Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-27 / 225. szám

KÖZÉLET www.ujszo.com | 2019. szeptember 27. 3 „Örülnék, ha magyar párt is bejutna" Cséfalvay: A migránsok vagy a romák elleni előítélet és intolerancia nagyon könnyen a magyarok ellen fordulhat CZfMER GÁBOR Cséfalvay Katalin a hónap kö­zepén jelentette be, hogy kilép a Hídból. Politikai pályafutá­sát a Siefben kezdte, a Hídban folytatta, néhány napja pedig a Dobrá volba párthoz csatla­kozott. Többek közt arról is kérdeztük, miért most váltott, de arról is beszélt, hogy hogyan folyt a szavazás a himnusztörvényről. Miért éppen most távozik a Hídból? Én a Hídba hazajöttem. A politi­kába korábban azért léptem be, mert Radoslav Procházka megszólított, hogy alapítsunk pártot. De korábban én az MKP-ra majd a Hídra szavaz­tam. Miután a Siet’ szétesett, teljesen természetes volt, hogy a Hídhoz csatlakozom. Sosem gondoltam vol­na, hogy innen távoznék. De sajnos sok olyan dolog történt, ami végül ezt a lépésemet eredményezte. Én első­sorban a külpolitikára összpontosí­tok. A migráció és a Magyarország­gal kapcsolatos ügyek, de több más ellentmondásos téma is volt, ame­lyekben a szlovákiai magyar válasz­tó, talán a magyarországi média ha­tására, nem nézi jó szemmel azt az ál­láspontot, amit én képviselek. A Hídban úgy éreztem, egyre jobban elszigetelődöm, például az Isztam­buli Egyezményről vagy a nyugdíjkorhatár-plafonról való sza­vazáskor is. Ezek után úgy éreztem, a Híd értékei és az én értékeim már nem azonosak. Úgy láttam, hogy a Hídban mi csak passzívan reagál­tunk az SNS által felhozott témákra, és ezekben az esetekben a Híd nem állt ki az értékei mellett. Nem vol­tunk képesek megvédeni azokat az álláspontokat, amelyeket a kor­mányprogramban az SNS is aláírt, de amelyekkel később szembe fordult. Hiszen a koalíciós szerződésben az SNS is vállalta, hogy erős euroatlanti irányultsága lesz a külpolitikánknak. De mégis miért éppen most lé­pett ki? Ennek két oka van. Az egyik, hogy nemsokára kezdődik a parlamenti választás előtti kampány. Azt tartot­tam korrektnek, ha most megmon­dom Bugár Bélának és pártjának, hogy ne számoljanak velem a kam­pányban. Számomra is ez volt a leg­későbbi időpont, amikor még egy új politikai platformot találhatok, ahol képviselni tudom az értékeimet, kül­politikai nézeteimet. Másrészt a na­pokban lejár a koalíciós szerződés. Amíg ez a dokumentum érvényben volt, láttam értelmét annak, hogy ne vegyem le a kezem a kormányról. Mit válaszolna azoknak, akik szerint ez csak választás előtti he­lyezkedés? Azt mondanám, hogy a Focusnak a napokban jelent meg egy felméré­se, amely szerint a Hídnak 4,1 szá­zaléka, az általunk alapított pártnak, a Dobrá vofba nevű formációnak pedig csak 2,1 százaléka volt. Ennek fényében a döntésemet nem lehet számításnak tekinteni, hiszen rosszabb pozícióban vagyok most, mint a Hídban lennék. Az ominózus himnusztörvény­ről való szavazáskor ön tartózko­dott, míg több hidas frakciótársa megszavazta azt. Közülük többen arra hivatkoztak, hogy nem tud­ták, miről voksolnak. Ön tudta? Egyáltalán, milyen volt a munka a Híd frakciójában? A himnusztörvény is jól szemlél­teti, hogy amikor ez a koalíció elin­dult, még nagyon jó és nagyvonalú kisebbségi politikája volt, és sikerült nagyon sokat elérnünk. Most azon­ban átestünk a ló másik oldalára, hi­szen a koalíciós partner, az SNS egyszerűen be akarta tiltani más or­szágok és föleg a magyar himnusz éneklését. Én nem azért tartózkod­tam, mintha tudtam volna, hogy pont a magyar himnuszra is vonatkozik a rendelkezés, hanem mert az egész rendelkezés teljesen feleslegesnek tűnt. Csak azért kellett ezt a kérdést átpolitizálni, mert valakinek nem tet­szett a jégkorong-világbajnokságon induló szlovák válogatott csapatme­ze. Én ezt nem tartottam helyesnek és a kormányprogramban