Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-26 / 224. szám
2 I KOZELET 2019. szeptember 26.1 www.ujszo.com 17 922 aláírást adott le az Összefogás Pozsony. Kérvényezte bejegyeztetését az Összefogás mozgalom, majdnem 18 ezer aláírást adtak le a belügyminisztériumban. „A közel 20 ezer aláírás azt mutatja, hogy van igény a megújulásra és az összefogásra. Az emberek fontosnak tartják, hogy legyen hangjuk a törvényhozásban, és hisznek az együttműködésben. Köszönjük minden támogatónak és aláírónak, minden aktivistának és polgárnak, aki letöltötte az ívet és akár csak egyet visszaküldött” - fogalmazott Mózes Szabolcs, a mozgalom előkészítő bizottságának megbízottja. A mozgalom társalapítója, Orosz Örs kiemelte, a közel 20 ezer aláírást kiépített struktúra és fizetett ügynökségek nélkül sikerült ilyen rövid idő alatt összegyűjteni. Az Összefogást intenzíven támogatta az aláírásgyűjtésben a Csemadok, amely közel 2000 aláírást gyűjtött. Bárdos Gyula, a Csemadok jelenlegi országos elnöke, aki egyben az MKP országos elnökségének tagja is, nem látott problémát abban, hogy az általa irányított szervezet más pártnak gyűjt aláírást. „Az országos elnökség legutóbbi határozata egyértelműen arra kötelez, hogy a jövő évi választás előtt létrejöjjön a lehető legnagyobb magyar összefogás” -mondta Bárdos. Az Összefogás a továbbiakban a programalkotásra helyezi a hangsúlyt. Az aláírások leadásán részt vett Nagy József volt hidas európai parlamenti képviselő, aki az Összefogás színeiben folytatja a politizálást. Innentől kezdve a minisztériumnak 30 napja van, hogy az Összefogást pártként bejegyezze. (szh) Kórházreform Pellegrini B tervével ÖSSZEFOGLALÓ Ha mást nem, Peter Pellegrini kormányfő Andrea Kalavská egészségügyi miniszterrel legalább adatgyűjtést préselne ki a kórházreformból (TASR-feivétei) Pozsony. Ha törik, ha szakad, a kormány valamilyen formában elindítja a kórházreformot - üzente meg közvetve a kormány tegnapi ülése után Peter Pellegrini kormányfő. Elmondása szerint, ha a reform támogatásáról nem sikerült meggyőznie a Smer képviselőit és Robert Fico pártelnököt, kész életbe léptetni az úgynevezett B tervet. .> Az Andrea Kalavská (Smer-jelölt) egészségügyi miniszter által benyújtott átfogó tervezet az ország történetének legnagyobb kórházreformját indítaná be. A kormány mindeddig nem döntött róla, Fico ugyanis határozottan elutasítja. Azt nehezményezi, hogy a reform keretében több kórházat bezárnának, a minisztérium viszont állítja, ha növelni akarjuk az egészségügyi ellátást színvonalát, szűkíteni kell a kórházak számát, s be kell zárni azokat, ahol kevés és gyakran rossz minőségű ellátást kapnak a páciensek. A B terv kérdése Pellegrini a kormány ülése után tegnap hangsúlyozta, hogy a reformról még tárgyalnak. „Keressük a politikai támogatás lehetőségét. Ha ez nem fog összejönni, akkor találunk olyan módszert, amelyhez nincs szükség törvény elfogadására” - szögezte le a miniszterelnök, hozzátéve: ha a reformról nem tud megegyezni a Smer elnökével, akkor életbe lépteti az úgynevezett B tervet. „Számomra a legfontosabb a páciens és az, hogy az egészségügyet tovább fejlesszük. Ha kollégáimnak a párton belül a továbbiakban is politikai és nem szakmai kifogásaik lesznek, akkor a B tervhez folyamodunk a miniszterrel” - közölte Pellegrini. Ez annyit jelentene, hogy beindítanák a reform első részét, amelyhez nincs szükség törvények módosítására. A kormányfő szerint ez egyfajta adatgyűjtést jelentene. „Legalább elindulnánk a változáshoz vezető úton. Adatokat gyűjtenénk arról, hogy pontosan milyen beavatkozásokat végeznek, hol és milyen minőségben” - pontosított Pellegrini, aki szerint aztán ezen információk ismeretében a következő kormány dönthetne a konkrét lépésekről, törvénytervezetekről . A miniszterelnök nem tartja személyes kudarcnak azt, hogy az ígért reformot mindeddig nem sikerült beindítani. Kudarcról szerinte akkor beszélhetnénk, ha a reform beindítását csak az új kormányra bíznák, ugyanakkor sajnálatát fejezné ki, ha a kudarcba fulladt reform miatt Kalavská benyújtaná lemondását - ezt a „Ha kollégáimnak a Smerben politikai és nem szakmai kifogásaik lesznek, akkora miniszterrel a B tervhez folyamodunk". Peter Pellegrini kormányfő a kórházreformról lépést a miniszter korábban már kilátásba helyezte, s továbbra sem nyilvánvaló, marad-e a posztján, ha a reformnak csupán a kormányfő által beharangozott