Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-26 / 224. szám

www.ujszo.com | 2019. szeptember26. KULTÚRA 111 Színészek elképzelt szerepben Századik bemutatójára készül ebben az évadban a fennállásának tizenötödik évfordulóját ünneplő Örkény Színház Nagy Zsolt kamionsofőr akart lenni, hogy kikerüljön abból a környezetből, ahol nem szeretett élni (Fotó: Horváth Judit) SZABÓ G. LÁSZLÓ Tizenöt óves az Örkény Színház. „Évadunkban megtartjuk századik bemutatónkat. Van mire visszanézni: nézzünk hét előre" - írja Mácsai Pál, a társulat igazgatója, a színház 2019/20-as ávados műsorfüzetében. A választott darabokat tekintve pe­dig ígéretes szezon lesz ez a mostani is. Závada Péter és a társulat impro­vizációi alapján Kertész utcai Shaxpeare-mosó címmel Bodó Vik­tor állítja színpadra Shakespeare Ró­meó és Júliáját. Zsigmond Emőke játssza majd a magyar irodalom egyik legtöbbet vitatott-elemzett karakte­rét, Kosztolányi Dezső Édes Annáját. „Milyen lépcsőfokokon jut el valaki oda, hogy (tudatosan? ösztönösen?) képes legyen fellázadni a mindenki által, így önmaga által is elfogadott rend ellen? És mi lesz, ha a rendszer megdöntése - a kölcsönös függés ré­vén - önmagunk megsemmisülésé­vel is jár? - teszi fel a kérdést Szen­­teczky Zita, a darab rendezője. Lót felesége és két lánya történetét írta meg a nemrég elhunyt Térey János Szodomában kövérebb a fii címmel. Decemberi bemutató lesz Kovalik Balázs rendezésében. Ő meséli: ,Já­nos nem mondott rögtön igent a meg­írásra. Jó néhány hétig gondolkodott, hogy megtalálja-e a témában önma­gát, azt, ami érdekli, amiről beszélni tudna benne. Aztán vagy másfél éve belekezdtünk. Kutatás, anyagkere­sés, ötletelés. Végül megszületett egy első változat, egy anyag, amely még formálásra várt, amikor János sietve eltávozott. Miközben munkatársa­immal azon dolgoztunk, hogy szín­padra alkalmazzuk írását, folyamato­san érzem, nem szakadt meg köztünk a beszélgetés mégsem, soraiból vá­laszol, ha kérdésünk van.” Lót sze­repét Gálffi László, feleségét Kere­kes Éva, két lányát Stork Natasa és Kókai Tünde alakítja majd. Bárki bármikor megfélemlíthető. Mindenek fölött a zsarnoki hatalom áll. Erről szól Jean-Paul Sartre darab­ja, A legyek. Nagy Zsolt és Jéger Zsombor főszereplésével, Hegymegi Máté rendezésében Lev Birinszkij Bolondok tánca című tragikomédiá­ját Zűrzavar 2042 címmel Polgár Csaba, a társulat egyik vezető színé­sze viszi színre. Ez már tavaszi be­mutató lesz. Racin Andromakhéját Hámori Gabriella címszereplésével a szinház stúdiójában láthatja majd a közönség, akárcsak George Orwell 1948-ban írt disztópiáját, az 1984 színpadi változatát. Az évad utolsó bemutatója május végén lesz, az pe­dig Kleist ritkán játszott és ellent­mondásos darabja, a Hermann csatá­ja, amelyben a több mint kétezer év­vel ezelőtti teutoborgi ütközet törté­nete elevenedik meg. Az előadást egy friss rendezőtehetség, Tamóczi Ja­kab jegyzi, aki főiskolásként hívta fel magára a figyelmet, hiszen már ak­kor megmutatta, hogy társadalmi kérdésekre érzékeny, nagy tehetségű alkotó. Nagyváradon egy látványos Szentivánéji álmot rendezett, a Ka­tona József Színházban Prométheusz gondolatait adta tovább. A színikriti­kusok szerint az egyik legígéretesebb pályakezdő színházi alkotó. A remekül megszerkesztett mű­sorfüzetben, akárcsak a tavalyiban, a társulat