb bíróság alapvetően politikai jellegű kérdésben nyilvánított véleményt, egy olyan időszakban, amikor az országban komoly viták dúlnak, és ez helytelen eljárás volt. A konzervatív párti brit kormányfő az alsóházi ülésen felszólította a legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot, hogy ha nem akar megfutamodni a választás lehetősége elől, akkor terjesszen be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. (MTI) Elhunyt Jacques Chirac egykori francia államfő Tegnap, 86 éves korában elhunyt Jacques Chirac egykori francia államfő, aki 1995 és 2007 között volt a Francia Köztársaság elnöke. Párizs. Hosszú politikai karrierje alatt Jacques Chirac többször volt miniszter, két alkalommal miniszterelnök, 12 éven át pedig államfő. A külpolitika terén—Charles de Gaullenak a nyomdokait követve - a független francia diplomácia megvalósítására, Franciaország nagyhatalmi státuszának megőrzésére törekedett, különös tekintettel a Washingtonhoz fűződő viszonyban. Nemzetközileg legemlékezetesebb külpolitikai lépése az USA vezette iraki invázió határozott ellenzése volt 2003-ban. Franciaország az ő elnöksége alatt vezette be az eurót és törölte el a sorkötelezettséget, illetve kezdett lépéseket tenni a NATO védelmi szövetJacques Chirac 1932-2019 (tasr/ap) ségébe való visszakapcsolódás felé. Jacques Chirac volt az első francia elnök, aki elismerte a második világháború alatti Vichy-kormányzatnak a holokausztban betöltött szerepét, amely miatt formálisan bocsánatot kért a zsidó néptől. A kezdetben baloldali vonzalmú Chirac 1962-ben Georges Pompidou akkori miniszterelnök, későbbi államfő kabinetfőnöke lett; Pompidou egyengette pályafutását, és ő ragasztotta rá a bulldózer nevet is. (Chiracot később kevésbé hízelgő nevekkel - Kaméleon Bonaparte, Szélkakas - is illették.) 1967-ben parlamenti képviselővé választották, s egy másik leendő elnök, Valéry Giscard d'Estaing minisztersége alatt a gazdasági minisztérium államtitkáraként dolgozott. Az 1968-as diáklázadások idején közvetítőként lett ismert, alakja az Asterix képregény oldalain is feltűnt. Giscard d'Estaing elnökké választása után, 1974-ben az alig 41 éves Chiracot nevezte ki miniszterelnökké. Az elnökkel támadt személyes és politikai viták miatt két év múlva lemondott, és létrehozta saját pártját Tömörülés a Köztársaságért (RPR) elnevezéssel, hogy megalapozza elnöki ambícióit. 1981-ben először indult el az elnökválasztáson, amelyet a jobboldal megosztottsága miatt a szocialista Francois Mitterrand nyert meg. Chirac 1986-ban a választáson aratott jobboldali győzelem után ismét miniszterelnök lett, a híres „társbérlet” alatt számos súrlódása támadt Mitterrand elnökkel. 1988-ban Chirac újra elindult az elnökválasztáson, de másodszor is sikertelenül. 1995-ben viszont az elnökválasztáson már ő kapta a legtöbb voksot, s megkezdhette első hétéves periódusát, ami a 2. ciklusban 5 évre rövidült. Az elnöksége után vizsgálat kezdődött ellene a párizsi főpolgármesteri időszakában (1977-1995) elkövetett közpénzek elsikkasztása és hivatali visszaélés gyanúja miatt, ezzel ő lett az első francia elnök, aki ellen hivatalos bűnvádi eljárás indult. A 2011 végén lezárult perben két év felfüggesztett börtönre ítélték. (MTI)