Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-26 / 224. szám
101 KÜLFÖLD 2019. szeptember 26. | www.ujszo.com Felelősségre vonnák Trumpot Az amerikai elnök haragos Twitter-bejegyzésekkel reagált az ellene indítandó eljárás miatt Nancy Pelosi, a képviselőház ellenzéki elnöke kemény bejelentést tett (TASR/ap) RÖVIDEN Venezuelai válság: együtt a parlament Caracas. A Nicolás Maduro venezuelai elnökhöz hű törvényhozók visszatértek az ellenzéki vezetésű parlamentbe, miután az államfő bejelentette a kétéves bojkott végét, azt állítva, hogy szeretné előmozdítani a párbeszédet a mélyen megosztott országban. Csaknem 40 kormánypárti törvényhozó foglalta el parlamenti helyét az 50 közül, 2017 óta először. Maduro 2017-ben illegitimnek nyilvánította a 167 fős nemzetgyűlést azt követően, hogy az elnökhöz hű legfelsőbb bíróságjogellenesnek minősítette a parlamentet. Maduro kormányzata ekkor létrehozott egy párhuzamos, kormánypárti törvényhozást, hogy felülírja az ellenzéki vezetésű parlament rendelkezéseit. (MTI) Novemberben új spanyol választás Madrid. VI. Fülöp spanyol király aláírta a parlament feloszlatásáról, valamint a november 10-i választás megrendezéséről szóló rendeletet. A hivatalos választási kampány november elsején kezdődik és nyolc napig tart majd. A választást követően az új parlament december 3-án tartja meg alakuló ülését. A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) áprilisban megnyerte a választást, de nem akkora fölénnyel, hogy önállóan kormányoson. Az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) radikális baloldali párttömörüléssel folytatott koalíciós tárgyalásai pedig sikertelenek voltak. Spanyolországban négy éven belül ez lesz a negyedik általános parlamenti választás. (MTI) Heves tüntetések Indonéziában Jakarta. Több mint 300-an sebesültek meg Jakartában a büntető törvénykönyv tervezett módosítása ellen több napja zajló tüntetésekben. Gatot Eddy Pramono j akartai rendőrfőnök azt mondta, a parlament épülete előtt összegyűlt, egyetemi hallgatókból álló tömeget vízágyúkkal és könnygázzal oszlatták fel. Legalább 250 diákot már kiengedtek a kórházból, 11-en pedig még kezelés alatt állnak. Az összecsapásokban - amelyekben Pramono szerint a tüntetők Molotov-koktélokat is hajigáltak - 3 9 rendőr megsebesült. (MTI) Tűz és robbanások Donyeck városában Kijev. Tűz ütött ki és több robbanás rázta meg a szakadár ellenőrzés alatti Donyeck városának északi részén lévő Kujbisevi kerületet, néhány óra elteltével pedig a helyi hatóságok hozzáláttak a veszélyeztetett övezetben lakó civilek evakuálásához. A szakadárok egyik lőszerraktára gyulladt ki, és az ott tárolt lövedékek robbantak fel. A szakadár szervek sokáig nem hozták nyilvánosságra a szemmel látható magas füstoszlop és ajól hallható robbanások okát. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata elnöke, miután egyre biztosabbnak tűnik, hogy Donald Trump fő riválisa, Joe Biden elleni vizsgálatra próbálta rávenni Ukrajna elnökét, bejelentette, megindítják az alkotmányos vádeljárást az USA 45. elnöke ellen. Az amerikai történelemben eddig két elnök, Bili Clinton és Andrew Johnson ellen emeltek alkotmányos vádat, Richard Nixon ellen el is indították azt. Az amerikai szövetségi képviselőház hivatalosan meg fogja vizsgálni, indítson-e alkotmányos felelősségrevonási eljárást (impeachment) Donald Trump elnök ellen. Nancy Pelosi demokrata házelnök szerint a vizsgálat azt hivatott kideríteni, hogy az amerikai elnök egy júliusi telefonbeszélgetésben valóban nyomást gyakorolt-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre Joe Biden és fia jövedelmező ukrán ügyleteinek feltárása érdekében. Joe