Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-27 / 225. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2019. szeptember 27. 3 „Örülnék, ha magyar párt is bejutna" Cséfalvay: A migránsok vagy a romák elleni előítélet és intolerancia nagyon könnyen a magyarok ellen fordulhat CZfMER GÁBOR Cséfalvay Katalin a hónap közepén jelentette be, hogy kilép a Hídból. Politikai pályafutását a Siefben kezdte, a Hídban folytatta, néhány napja pedig a Dobrá volba párthoz csatlakozott. Többek közt arról is kérdeztük, miért most váltott, de arról is beszélt, hogy hogyan folyt a szavazás a himnusztörvényről. Miért éppen most távozik a Hídból? Én a Hídba hazajöttem. A politikába korábban azért léptem be, mert Radoslav Procházka megszólított, hogy alapítsunk pártot. De korábban én az MKP-ra majd a Hídra szavaztam. Miután a Siet’ szétesett, teljesen természetes volt, hogy a Hídhoz csatlakozom. Sosem gondoltam volna, hogy innen távoznék. De sajnos sok olyan dolog történt, ami végül ezt a lépésemet eredményezte. Én elsősorban a külpolitikára összpontosítok. A migráció és a Magyarországgal kapcsolatos ügyek, de több más ellentmondásos téma is volt, amelyekben a szlovákiai magyar választó, talán a magyarországi média hatására, nem nézi jó szemmel azt az álláspontot, amit én képviselek. A Hídban úgy éreztem, egyre jobban elszigetelődöm, például az Isztambuli Egyezményről vagy a nyugdíjkorhatár-plafonról való szavazáskor is. Ezek után úgy éreztem, a Híd értékei és az én értékeim már nem azonosak. Úgy láttam, hogy a Hídban mi csak passzívan reagáltunk az SNS által felhozott témákra, és ezekben az esetekben a Híd nem állt ki az értékei mellett. Nem voltunk képesek megvédeni azokat az álláspontokat, amelyeket a kormányprogramban az SNS is aláírt, de amelyekkel később szembe fordult. Hiszen a koalíciós szerződésben az SNS is vállalta, hogy erős euroatlanti irányultsága lesz a külpolitikánknak. De mégis miért éppen most lépett ki? Ennek két oka van. Az egyik, hogy nemsokára kezdődik a parlamenti választás előtti kampány. Azt tartottam korrektnek, ha most megmondom Bugár Bélának és pártjának, hogy ne számoljanak velem a kampányban. Számomra is ez volt a legkésőbbi időpont, amikor még egy új politikai platformot találhatok, ahol képviselni tudom az értékeimet, külpolitikai nézeteimet. Másrészt a napokban lejár a koalíciós szerződés. Amíg ez a dokumentum érvényben volt, láttam értelmét annak, hogy ne vegyem le a kezem a kormányról. Mit válaszolna azoknak, akik szerint ez csak választás előtti helyezkedés? Azt mondanám, hogy a Focusnak a napokban jelent meg egy felmérése, amely szerint a Hídnak 4,1 százaléka, az általunk alapított pártnak, a Dobrá vofba nevű formációnak pedig csak 2,1 százaléka volt. Ennek fényében a döntésemet nem lehet számításnak tekinteni, hiszen rosszabb pozícióban vagyok most, mint a Hídban lennék. Az ominózus himnusztörvényről való szavazáskor ön tartózkodott, míg több hidas frakciótársa megszavazta azt. Közülük többen arra hivatkoztak, hogy nem tudták, miről voksolnak. Ön tudta? Egyáltalán, milyen volt a munka a Híd frakciójában? A himnusztörvény is jól szemlélteti, hogy amikor ez a koalíció elindult, még nagyon jó és nagyvonalú kisebbségi politikája volt, és sikerült nagyon sokat elérnünk. Most azonban átestünk a ló másik oldalára, hiszen a koalíciós partner, az SNS egyszerűen be akarta tiltani más országok és föleg a magyar himnusz éneklését. Én nem azért tartózkodtam, mintha tudtam volna, hogy pont a magyar himnuszra is vonatkozik a rendelkezés, hanem mert az egész rendelkezés teljesen feleslegesnek tűnt. Csak azért kellett ezt a kérdést átpolitizálni, mert valakinek nem tetszett a jégkorong-világbajnokságon induló szlovák válogatott csapatmeze. Én ezt nem tartottam