tagjai is megszólalnak. Most is csak egyetlen kérdésre kell vála­szolniuk: Mi lennél, ha nem színész lennél? Tavaly az álmaikat fedték fel a nézők előtt, most a gyermekkori vágyaikról vallanak. Kiváló ötlet: minden színész beöltözhetett és be­lekóstolhatott, hogy mi lenne, ha egészen máshogy alakult volna az élete, és nem a színészi pályán köt ki. Horváth Judit fotói örökítették meg ezt a kivételes helyzetet, amelyet szemmel láthatóan az érintettek is nagyon élveztek. Epres Attila pilóta szeretett volna lenni, de mivel a kiképzés a Szovjet­unióban zaj lőtt, ő meg nem szerette az orosz nyelvet, maradt az ejtőernyő­zés. Csuja Imre a Szépművészeti Múzeumban bóbiskol egy aranyke­retes kép előtt, mivel sokáig a terem­őri állás (ülés) vonzotta. Für Anikó csonka családban nevelkedett egyet­len gyerekként, és nagy természetra­jongó, ezért vágyott arra, hogy sok­gyerekes erdészfeleség lehessen. Nem az lett. Sokszerepes vállalkozó­feleség. Hámori Gabriellát a kórházi környezet fogta meg. Szívesen lenne ápolónő, haldokló emberek segítő­társa. Nagy Zsolt kamionsofőr akart lenni, hogy kikerüljön abból a kör­nyezetből, ahol nem szeretett élni. Kerekes Éva óceánjárón lett volna utaskísérő, de a légikisasszonyi hiva­tással is kacérkodott egy ideig. Bíró Kriszta karmesteri pulpitusra állt. A fotózás kedvéért megadatott neki, hogy kezébe vegye a dirigensi pálcát, a Budapesti Fesztiválzenekar pedig szívesen asszisztált neki. Pogány Ju­dit, aki egy kisebb állatfarmot etet otthon, meg sem állt az állatkertig. Tizenöt éves koráig ábrándozott sok mindenről. Hogy csillagász lesz, mérnök vagy erdész, utazó, árvaházi nevelőnő. A színészi pálya végül mindent törölt. De most elefántokat locsolhatott, nagy örömmel. Polgár Csaba régész, Csákányi Eszter bale­rina, Zsigmond Emőke szobrász is szívesen lett volna. Dóra Béla a leg­szívesebben Fradi-mezben rúgta vol­na a labdát, jó barátja, kollégája, Pat­kós Márton jedi lovagnak öltözött. Jéger Zsombor juhászként terpeszt a mezőn. Botja, kalapja, rövid subája van már, nyája is, kutyája is, csak du­dája nincs, amibe a búját fújhatná. Gálffi László világutazó, étteremkri­tikus vagy sommelier lenne, mert „utazni jó”. Mácsai Pál fehér köpenyt öltött, hogy pár percig gyermekor­vosnak képzelhesse magát. Tizenhét éves koráig nem is akart mást, csak gyerkőcöket gyógyítani. Aztán le­ment a Pinceszínházba, és megfer­tőzték a világot jelentő deszkák. Ez pedig nemcsak neki - nekünk is örömünkre vált. Főleg, hogy most egy remek társulat élén áll, és megy velük tűzön-vízen át. A szerző a Vasárnap munkatársa Nem egyéjszakás kalandra készülnek Luke Jerram Gaia című alkotása egy korábbi helyszínen (Képarchívum) Idén vélhetően megússzuk a tömegnyomort és a dugókat a fővárosban a Fehér éjszakán, mivel már három napra lehet tervezni. A nemzetközi multimediális látványorgia szervezői minden eddiginél színesebb programot ígérnek. Pozsony. Az események péntek délben kezdődnek és vasárnap éj­félig tartanak a művészeti fesztivá­lon, amely a drónfelvételek és az el­adott karszalagok alapján tavaly százezer érdeklődőt vonzott a fővá­ros utcáira, tereire, parkjaiba. A zárt térben kiállított, illetve korlátozott számú látogatót befogadni képes objektek és installációk ismét fize­tősek lesznek, a háromnapos bérlet ára 15 euró, de idén vélhetően nem kell hosszú