Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-25 / 223. szám
8 KÜLFÖLD 2019. szeptember 25.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Mindenki fogadkozik, hogy környezetbaráttá válik Nagykoalíciós tárgyalás Izraelben Jeruzsálem. Reuven Rivlin államelnök kérésére nagykoalíciós tárgyalások kezdődtek Izraelben a két legnagyobb párt, a Béni Ganz vezette centrista Kék-fehér és a Benjámin Netanjahu vezette jobboldali Likud között. Rivlin rezidenciájára invitálta a múlt keddi választáson legtöbb szavazatot szerző két párt, a 3 3 mandátummal rendelkező Kékfehér és a 31 mandátumot szerzett Likud vezetőjét. Az államfő szerint a választás eredménye azt mutatja, a szavazók nagykoalíciót szeretnének, és nem akarnak újabb előrehozott választást a patthelyzet megoldására. (MTI) Migránsok közé bújó iszlamisták Brüsszel. Az Iszlám Állam támadások végrehajtásával fenyegető tagját fogták el Spanyolországban (Cádiz városában), valamint a terrorszervezet illegális bevándorlók között a Földközitengeren keresztül érkező mintegy tucatnyi korábbi katonáját azonosították az olasz és a francia hatóságok - közölte az EU rendőri együttműködést koordináló szervezete, az Europol. Az olasz, a francia, a spanyol, a marokkói és a tunéziai hatóságok együttműködése keretében mintegy 1,2 millió ember személyazonosságát ellenőrizték, amelynek során lopott, hamisított vagy kitalált személyazonosságot igazoló iratokat foglaltak le. Az akció során 31 esetben indítottak eljárást, és 12 ember esetében állapítottak meg terrorista kapcsolatot. (MTI) Etnikai zavargások az indonéz Pápuán Jakarta. Huszonhétre emelkedett az indonéziai Pápua tartomány Wamenä városában kitört újabb etnikai zavargások halálos áldozatainak száma. Eko Daryanto, a katonai műveletekért felelős szóvivő szerint a tömeg kormányzati épületeket és boltokat gyújtott fel, többen azért haltak meg, mert az égő épületekben rekedtek. A szeptember elején kezdődött, erőszakba torkolló demonstrációkat az a hír váltotta ki, hogy egy Wamenában dolgozó középiskolai tanár majomnak nevezett egy bennszülött pápuái diákot. Rudolf A. Rodj a pápuái rendőrfőnök szerint ezek álhírek, amelyeket azért találtak ki, hogy zavargásokat keltsenek. (MTI) Trump bosszúja Ukrajnának fáj New York. Nem oldja fel az Ukrajnának szánt, de zárolt segélyeket - mondta Donald Trump amerikai elnök. Trump 400 millió dollár segély befagyasztását rendelte el azelőtt, hogy felhívta VolodimirZelenszkij ukrán államfőt, indítson vizsgálatot Joe Biden volt amerikai alelnök ügyében. Biden Trump egyik fő politikai ellenfele és a Demokrata Párt legnagyobb támogatottságot élvező pályázója az elnökjelöltségre. (MTI) Eddig 66 ország, tíz régió, 102 város ás 93 konzorcium vállalta, hogy 2050-ig klímasemleges lesz - utalt a konkrét ígéretek listájára Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, aki hétfőn New Yorkban megnyitotta az ENSZ-klímacsúcsát. New York. Az éghajlatváltozással foglalkozó csúcsértekezleten a 66 állaim és kormányfő — köztük Zuzana Caputová és Áder János köztársasági elnök - vesz részt. Guterres hangsúlyozta: az egyes országok vezetőinek kötelessége, hogy lépjenek fel a környezeti válság ellen. „Ha nem változtatunk sürgősen életmódunkon, magát az életünket veszélyeztetjük” -jelentette ki. Az ENSZ- főtitkár szerint nincs idő tárgyalni, hanem cselekedni kell, hogy a világ karbonsemlegessé váljon 2050-re. A megnyitó másik fő szónoka, Greta Thunberg fiatal svéd klímavédő aktivista úgy fogalmazott, hogy a világ vezetői „üres szavaikkal ellopták az álmait és a gyermekkorát”. A fiatalok jövője került veszélybe — hangoztatta a 16 esztendős Thunberg, aki szerint a változás elkerülhetetlen. A csúcstalálkozón