sem volt ben­ne. Szerintem nem volt arra semmi­litikai ügyekre gondolok. Egyre nehezebb volt velük tisztességesen együttműködni és a kormányprog­ramhoz tartani magunkat. Erez-e felelősséget amiatt, hogy egy olyan kormány létrejöttét és működését támogatta, amely vég­ső soron Marián Koéner és Ladi­­slav Basternák ténykedését tette lehetővé, amelynek hivatali ideje alatt meggyilkolták Ján Kuciakot és Martina Kusnírovát? Szörnyű dolog, ami történt, és na­gyon sokáig nem tudtam napirendre térni felette, hogy Szlovákiában ilyesmi megeshet. De nem érzek fe­lelősséget, és azt sem gondolom, hogy a Hídnak felelősséget kellene éreznie. A kormányba lépésünkkor meglévő információink szerint ugyanis ennek a koalíciónak a meg­kötése volt a legjobb döntés. Ezt ma is így gondolom. Talán az emberek Igor Matovic sugalmazására azt gondolhatják, hogy volt más lehető­azt gondolom, hogy volt értelme en­nek a döntésnek. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy Andrej Kiska köz­­társasági elnök javasolta, hogy a kor­mány átalakításával oldjuk meg a ki­alakult helyzetet. Az ellenzék pedig csak az előrehozott választás forga­tókönyvével dolgozott, mindent egy lapra tettek fel. Nem csinálták azt az ellenzéki munkát, ami elvárható lett volna tőlük, például nem próbálták meg elcsábítani a Hidat. Miért pont Tomás Drucker Dobrá vol’ba nevű pártjához csat­lakozik? Milyen szerepet lát maga számára a pártban? Szeretne pél­dául alelnök lenni? Hogy lesz-e tisztségem, azt a közgyűlés dönti majd el. Én nem a pártban betölthető pozíciók miatt döntöttem a Dobrá vol’ba mellett. A nyáron több párttal is egyeztettem. Tomás Druckerben az fogott meg, hogy van egy víziója Szlovákiáról, arról, hogy hol tartson az ország 2030-Cséfalvay Katalin (TASR-felvétel) lyen ok, hogy a Híd képviselői egy­általán részt vegyenek a szlovák nemzeti szimbólumokról szóló sza­vazáson. Ezért tartózkodtam. De be­vallom, nem tudtam, hogy a jogsza­bály a magyar himnuszra is vonat­kozik. Ha tudtam volna, akkor szól­tam volna a képviselőtársaimnak. Hogyan látta a koalíció műkö­dését belülről? Milyen volt együtt dolgozni a Smer és az SNS képvi­selőivel? Az elmúlt évben gyakor­latilag nyílt konfliktusban állt az SNS-szel. A koalíció az elején nagyon jól indult, sok eredményt értünk el, és nem csak a magyar témákban. Lu­cia Zitnanská miniszter asszony például sok mindent elért az igaz­ságügyben. Mivel egy olyan koalí­cióról van szó, ami nagyon nehezen jött létre, eleinte a Smer és az SNS is igyekezett a kormányprogram keretein belül mozogni. Éz aztán Ján Kuciak és jegyese meggyilko­lása után hirtelen megváltozott. Ez a két párt vesztett a támogatottsá­gából, és elkezdtek a szélsőséges szavazók felé kacsintgatni. Itt pél­dául Fico sorosozására és a külpo­ség is. Az úgynevezett jobboldali kormánykoalíció azonban lehetetle­né vált, amikor az SNS bejelentette, a Smer nélküli koalícióba nem lép be. Az előrehozott választás pedig valószínűleg nagyon hasonló ered­ményt hozott volna. Az azóta eltelt években hozott parlamenti dönté­sekből, így a Marrakesh-i Egyez­mény és az Isztambuli Egyezmény esetében is láttuk, hogy egy sokkal rosszabb kormány is létrejöhetett volna. Ez pedig egy Smer, SNS, Sme rodina és a Kotleba-féle ESNS alkot­ta, alkotmányos többséggel rendel­kező kormány lehetett volna. Az újságíró-gyilkosság után a Híd úgy döntött, hogy nem lép ki a koalícióból, valószínűleg ön is em­lékszik Bugár Béla híressé vált 3. mondatára. Ön egyetértett ezzel a döntéssel? Részt vettem a Híd Országos Ta­nácsának ülésén, ahol ez a nehéz döntés megszületett. Hallottam az érveket mindkét oldalon. Megértet­tem, hogy elérhetjük Robert Kalinák belügyminiszter és később Robert Fico miniszterelnök távozását, és egy új kormány kialakítását. Ez alapján ban. Nem az ellenfeleit támadja, ha­nem