soroktól tartanunk, mert nem mindenki szombat este indul felfedező útra. A 15 évnél fiatalab­bak számára a belépés mindenhová ingyenes lesz. Forgalomkorlátozást és útlezárásokat most nem tervez­nek, a villamosok és városi buszok azonban esténként sűrűbben közle­kednek. Az idei alkotások három csoport­ba oszthatóak: a kifejezetten nap­pali látnivalók déltől tekinthetők meg, a sötétet igénylő művek 19 órától, és lesznek időhöz kötött performance-ok, zenés produkciók, amelyekre pontosan kell érkezni. A tájékozódást és útvonaltervezést egy ügyes mobilapplikáció is segíti, hasonló a tavalyihoz, amelyet 24 ezren töltöttek le, de papír alapú tér­képeket is osztogatnak majd a szer­vezők. Ez az ötödik Fehér éjszaka Po­zsonyban, a nagyobb jubileum egy hét múlva, október 4. és 6. között lesz Kassán, ahol már tizedszer rendezik meg a fesztivált. Az ötletet Párizs­ból hozta egy ott tanuló fiatal hölgy, Zuzana Pacáková főszervező. Az eddigi gyakorlatot követve idén is lesz egy Duna-parti és egy belvárosi útvonal, amelyek mentén több mint harminc látnivaló várja az érdeklő­dőket, köztük néhány „világpremi­er”, azaz olyan alkotás, amelyek ed­dig nem turnéztak városról városra a Fehér éjszaka projekten belül, ha­nem Pozsonyban láthatóak először. Egyébként Ausztriától Ausztráliáig, Brazíliától Lengyelországig sok helyről érkeznek művészek és művek, emellett workshopokkal, filmvetitésekkel, élő zenével is ké­szülnek - a kísérőprogramok száma túllépi az ötvenet. A látványtervek és korábbi fotók alapján a legizgalmasabb beltéri installációk egyike a tavalyelőtt ha­talmas sikert aratott „Hold-lufi” al­kotójának új műve lesz. A brit Luke Jerram ezúttal egy hét méter átmérőjű földgömböt költöztet a Comenius Egyetem bölcsészkará­nak aulájába. Azt szeremé üzenni vele, hogy óvjuk a természetet és vállaljunk felelősséget bolygónk jö­vőéért. Idén több kömyezettudatos­­ságra figyelmeztető alkotás is érke­zik a fesztiválra, a teret például a francia Plastique Fantastique cso­port foglalja el egy hatalmas bubo­rékkal, ők jelenleg a Velencei Bien­­nálén állítják ki egy másik installá­ciójukat. A buborékot hulladékkal tömik meg, majd vasárnap délutánra kitakarítják, hogy a látogatók belép­hessenek. Ez az installáció aznap beszélgetések és koncertek helyszí­ne lesz. A River Parkba egy füstfelhőbe burkolózó űrrakétát telepítenek, a Duna-parti útvonalat egy kicsik és nagyok számára egyaránt izgalmas kötélmászóka is vonzóvá teheti. Kifejezetten gyerekek számára is készülnek alkotások: a Jankó Kráf parknál szömyecskék emelkednek ki a Dunából, a Prímási-palota ud­varán pedig interaktív ámyjáték várja a kicsiket, ahol beöltözhetnek varázslónak, tündérnek, és szere­pelhetnek a mesében. A brazil VJ Suave esténként 20 órától sétálgató rajzolt figurákat vetít a belváros épületeire, akiket követni lehet. A hazai művészek közül mi leg­inkább Lucia Luptáková site spe­cific, azaz a helyszín adottságait ki­használó alkotását várjuk, amely a Safárik téri nyilvános vécében lát­ható majd. Ez az építészeti szem­pontból is izgalmas, fold alatti ob­jektum fények és ködgép segítsé­gével titokzatos, furcsa hangulatú hellyé változik, és a betérőknek az lesz az érzésük, hogy valami törté­nik a lábuk alatt. Bővebb információkat a www. bielanoc.sk honlapon találnak az érdeklődők. Quk)

Next

/
Thumbnails
Contents