Biden jelenleg a Demokrata Párt legnagyobb támogatottságot élvező elnökjelöltaspiránsa. A botrány hatására egyre több demokrata képviselő sorakozik fel a Trump felmentésére irányuló alkotmányos vádeljárás kezdeményezése mögött. A CNN hírtelevízió szerint a képviselőház 235 demokrata párti képviselőjéből eddig 158-an támogatják az eljárás megindítását. Zelenszkij: Nincs nyomás A The Washington Post és a The New York Times amerikai napilap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az amerikai elnök az említett telefonbeszélgetésben állítólag nyomatékosan arra kérte Tegnap ismét összeült a brit parlament, miután a legfelsőbb bíróság előző nap ismertetett végzésében törvénysértőnek és semmisnek mondta ki a parlamenti ülésszak lezárásáról hozott kormányzati döntést. London. Boris Johnson miniszterelnök, aki az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán vett volna részt New Yorkban, hivatalos programját megszakítva tegnap visszaérkezett Londonba, és nyilatkozatot tett az alsóházban a kormány álláspontjáról. A londoni alsóház ülésszaka két hete ért véget, miután Johnson kezdeményezte II. Erzsébet királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését. A legfelsőbb bírósági határozat szerint azonban már az is törvénysértő volt, hogy a kormányfő az uralkodónak az ülésszak lezárását indítványozta, mivel a döntés észszerű indokok nélkül akadályozta a parlamentet alkotmányos funkcióinak ellátásában. John Bercow, az alsóház elnöke a tegnapi ülésnapot megnyitó bejelentésében közölte: utasítást adott arra, hogy a hivatalos parlamenti hírlevélben módosítsák az ülésszak lezárásáról szóló bejegyzést. A jaZelenszkijt, hogy indítson vizsgálatot Joe Biden és fia ellen. Az amerikai elnök „nevetségesnek” minősítette a névtelen bejelentésre hivatkozó lapinformációkat, majd a Twitteren pedig azt közölte, hogy telefonbeszélgetése „rutinszerű és teljesen rendben volt”. Az ukrán elnök tagadta, hogy Trump nyomást gyakorolt volna rá. „Rám a világon csak egy ember gyakorolhat nyomást, a fiam, aki hatéves” -jelentette ki Zelenszkij. Zsíros állás Biden fiának A demokrata házelnök hangot adott véleményének, miszerint Trump megsértette a hivatali tevékenységére vonatkozó esküjét, akárcsak a nemzetbiztonságot és az alkotmányt. Az amerikai sajtó korábban már beszámolt arról, hogy Biden 2014-ben, alelnökként támogatta Viktor Janukovics akkori ukrán elnök megbuktatását és az új elnökkel, Petro Porosenkóval közölte: az amerikai kormány megvonja az egymilliárd dolláros segítséget az országtól, ha a fiát, Hunter B ident nem teszik meg az ukrán gázipari cég igazgatótanácsa tagjának. Ez így is történt. Később pedig, amikor az ukrán ügyészség vizsgálódni akart volna Hunter Biden havi 166 ezer dolláros juttatásának ügyében, Joe Biden azzal fenyegetőzött, hogy leváltatja a főügyészt. Bár az illetékes ukrán ügyészek soha nem vádolták meg Bidenéket törvénytelenséggel, de elég nehezen feltételezhető, hogy a fiatalabbik Biden szakértelmére és nem politikai lobbierejére volt szükség a cégnél. Feloldott titkosítás Donald Trump amerikai elnök haragos Twitter-bejegyzésekkel reagált az ellene indítandó eljárás bejelentésére. „Teljességgel a demokraták boszorkányüldözéses átverése” - írta Trump az egyik mikroblogbejegyzésben. A másikban „az elnök vított bejegyzés szerint az ülést a legutóbbi vitanapon szerdáig elnapolták. Első napirendi pontként a képviselők Geoffrey Coxnak, a konzervatív párti kormány jogi főtanácsadójának tettek fel sürgősséggel beterjesztett kérdéseket a történtekről. Cox kijelentette, a kormány teljességgel elfogadja a legfelsőbb bíróság végleges és jogerős döntését. A kormány jogi