helyesnek és a kormányprogramban sem volt benne. Szerintem nem volt arra semmilitikai ügyekre gondolok. Egyre nehezebb volt velük tisztességesen együttműködni és a kormányprogramhoz tartani magunkat. Erez-e felelősséget amiatt, hogy egy olyan kormány létrejöttét és működését támogatta, amely végső soron Marián Koéner és Ladislav Basternák ténykedését tette lehetővé, amelynek hivatali ideje alatt meggyilkolták Ján Kuciakot és Martina Kusnírovát? Szörnyű dolog, ami történt, és nagyon sokáig nem tudtam napirendre térni felette, hogy Szlovákiában ilyesmi megeshet. De nem érzek felelősséget, és azt sem gondolom, hogy a Hídnak felelősséget kellene éreznie. A kormányba lépésünkkor meglévő információink szerint ugyanis ennek a koalíciónak a megkötése volt a legjobb döntés. Ezt ma is így gondolom. Talán az emberek Igor Matovic sugalmazására azt gondolhatják, hogy volt más lehetőazt gondolom, hogy volt értelme ennek a döntésnek. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy Andrej Kiska köztársasági elnök javasolta, hogy a kormány átalakításával oldjuk meg a kialakult helyzetet. Az ellenzék pedig csak az előrehozott választás forgatókönyvével dolgozott, mindent egy lapra tettek fel. Nem csinálták azt az ellenzéki munkát, ami elvárható lett volna tőlük, például nem próbálták meg elcsábítani a Hidat. Miért pont Tomás Drucker Dobrá vol’ba nevű pártjához csatlakozik? Milyen szerepet lát maga számára a pártban? Szeretne például alelnök lenni? Hogy lesz-e tisztségem, azt a közgyűlés dönti majd el. Én nem a pártban betölthető pozíciók miatt döntöttem a Dobrá vol’ba mellett. A nyáron több párttal is egyeztettem. Tomás Druckerben az fogott meg, hogy van egy víziója Szlovákiáról, arról, hogy hol tartson az ország 2030-Cséfalvay Katalin (TASR-felvétel) lyen ok, hogy a Híd képviselői egyáltalán részt vegyenek a szlovák nemzeti szimbólumokról szóló szavazáson. Ezért tartózkodtam. De bevallom, nem tudtam, hogy a jogszabály a magyar himnuszra is vonatkozik. Ha tudtam volna, akkor szóltam volna a képviselőtársaimnak. Hogyan látta a koalíció működését belülről? Milyen volt együtt dolgozni a Smer és az SNS képviselőivel? Az elmúlt évben gyakorlatilag nyílt konfliktusban állt az SNS-szel. A koalíció az elején nagyon jól indult, sok eredményt értünk el, és nem csak a magyar témákban. Lucia Zitnanská miniszter asszony például sok mindent elért az igazságügyben. Mivel egy olyan koalícióról van szó, ami nagyon nehezen jött létre, eleinte a Smer és az SNS is igyekezett a kormányprogram keretein belül mozogni. Éz aztán Ján Kuciak és jegyese meggyilkolása után hirtelen megváltozott. Ez a két párt vesztett a támogatottságából, és elkezdtek a szélsőséges szavazók felé kacsintgatni. Itt például Fico sorosozására és a külposég is. Az úgynevezett jobboldali kormánykoalíció azonban lehetetlené vált, amikor az SNS bejelentette, a Smer nélküli koalícióba nem lép be. Az előrehozott választás pedig valószínűleg nagyon hasonló eredményt hozott volna. Az azóta eltelt években hozott parlamenti döntésekből, így a Marrakesh-i Egyezmény és az Isztambuli Egyezmény esetében is láttuk, hogy egy sokkal rosszabb kormány is létrejöhetett volna. Ez pedig egy Smer, SNS, Sme rodina és a Kotleba-féle ESNS alkotta, alkotmányos többséggel rendelkező kormány lehetett volna. Az újságíró-gyilkosság után a Híd úgy döntött, hogy nem lép ki a koalícióból, valószínűleg ön is emlékszik Bugár Béla híressé vált 3. mondatára. Ön egyetértett ezzel a döntéssel? Részt vettem a Híd Országos Tanácsának ülésén, ahol ez a nehéz döntés megszületett. Hallottam az érveket mindkét oldalon. Megértettem, hogy elérhetjük Robert Kalinák belügyminiszter és később Robert Fico miniszterelnök távozását, és egy új kormány kialakítását. Ez alapján ban. Nem