Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-26 / 224. szám

HASZNOS TANÁCS 8 I 2019. szeptember 26. I www.ujszo.com Legyen használható vállalkozói tervünk! A vállalkozási forma megválasztásánál fontos szempont a várt árbevétel és a költségek nagysága (TASR-iiiusztrációs felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Vállalkozást indítani viszony­lag egyszerű dolog, ideális esetben az ügyintézés mind­össze pár napig tart. Aki pedig nem szeret hivatalokban in­tézkedni, a szükséges iratok és engedélyek beszerzésével megbízhat valamilyen szakta­nácsadót vagy külön erre sza­kosodott társaságot. Aki saját cégen töri a fejét, annak nemcsak zseniális ötletre van szük­sége, noha ez is nagyon fontos, ha­nem megfelelően kell időzítenie is a vállalkozása elindítását. Ezen kívül nem árt egy ügyes csapat, és tudni kell alkalmazkodni a folyamatosan válto­zó feltételekhez. Átgondolt stratégia A siker titka az alapos tervezés, és utána türelmesen össze kell rakni az egyes mozaikkockákat. Vannak kel­lemes teendők (például ki kell találni a cég nevét), ugyanakkor fel kell ké­szülni az olykor idegesítő hivatali ügyintézésre is (adminisztráció, könyvelés, az adóhivatallal szembeni kötelességek). Előre meg kell hatá­rozni a prioritásokat, és mérlegelni kell a kockázatokat, mert aki vállal­kozik, az soha nem lehet biztos sem­miben. Olykor a bevált stratégiák is csődöt mondanak, máskor pedig a kockázatos újítások vezetnek sikerre. A vállalkozás egyik sarkalatos pontja a kezdőtőke. Van, aki pénz nélkül vág bele, ugyanakkor mindig jobb, ha mindjárt az elejétől legalább egy kisebb összeg rendelkezésünkre áll befektetés céljából. Később min­denképpen invesztálni kell, anélkül egy üzlet sem működik hosszú távon. Jogi forma Alaposan meg kell fontolni, a vál­lalkozásunknak milyen jogi formája legyen. Szlovákiában leggyakrabban az egyéni vállalkozást vagy a kft.-t szokták választani. Manapság már egyiket sem nehéz elintézni. Kft. ese­tében ezt elvégezhetik helyettünk a külön erre szakosodott társaságok is. Az ár 400 euróig mozog, és két hét alatt elintézhető. Vállalkozói enge­dély esetében az ügyintézés egyszerűbb és olcsóbb, egy engedé­lyért 5 eurós okmánybélyeget kell fi­zetni, és az összes adminisztratív fel­adatot elvégzik helyettünk a lakhe­lyünk szerinti járási hivatal vállalko­zói részlegén létrehozott egyablakos ügyintézés alkalmazottai. A kezdő vállalkozóknak általában azt tanácsolják, hogy elsősorban váltsák ki a vállalkozói engedélyt. Az egyéni vállalkozó ugyanis a vállal­kozás első évében nem fizet szociális járulékokat, csak az egészségbiztosí­tást kell térítenie. Ha pedig az illető alkalmazott is egyben, akkor semmi­lyen járulékot nem kell fizetnie. Mi­vel azonban minden vállalkozás bi­zonyos fokú kockázatvállalást jelent, sokan nem mernek egyedül belevág­ni, ezért inkább korlátolt felelősségű társaságot hoznak létre. Vállalkozói terv A vállalkozás elindítása előtt a leg­fontosabb a pontos cél meghatározá­sa. Ezt tanácsos papírra verni, majd konkrét, mérhető, időben meghatá­rozható feladatokat kell mellé írni. Miután tisztáztuk, milyen területen szeretnénk vállalkozni, és kitűztük a célt is, meg kell alkotni a vállalkozói tervet: tisztázni kell, hogy pontosan mi lesz a vállalkozás tárgya, formája, hol fogunk tevékenykedni, és a kitűzött célt milyen eszközökkel pró­báljuk megvalósítani, hogyan oldjuk meg a marketinget. Fel kell mérni a konkurenciát, a költségeket ki kell számolni, szükség van árszabásra, pénzügyi kalkulációra. Sokan abban az ágazatban kezde­nek el vállalkozni, amelyikben ko­rábban dolgoztak, mert ezen a téren rendelkeznek a legtöbb tapasztalattal és