több mint 60 vezető szólal fel. Angela Merkel német kancellár beszédében hangsúlyozta: meghallották a fiatalok figyelmeztetését. Merkel kormánya az előző héten fogadott el átfogó klímavédelmi tervet. Emmanuel Macron francia elnök emlékeztette a vezetőket, hogy a klímaváltozást a kereskedelmi és pénzügyi politikájukba is be kell foglalniuk, azaz ne importáljanak a gázkibocsátás növelésével járó termékeket és ne alapítsanak szennyező üzemeket más országokban. Az elnök kereskedelmi korlátozásokat sürgetett azokkal az országokkal szemben, amelyek a párizsi klímaegyezményben foglaltakkal ellentétes politikát folytatnak. Közvetve Brazíliára utalva kijelentette: be kellene szüntetni az importot azokból az országokból, ahol irtják az erdőket. Macron felszólította a többi országot, hogy növeljék a Zöld Éghajlat Alapítvány javára tett adományaikat (jelenleg 7 milliárd dollárnál tart), amelyekkel a szegény országokat segítik az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásában. A16 éves Greta Thunberg svéd klímavédő dühös beszédet mondott (íasr/ap) A legnagyobb klímaszennyező ország, Kína külügyminisztere, Vang Ji kínai hangsúlyozta, az országoknak be kell tartaniuk a 2015. évi párizsi klímaegyezményben vállalt kötelezettségeiket. „Egyes felek kilépése nem rendítheti meg a világközösség közös célkitűzését” - tette hozzá az USA-ra utalva, amely 2017 júniusában mondta fel a megállapodást. Vang Ji beszéde előtt teljesen váratlanul megjelent Donald Trump amerikai elnök is Mike Pence alelnök kíséretében. Oroszország bejelentette, hogy megvalósítja a 2015-ben Párizsban aláírt klímaegyezményt, miután Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő aláírt egy kormányhatározatot, amellyel Moszkva véglegesen elfogadta az egyezményt. (MTI) Mélyütést vittek be Johnsonnak London. Törvénysértőnek nyilvánította a londoni parlament ülésszakának lezárását egyhangúlag meghozott, tegnap ismertetett jogerős végzésében a brit legfelsőbb bíróság, ennek alapján semmisnek mondta ki az ülésszak lezárásáról hozott döntést. A történelmi horderejű határozat, amelyet Lady Brenda Hale, a legfelsőbb bíróság elnöke ismertetett, kimondta, a parlamenti ülésszak nincs lezárva, tehát jelenleg is tart. Az alsóház ülésszaka két hete ért véget, miután Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kezdeményezte 11. Erzsébet királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését október 14-én. A keddi legfelsőbb bírósági határozat szerint azonban már az is törvénysértő volt, hogy a kormányfő az uralkodónak az ülésszak lezárását indítványozta, mivel a döntés észszerű indokok nélkül akadályozta a parlamentet alkotmányos funkcióinak ellátásában. Lady Hale a végzést ismertetve kifejtette: a miniszterelnök által a királynőnek adott útmutatást ennek alapján nem létezőnek és jogi hatály nélkülinek kell tekinteni. A legfelsőbb bíróság elnöke szerint mindez azt is jelenti, a parlamenti ülésszak felfüggesztését elrendelő hivatalos okirat is törvénysértő és jogi hatály nélküli. Lady Hale szerint a 11 tagú legfelsőbb bírósági tanács egyhangú döntése alapján mondható ki, hogy a parlamenti ülésszak felfüggesztéséről szóló döntés is semmis, hatály nélküli, tehát az ülésszak lezárása sem történt meg. Az ülésszak lezárása a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) október 31-i határnapjáig hátralévő 8 hétből ötben megakadályozta volna a parlamentet alkotmányos szerepének ellátásában - fogalmaz a bírósági döntés. A végzés szerint az október 31-i brexithatámap alapvető változásokat vetít előre a brit alkotmányosságban is, és a parlamentnek joga van ahhoz, hogy hangot adjon véleményének e változásokról. Az ülésszak lezárása „szélsőséges hatást” gyakorolt a brit demokrácia felépítményére - áll a legfelsőbb bírósági határozatban. A végzés kihirdetése után a londoni alsóház elnöke bejelentette: utasítást adott a parlament tisztviselőinek arra, tegyék meg az előkészületeket az alsóházi ülésszak folytatására. John Bercow közölte, az ülésszak ma folytatódik. Bercow hangsúlyozta: nem a parlament újbóli összehívásáról van szó, hiszen a végzés szerint az ülés véget sem ért. Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője a végzésre reagálva lemondásra szólította fel Boris Johnson miniszterelnököt. Corbyn úgy fogalmazott: pozíciójának átgondolására biztatja Johnsont, abból a célból, hogy ő legyen minden idők legrövidebb ideig hivatalban lévő brit miniszterelnöke. Johnson júliusban vette át a tisztséget Theresa Maytől. Johnson augusztusban kezdeményezte a királynőnél a parlament felfüggesztését, nehogy a képviselők olyan törvényt hozzanak, ami elhalasztaná az október 31-i brexitet. A királynő ilyen esetekben nem mérlegelhet, a miniszterelnök kérésére szeptember 15-ével berekesztette az ülésszakot. Erre válaszul munkáspárti és lázadó konzervatív képviselők keresztülnyomtak egy törvényt a parlamenten, amely megtiltotta, hogy az ország megállapodás nélkül lépjen ki az unióból. Ez azt jelenti, ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új brexitmegállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31 -ig. Johnson kormányfő közölte, nem ért egyet a parlamenti ülésszak lezárását törvénysértőnek minősítő legfelsőbb bírósági döntéssel, de tiszteletben tartja a határozatot. (MTI, ú) Önkéntes alapon osztja szét az EU a menekülteket Megállapodott Németország, Olaszország, Franciaország és Málta a Földközi-tengeren felvett migránsok elosztási vészmechanizmusáról - jelentette be Michael Farrugia máltai belügyminiszter. Vittoriosa. A máltai tárcavezető szerint német, francia és olasz hivatali partneréivel sikerült egyezségre jutniuk a kérdésben egy közös dokumentumról, amelyet egy átfogóbb uniós megállapodás alapjául készülnek beterjeszteni az uniós belügyminiszterek következő tanácskozásán. Maria Ohisalo, az EU soros elnökségét ellátó Finnország belügyminisztere hozzátette, a megállapodás időben korlátozott és egyedül a Földközi-tengeren kimentett menedékkérőkre összpontosít. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős tagja sürgette a többi uniós államot, hogy támogassa az elosztási mechanizmust. Horst Seehofer német belügyminiszter hangsúlyozta, a pontos elosztási kvótákról még egyeztetni fognak, mert ez a mechanizmusban részt vevő államok számától függ. Ez utóbbi a kérdést az uniós belügyminiszterek október 8-i tanácskozásán tervezik tisztázni. Seehofer azt mondta, a megállapodás hat hónapra szól. Seehofer utalt arra, hogy 12-14 tagállam csatlakozására számít. Hangsúlyozta: a résztvevők bármely pillanatban dönthetnek, hogy felfüggesztik az együttműködést. Seehofer kilátásba helyezte, hogy Németország befogadja a tengeren kimentett migránsok negyedét Olaszországból. Franciaország szintén ugyanennyi embert vehetne át Olaszországtól, de Horvátország, Finnország, Írország, Litvánia, Luxemburg és Portugália is jelezte részvételi szándékát ebben a mechanizmusban. Seehofer szerint a máltai megállapodás értelmében a tengeren felvett migránsokat, kivéve a biztonsági kockázatot jelentő személyeket, a partra szállásuktól számított négy héten belül szétosztanák. Az egyezség nem rendelkezik azokról a migránsokról, akik önerőből jutnak el az európai partokra, anélkül, hogy civil szervezetek, a haditengerészet vagy parti őrség hajói előzőleg felvették volna őket. (MTI) EU-belügyminiszterek máltai egyeztetése a mediterrán migránsokrol (JASR/AP)