az ellenfeleit támadja, hanem egy nagyon konkrét és nagyon jó programot sikerült összeállítania. Hol tudná elhelyezni a pártot a politikai palettán? A pártot középre tudnám elhelyezni. A kollégáim között vannak, akik ezt jobbról, mások balról közelítik meg. Emellett a Dobrá vol’bának egy erős szociális programja is van. Sajnos a Smer szociáldemokrata párt kormányzása után még mindig ott tartunk, hogy a fiatal családok és a nyugdíjasok támogatása, az egészségügy területén óriási lemaradás tapasztalható. Ha csak az ön döntésén múlna, a 2020-as választás után kivel lenne hajlandó koalíciót kötni? Én nagyon örülnék, ha lenne magyar párt a parlamentben, és szerintem az lenne a legszerencsésebb, ha a Híd jutna a törvényhozásba. Annak ellenére mondom ezt, hogy most onnan távoztam. Mindezt azért, mert ez a párt a kisebbség és a többség közötti együttműködésnek egy jól kidolgozott projektje. A szlovákok és a magyarok közti kibékülésért senki sem tett többet, mint Bugár Béla és a Híd párt. Visszalépésnek értékelném, ha egy olyan magyar párt kerülne be, amelynek Orbán Viktor diktál. Ezen túl azonban én annak örülnék, ha a jobboldali pártok alkotnának kormánykoalíciót, de fontosnak tartanám, hogy kiemelten kezeljék a szociális témákat. Akit biztos ki tudok zárni, azok a szélsőséges pártok. A többieket azonban nem tudom kizárni a lehetséges partnerek közül, hiszen még a Smerről sem tudjuk, hogy az Pellegrini, vagy Fico és Eubos Blaha Smere-e. Szerintem a választók is fontosnak tarják, hogy ezt a Smer mihamarabb tisztázza. A Dobrá vol’bában kijelentettük, hogy Ficóval nem tudjuk elképzelni az együttműködést. A saját nevemben pedig azt mondhatom, hogy én sajnos az SNS-szel való összefogást sem támogatom. Nem azért, mert ők egy nemzeti párt, hanem azért, mert nem tartották be a kormányprogramban foglalt ígéreteiket. A Dobrá vol’ba párton belül tervez-e a magyar kisebbséget érintő témákkal foglalkozni? A nacionalista tendenciákat Szlovákiában is látjuk. A migránsok vagy a romák elleni előítélet és intolerancia nagyon könnyen a magyarok ellen fordulhat. Ezért aztán a szlovák pártoknak is az a kötelessége, hogy jobban odafigyeljenek a kisebbségekre. Illetve, hogy egy olyan kisebbségi programot alkossanak, amely a magyarok számára is megnyerő lehet, és elfordítsa a kisebbségi választókat a szélsőségektől. A Dobrá vol’bában erről már a pártelnökkel is egyeztettem. Mit gondol a szlovák-magyar viszonyról? Azt gondolom, hogy alábecsüljük azt a veszélyt, amit a trianoni évforduló hozhat, hiszen most nagyon jók a magyar-szlovák kapcsolatok. Szerintem azonban a szlovákoknak, és a szlovákiai magyaroknak is többet kellene erről a történelmi eseményről beszélniük a magyarországi magyarokkal. A szlovákoknak több megértést kellene mutatniuk a magyarok felé, akik nagyon sokat veszítettek a trianoni békeszerződés által. Azonban közösen kellene a jövőbe tekinteni. Ennek fényében nagyon veszélyesnek tartom azokat az Európa- és demokráciaellenes tendenciákat, amelyek az Orbánkormányt jellemzik. A parlament külügyi bizottságának elnökeként hogyan látja az MKP-t, hiszen az a magyar kormány stratégiai partnere Szlovákiában. Egyrészt az MKP egy teljesen legitim párt és én is örülök minden olyan politikai szubjektumnak, amely a magyarok érdekeit próbálja képviselni. Másrészt, a külügyi bizottság elnökeként tartok minden olyan külpolitikai értelmezéstől, ami nekünk árthat. Hiszen Szlovákia érdeke, hogy az unió magjában legyen és a NATO-nak tagja maradjon. Az Európa-ellenes tendenciák pedig csak árthatnak. Nagyon fontos például, hogy a migráció kérdését érzelmektől mentesen kezeljük. Ez sajnos sem a magyar kormánynak, sem az MKP-nak nem sikerült. Az interjú teljes változatát az ujszo.com oldalunkon olvashatják.