B terve valósul meg az aktuális megbízatási időszakban. Eldöntik, miről döntenek Pellegrini tegnap felszólította az egyes tárcavezetőket, hogy már ne nyújtsanak be a kormány ülésére újabb és újabb törvénytervezeteket. A miniszterelnök szerint jelenleg már csak olyan javaslatokkal kellene foglalkozni, amelyekről lehet konstruktív vitát folytatni. Azt, hogy ez milyen mértékben érinti a kórházreformot, tegnapi lapzártánkig nem sikerült kideríteni. Peter Pellegrini mára összehívta a koalíciós tanács ülését, amelyen arról fognak megegyezni, milyen törvénytervezeteket küld a kabinet még ebben a megbízatási időszakban a parlament elé. Tehát ma végérvényesen eldőlhet az átfogó kórházreform sorsa. A koalíció által jóváhagyott törvénytervezeteket aztán a kormány rendkívüli, holnapra összehívott ülésén fogják megszavazni. (dem, TASR) Caputová kinevezheti a bírókat A képviselők végre megmutatták, ki kire szavazott (TASR-feivétei) SZALAY HAJNALKA Több mint fél évig tartott, míg a parlamenti képviselők teljesítették kötelességüket, és megválasztották a kellő számú jelöltet az Alkotmánybíróságra, tehát a hiányzó bírók kétszeresét. Tegnap pont került az alkotmánybíró-jelöltekről szóló történet végére, ötödszörre sikerült megválasztani a hiányzó jelölteket. A választás előtt Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnök 99%-os esélyt jósolt annak, hogy a délután kezdődő szavazáson megválasztják a hiányzó négyjelöltet. Fico kudarca Év elején még Robert Fico volt miniszterelnök, a Smer vezetője is pályázott az alkotmánybírói posztra. Függetlenül attól, hogy nem sikerült minden kétséget kizáróan igazolnia 15 éves szakmai gyakorlatát, mégis indulhatott a választáson. Végül azonban visszalépett, mert Andrej Kiska akkori államfő kijelentette, nem Ficót akkor sem hajlandó kinevezni, ha a parlament megválasztja. Az ellenzék Fico bosszújának tudta be, hogy az első körben a parlamentnek egy jelöltet sem sikerült megválasztania. A kellő számú jelölt Andrej Kiska tavasszal kinevezett három jelöltet az addig megválasztott nyolcból, hogy az Alkotmánybíróság legalább részben működőképes legyen. Ekkor azonban elmondta, többet nem nevez ki addig, amíg a parlament meg nem választja a kellő számú jelöltet. Kiska e döntésével a jogászokat is megosztotta, ugyanis ezek után az is megengedett lett volna, ha az elnök folyamatosan nevezi ki az alkotmánybírókat, viszont az sem törvényellenes, ha az államfő megvárja, míg megválasszák az összes jelöltet. Zuzana Caputová köztársasági elnök azt nyilatkozta, amint megválassza a parlament a hiányzó négy jelöltet, ő haladéktalanul kinevezi a hiányzó bírókat. Több elítélt visel nyomkövető berendezést Pozsony. Már 200 elítélt visel elektronikus nyomkövető karperecét, számuk 2016-ban még csak 12 volt. Az igazságügyi minisztérium tájékoztatása szerint tízszer kevesebbe kerül az államnak egy ilyen elitéit. Míg egy elítélt naponta körülbelül 40 eurójába kerül az államnak, a nyomkövetőt viselőkkel járó napi költség csupán 4 euró - tájékoztatott az igazságügyi minisztérium szóvivője. A 2018-as törvénymódosítás óta a börtönt ideiglenesen elhagyó elítéltre is tehetnek nyomkövetőt, eddig 460 ilyen eset volt. Elektronikus nyomkövetőt visel például az előzetes letartóztatás helyett Pavol R. is, a Markíza televízió volt igazgatója, akit váltóhamisítással és Sylvia Volzová meggyilkolásának megrendelésével vádolnak. Gál Gábor igazságügyi miniszter elmondta, néhány évvel ezelőtt az alternatív büntetési módokat Szlovákiában sokkal kisebb mértékben használták, mint Nyugat-Európában. „Ezért büntetőjogi szakértőkből testületet hoztam létre annak kidolgozására, hogy az ügyészek és a bírók hogyan tudnának élni ezekkel a lehetőségekkel. Nagy előrelépést sikerült tennünk ezen a téren”-mondta Gál Gábor. (TASR) A választás története ► Február: a 13 főből álló Alkotmánybíróság 9 tagjának lejárta mandátuma, a képviselőknek a 37 jelentkezőből egyet sem sikerült megválasztaniuk. ► Április: a második választásra 29-en jelentkeztek, a képviselők első körben hat, második körben két jelöltetválasztottak meg. ► Április: Andrej Kiska akkori köztársasági elnök kinevezett három jelöltet, hogy a héttagú plénum működhessen. ► Május:24jelentkezőközülnégyetválasztottaka képviselők. ► Június: 16 jelentkező közül kettőt sikerült megválasztani, Pfundtner Editet (Híd-jelölt) és Radoslav Procházkát, a Siet párt volt vezetőjét.