főtanácsadója ugyanakkor a fokozatosan forrósodó hangulatú vitában rendkívül éles bírázaklatásáról” írt. Egyben bejelentette, hogy engedélyt adott a Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel júliusban folytatott — belpolitikai vihart kavart - telefonbeszélgetése leiratának közzétételére. Szerinte a beszélgetése Zelenszkijjel teljességgel helyénvaló volt, s nem gyakorolt nyomást az ukrán államfőre, hogy indítson vizsgálatot politikai riválisa, Joe Biden volt amerikai alelnök és fia, Hunter ügyében. Emellett ismételten tagadta, hogy a Biden-ügynek köze lett volna az Ukrajnának szánt 400 millió dolláros segély befagyasztásához. Viszont a Fehér Ház által tegnap nyilvánosságra hozott emlékeztetőből kiderül, Trump többször is vizsgálatot kért Biden ellen Zelenszkijtől. „Sok mindent beszélnek Biden fiáról, arról, hogy Biden leállíttatta a vizsgálatot, szóval nagyszerű lenne, ha az igazságügyi miniszterrel tudna valamit tenni az ügyben (...), Biden azzal dicsekedett, hogy leállíttatta a vizsgálatot, szóval ha ennek utána tudna nézni (...), ez az ügy szörnyűnek hangzik nekem” -lattal illette az ellenzéket, mondván: az ellenzéki pártok folyamatosan bírálják a kormány, nem hajlandók azonban hozzájárulni az előrehozott választás kiírásához. Cox szerint ez „szégyenteljes magatartás, és azt mutatja, hogy ez a parlament halott parlament, nincs erkölcsi jogcíme arra, hogy tovább ülésezzen”. A jogi főtanácsos kijelentette: a kormány hamarosan ismét a ház elé terjeszti az előrehozott választás kiírásáról szóló indítványát. (MTI) mondta az amerikai elnök a leirat szerint Zelenszkijnek. Az eljárás folyamata Az elnök közjogi felelősségre vonásának az Egyesült Államokban szigorú rendje van, a Kongresszus két kamarája ezt hazaárulás, vesztegetés vagy súlyos törvényszegés gyanúja esetén indíthatja el. A Képviselőháznak (51%-kal, vagyis abszolút többséggel kell elfogadnia a vádat. Ezt követően a Szenátus folytatja az eljárást, ahol már a tagok kétharmados (67%-os) többsége szükséges ahhoz, hogy elindulhasson az elnök hivatalból való eltávolítása. A „rendes” bíróság előtt tárgyalandó büntetőjogi felelősségre vonás ezután folytatható le. Az ügyben problémát jelenthet, hogy a szenátusban a demokratáknak még egyszerű többségük sincs, Trump elítéléséhez húsz republikánus szenátor szavazataira is szükség lenne. Többségük birtokában a republikánusok a szenátusban akár azonnal, érdemi tárgyalás nélkül is elvethetnék a vádat. (MTI, index, 444,h,u) ENSZ: pusztító klímaváltozás jön New York. Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken - olvasható az ENSZ tudományos testületének friss jelentésében. Az új tanulmány azt vizsgálta, hogyan hat az emelkedő hőmérséklet a tengerekre, óceánokra, a fagyott területekre. A kutatók bizonyosak abban, hogy a világ óceánjai szünet nélkül melegszenek 1970 óta. Az antarktiszi jégolvadás mértéke 2007 és 2016 között megtriplázódott a tíz évvel korábbi időszakhoz képest a globális felmelegedés miatt, Grönlandon pedig megkétszereződött az olvadás üteme. A kutatók azzal számolnak, hogy ha a felmelegedés eléri a 2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti időkhöz viszonyítva, akkor 280 millió embernek kell majd elhagynia az otthonát az emelkedő tengerszint miatt. Az elmúlt öt évben átlagosan évi 5 mm-rel emelkedett a világtengerek szintje, míg az 1993-tól mostanáig tartó időszakban ez az érték évi 3,2 mm volt. A sajtótájékoztatón közölték, a 20. században 15 cm-rel emelkedett a tengerszint, ebben az évszázadban 110 cm-rel emelkedhet. (MTI, ú) Tegnap újra összeült a brit parlament A brexit hívei és ellenzői egyszerre tüntettek a brit parlament előtt (Tasr/ap)