gyakorlattal, kapcsolatokkal, hír­névvel. Vannak, akik a hobbijukat alakítják át vállalkozássá. Előnye, hogy olyasmiből próbálnak pénzt csinálni, amit szeretnek, és feltehe­tően jól is csinálják. A vállalkozás tárgyát úgy is megkereshetjük, hogy alapos piackutatást végzünk. Meg kell vizsgálni, mi hiányzik a környe­zetünkből, és mire van igény. A kö­vetkező lehetőség, hogy olyan téren vállalkozunk, ami már létezik, de van ötletünk, hogyan lehetne jobban, ha­tékonyabban csinálni. Ha pedig van elég pénzünk, de továbbra sincs öt­letünk, vásárolhatunk egy kész vál­lalkozást, és azt folytathatjuk. (sza) Melyik forma előnyös? Vállalkozás támogatással B. SZENTGÁLI ANIKÓ Mi éri meg jobban: az egyéni vállalkozás vagy a kft.? Össze­foglaltuk e két vállalkozási forma előnyeit és hátrányait. Az egyéni vállalkozások és a korlátolt felelősségű társaságok között a legnagyobb eltérések a sa­ját vagyonnal való kezeskedés, a számlázás és a könyvelés szem­pontjából vannak. A vállalkozói engedélyt igénylő kérvény benyújtható hagyományos papír vagy elektronikus formában. Az előbbi esetben az engedély faj­tájától függően az illeték 5-15 eu­ró, az utóbbi esetben 0-7,50 euró. Vagyis az elektronikus ügyintézés olcsóbb, viszont kell hozzá hiteles elektronikus aláírás. A cégalapítás 10-14 napot vesz igénybe. A vállalkozói engedély kiváltása mellett kérni kell az adó­hivatal beleegyezését, el kell készí­teni egy társasági szerződést és még pár további dokumentumot, majd az új céget be kell jelenteni a cégjegy­zékbe. Aki ezt hagyományos, papír formában teszi meg, 300 eurót fi­zet, az elektronikus ügyintézés 150 euróba kerül. Ha valószínűsíthető, hogy éven­te 20 ezer eurónál többet fog ke­resni, megéri kft.-t működtetni. A kft. egyik legnagyobb előnye, hogy több lehetőség van az egyes adóki­adások érvényesítésére, az adóalap csökkentésére, de csak a tényleges kiadásokat lehet elkönyvelni. Az egyéni vállalkozó viszont élhet az átalánykiadásokkal. Az egyéni vállalkozók a vállal­kozásukért az egész vagyonukkal felelnek, beleértve a magánva­­gyonukat is. Végrehajtás esetén a végrehajtó a magánbankszámlán levő pénzhez és a családi vagyon­hoz is nyúlhat. Ezzel szemben a kft. társtulajdonosa a cég vagyo­náért csak a kifizetetlen alaptőke összegéig kezeskedik. Végrehaj­tás esetén a társtulajdonos és a családja vagyona érintetlen ma­rad. A kft. esetében hamarabb, már a számla kiállítása pillanatában ki­alakul az adózási kötelesség. Ezzel szemben a vállalkozónak csak a számla kiegyenlítése után kell adózni. Az egyéni vállalkozó a jö­vedelem nagyságától függően 19 vagy 25 százalékos adót fizet, a kft.­­re pedig 21%-os társasági adó vo­natkozik. Akinek kft.-je van, nem fizet szociális járulékokat - csak akkor kellene térítenie, ha alkalmazná magát a saját kft.-jében, vagy osz­talékot fizetne magának. Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötele­zettsége az elért bevételtől függően alakul. Aki idén kezd vállalkozni, nem fizet semmilyen járulékot. Az egészségbiztosítóba mindkét eset­ben kell járulékot fizetni. Az egyéni vállalkozást nem­csak felfüggeszteni, hanem meg­szüntetni is viszonylag könnyű, ha nincs semmilyen adósság, minden kötelezettség rendezve van, és a vállalkozásnak nincs va­gyona. A kft. felszámolása már bonyolultabb. A könyvelés, a va­gyon és a kinnlevőségek jellegé­től függően lehet megfelelő for­mát választani: felszámolható csődeljárással, beolvadhat másik cégbe, el lehet adni stb. A munkaügyi hivataltól anyagi támogatás igényelhető önálló kereső tevékenység indítása céljából. A konkrét összeg ré­giónként változik. Amennyiben a munkaügyi hivatal nyilvántartásában levők úgy próbál­nak munkához jutni, hogy saját vál­lalkozást indítanak, e