egy nagyon konkrét és nagyon jó programot sikerült összeállítania. Hol tudná elhelyezni a pártot a politikai palettán? A pártot középre tudnám elhe­lyezni. A kollégáim között vannak, akik ezt jobbról, mások balról kö­zelítik meg. Emellett a Dobrá vol’bának egy erős szociális prog­ramja is van. Sajnos a Smer szociál­demokrata párt kormányzása után még mindig ott tartunk, hogy a fiatal családok és a nyugdíjasok támoga­tása, az egészségügy területén óriási lemaradás tapasztalható. Ha csak az ön döntésén múlna, a 2020-as választás után kivel len­ne hajlandó koalíciót kötni? Én nagyon örülnék, ha lenne ma­gyar párt a parlamentben, és szerin­tem az lenne a legszerencsésebb, ha a Híd jutna a törvényhozásba. An­nak ellenére mondom ezt, hogy most onnan távoztam. Mindezt azért, mert ez a párt a kisebbség és a többség kö­zötti együttműködésnek egy jól ki­dolgozott projektje. A szlovákok és a magyarok közti kibékülésért senki sem tett többet, mint Bugár Béla és a Híd párt. Visszalépésnek értékel­ném, ha egy olyan magyar párt ke­rülne be, amelynek Orbán Viktor diktál. Ezen túl azonban én annak örülnék, ha a jobboldali pártok al­kotnának kormánykoalíciót, de fon­tosnak tartanám, hogy kiemelten kezeljék a szociális témákat. Akit biztos ki tudok zárni, azok a szélső­séges pártok. A többieket azonban nem tudom kizárni a lehetséges partnerek közül, hiszen még a Smerről sem tudjuk, hogy az Pel­legrini, vagy Fico és Eubos Blaha Smere-e. Szerintem a választók is fontosnak tarják, hogy ezt a Smer mihamarabb tisztázza. A Dobrá vol’bában kijelentettük, hogy Ficó­­val nem tudjuk elképzelni az együttműködést. A saját nevemben pedig azt mondhatom, hogy én saj­nos az SNS-szel való összefogást sem támogatom. Nem azért, mert ők egy nemzeti párt, hanem azért, mert nem tartották be a kormányprog­ramban foglalt ígéreteiket. A Dobrá vol’ba párton belül tervez-e a magyar kisebbséget érintő témákkal foglalkozni? A nacionalista tendenciákat Szlo­vákiában is látjuk. A migránsok vagy a romák elleni előítélet és intoleran­cia nagyon könnyen a magyarok el­len fordulhat. Ezért aztán a szlovák pártoknak is az a kötelessége, hogy jobban odafigyeljenek a kisebbsé­gekre. Illetve, hogy egy olyan ki­sebbségi programot alkossanak, amely a magyarok számára is meg­nyerő lehet, és elfordítsa a kisebbségi választókat a szélsőségektől. A Dob­rá vol’bában erről már a pártelnökkel is egyeztettem. Mit gondol a szlovák-magyar viszonyról? Azt gondolom, hogy alábecsüljük azt a veszélyt, amit a trianoni évfor­duló hozhat, hiszen most nagyon jók a magyar-szlovák kapcsolatok. Sze­rintem azonban a szlovákoknak, és a szlovákiai magyaroknak is többet kellene erről a történelmi esemény­ről beszélniük a magyarországi ma­gyarokkal. A szlovákoknak több megértést kellene mutatniuk a ma­gyarok felé, akik nagyon sokat ve­szítettek a trianoni békeszerződés ál­tal. Azonban közösen kellene a jö­vőbe tekinteni. Ennek fényében na­gyon veszélyesnek tartom azokat az Európa- és demokráciaellenes ten­denciákat, amelyek az Orbán­­kormányt jellemzik. A parlament külügyi bizottsá­gának elnökeként hogyan látja az MKP-t, hiszen az a magyar kor­mány stratégiai partnere Szlová­kiában. Egyrészt az MKP egy teljesen le­gitim párt és én is örülök minden olyan politikai szubjektumnak, amely a magyarok érdekeit próbálja képviselni. Másrészt, a külügyi bi­zottság elnökeként tartok minden olyan külpolitikai értelmezéstől, ami nekünk árthat. Hiszen Szlovákia ér­deke, hogy az unió magjában legyen és a NATO-nak tagja maradjon. Az Európa-ellenes tendenciák pedig csak árthatnak. Nagyon fontos pél­dául, hogy a migráció kérdését ér­zelmektől mentesen kezeljük. Ez sajnos sem a magyar kormánynak, sem az MKP-nak nem sikerült. Az interjú teljes változatát az uj­­szo.com oldalunkon olvashatják.

Next

/
Thumbnails
Contents