célból állami támogatást intézhetnek. Az erre vo­natkozó kérvényt a helyileg illetékes, vagyis abban a járásban levő mun­kaügyi hivatalban kell benyújtani, ahol vállalkozni szeretne. Például, ha egy komáromi gazda Léván szeretné értékesíteni termékeit, a lévai mun­kaügyi hivatalban fog intézkedni. Szigorú feltételek A munkaügyi hivatal csak annak nyújthat anyagi hozzájárulást, aki legalább 3 hónapig szerepelt az ál­láskeresők nyilvántartásában, írásos kérvényt nyújtott be, és kiváltotta a vállalkozói engedélyét, vagy a ter­mőföldjén fog gazdálkodni. Nem le­het egészségkárosodott, és ilyen cí­men nem kapott hozzájárulást védett műhely vagy saját vállalkozás létre­hozására. Ha olyanról van szó, aki 6 hónappal korábban függesztette fel vagy szüntette meg a vállalkozását, hogy regisztráltassa magát a munka­ügyi hivatalban, akkor az állami hoz­zájárulást csak azt követően kaphatja meg, hogy legalább 1 évig szerepelt a nyilvántartásban. Tanácsos megérdeklődni a mun­kaügyi hivatalban, hogy szerveznek­­e valamilyen tanfolyamot vagy elő­készítő képzést azoknak, akik vállal­kozni szeretnének. Itt segítenek elő­készíteni a vállalkozói tervet, ame­lyet az állami támogatást igénylő kér­vényhez kell csatolni. A kérelmet el­bíráló bizottság ezt elbírálja, és meg­vizsgálja, hogy a kitűzött célok és a vázolt kiadások reálisak-e, és amikor a vállalkozó majd elszámol azzal, mi­re költötte az állami támogatást, csak azokat a kiadásokat fogják elismerni, amelyek már a vállalkozói tervben is szerepeltek. Figyeljünk a dátumokra! Fontos az időrendi sorrend: előbb be kell nyújtani a kérvényt a munka­ügyi hivatalban, és csak miután jó­váhagyták és aláírták a szerződést, le­het kiváltani a vállalkozói engedélyt. Akinek ugyanis vállalkozói engedé­lye van, azonnal kihúzzák a munka­ügyi hivatal nyilvántartásából. A kérvény benyújtása után a mun­kaügyi hivatal egy tesztet írat a ké­relmezővel, hogy felmérjék az illető felkészültségét a vállalkozásra. Utána szóban meg kell védenie a vállalkozói tervét. Ha sikerrel jár, aláírják vele a szerződést az állami támogatásról, és ekkor fel kell mu­tatni a vállalkozói engedélyt, de oda kell figyelni a dátumokra! Például Kovács úrnak, miután jól megírta a tesztet, és sikeresen megvédte a vál­lalkozói tervétjóváhagyták a támo­gatást, majd értesítették, hogy a munkaügyi hivatalban október 2-án aláírják vele a szerződést. Kovács úr még október 2. előtt kiváltja a vál­lalkozói engedélyét, de úgy, hogy arra október 3-ai dátumot írat, azaz a vállalkozói tevékenységét csak ok­tóber 3-án kezdi. Egy éven belül fel kell használnia a hozzájárulás első részét, és 3 éven keresztül évente írásos jelentést kell leadnia a vállal­kozásról, melyhez mellékelni kell a könyvelés fénymásolatát. Ha 3 éves időszak letelte előtt megszüntetni a vállalkozást, vissza kell adni a tá­mogatás arányos részét. Különböző összegek Az állami támogatás összege régi­ónként változik. A Pozsonyi kerület­ben a legalacsonyabb: az előző évi át­lagkereset 2,5-szöröse, azaz idén 3325,90 euró. Ahol a munkanélküli­ség kisebb az országos átlagnál vagy azzal megegyező, az állami támoga­tás felső határa a tavalyi átlagkereset 3-szorosa, azaz 3991,08 euró. Ahol a munkanélküliség nagyobb az orszá­gos átlagnál, a tavalyi átlagkereset 4- szeresének megfelelő összeget, azaz 5321,44 eurót hagyhatnak jóvá. A hozzájárulás 60%-át a szerződés alá­írásától számított 30 napon belül át­utalják az igénylő számlájára, a ma­radékot csak az első éves jelentés fel­mutatása után kapj a meg. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: MINIMÁLNYUGDÍJ ■ FÉLTELEK, AKTUÁLIS ÖSSZEGEK, VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents