Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-24 / 222. szám
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. szeptember 24. | www.ujszo.com Egyre több kárt okoz a szlovákiai gazdáknak a klímaváltozás - a fogyasztók is megérzik Pozsony Aszály, jégverés, szélvihar - a globális klímaváltozás miatt egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás, ami a szlovákiai gazdáknak is tetemes károkat okoz. A szeszélyes időjárás az élelmiszerek minőségére is rányomja a bélyegét, nem beszélve az árakról. „A szlovákiai gabonatermés idén átlagosnak mondható. Tény, hogy néhány kisebb régióban még nem végeztek a betakarítással, az országos mutatókon azonban ez lényegében már nem változtat” - nyilatkozta Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, aki szerint azonban idén is látványos különbségek vannak az egyes régiók terméshozamai között. „Mindez tulaj dóriképpen már rendszeressé válik, mégpedig a klímaváltozás következményeként. Kamaránk 38 regionális körzetben végez felméréseket, amelyekből kitűnik, hogy éves szinten a mezőgazdasági termőterületeknek nagyjából a 10 százalékát érintik olyan természeti csapások, amelyekkel szemben a gazdák nem tudnak védekezni. Legyen szó aszályról, jégverésről, vagy éppen viharos erejű szelekről, az utóbbi néhány évben azonban jelentősek a mezei pockok és a vaddisznók által okozott károk is” - részletezte Macho. „A kenyérgabona minősége is függ az egyes régiók éghajlati viszonyaitól, elmondható, hogy viszonylag komolyak az eltérések. A legnagyobb károkat természetesen az óriási szárazságok okozták” - tette hozzá Tatiana Lopúchová, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének az elnöke. Szlovákiában 1,9 millió hektárnyi a mezőgazdasági földterület, ebből 1,4 millió hektár a szántó. Macho szerint idén csaknem 400 ezer hek(TASR-felvéte!) táron termesztettek az országban búzát, az átlagos hektárhozam eléri a 4,9 tonnát. Mindez vagy 8 százalékkal kevesebb az előző évinél, és gyengébb eredménynek számít az utolsó öt év átlagánál is. Az országban együttesen mintegy 2 millió tonnányi élelmiszeripari és takarmánybúza termett. A hazai kereslet 800 ezer tonnával kielégíthető, a többit kivihetik az országból. Az értékesítési árak azonban nem örvendeztetik meg a termelőket, aminek fő oka a nyugat-európai túltermelés. Elsősorban Franciaországban termett bőségesen búza, és az ország eddigi második leggazdagabb hozamát érte el. A felvásárlási árak alakulását jelentős mértékben befolyásolja az oroszországi és az ukrajnai termés is, amelyből bőven jut exportra az észak-afrikai országokba. „Európában búzából jóval több termett, emiatt pedig a szlovákiai gazdák nem érnek el olyan eredményeket, amilyeneket szeretnének” — hangsúlyozta az SPPK elnöke. Lopúchová azonban nem tartja reálisnak, hogy az európai többlettermés miatt csökkenne a kenyér és a péksütemények ára, épp ellenkezőleg, a pékségek bérköltségeinek a növekedése miatt újabb drágulás várható. Az elmúlt évi hozamokhoz képest idén gazdagabb az árpatermés is. A növénykultúrát 125 ezer hektárról kellett begyűjteni, az őszi vetésű árpa 4,94, a tavaszi pedig 5,44 tonnás hektáronkénti átlaggal szolgált. „Ez a termés jobb az utolsó öt év átlagánál, sőt, a tavalyit 14 százalékkal körözte le. Gondok vannak azonban a sörárpa minőségével. Emiatt sörárpából újfent behozatalra szorul majd az ország” - állítja Macho. „Az elmúlt években a megtermett sörárpának nagyjából az 50 százaléka felelt meg az előírásoknak, idén azonban csak a 35 százaléka éri el a szabványok szerinti minőséget” - nyilatkozta Tomás Sevcík, a Szlovákiai Sör- és Malátagyártók Szövetségének a képviselője. (sb) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Forintárfolyam: van még lejjebb Budapest/London. Újabb történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben: hétfőn délelőtt fél tíz után az eurót 335,39 forinton jegyezték a nemzetközi bankközi devizapiacon. Reggel hét órakor az eurót még 333,54 forinton jegyezték. A magyar fizetőeszköz árfolyama azt követően gyengült jelentősen, hogy közzétették az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport felmérését az euróövezet szeptemberi teljesítményéről. Eszerint az euróövezeti gazdaság sokkal gyorsabban lassul, mint azt bárki gondolta volna, ilyen rossz adatokra 2012 októbere, vagyis az adósságválság időszaka óta nem volt példa. (MTI.TASR) Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Veszélyben az iparban dolgozók állása Az alkalmazottak harmada az iparban dolgozik (TASR-feivétei) Szlovákiában az elmúlt években az iparban jött létre a legtöbb új munkahely, így e tekintetben rekordernek számítunk. Ez lehet azonban a vesztünk is: a legfrissebb felmérések szerint az ipari megrendelések a legutóbbi válság éta nem estek vissza olyan drasztikus mértékben, mint most. Pozsony. A Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint Szlovákia bruttó hazai terméke (GDP) az idei második negyedévben már csak 2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, amire 2013 óta nem volt példa. Ézzel párhuzamosan egyre több mérvadó intézmény ront a gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzésein, a hétfőn közzétett friss felmérések pedig azt bizonyítják, hogy az eurózóna gazdasági helyzete a vártnál gyorsabban romlik, ami összefügg a kereskedelmi háború hatásaival, a brexit körüli bizonytalansággal és a német autóipar gyengélkedésével. Miután ezek a problémák a következő hónapokban is fennmaradnak, az elemzők szerint nem várható, hogy az eurózóna gazdasága magára találna. Épp ellenkezőleg, Pavel Bures, a Patria Finance elemzője szerint az ipari megrendelések a 2008-as gazdasági válság kirobbanása óta nem látott ütemben csökkentek, az elkövetkező időszak egyik legnagyobb vesztese így az ipar lehet. É tekintetben a legveszélyeztetettebb uniós tagországoknak Szlovákia és szomszédjai számítanak. Az iparban dolgozók aránya az összes alkalmazotthoz képest Csehországban eléri a 36,5, Szlovákiában a 33, Lengyelországban pedig a 31 százalékot, míg az uniós átlag 20 százalék körül mozog. Bures szerint a munkanélküliség ugyan még mindig történelmi mélyponton van, az iparvállalatok problémái azonban már a statisztikai adatokon is meglátszanak, hiszen a korábbiakhoz képest jóval kevesebb új munkahely jön létre, miközben egyre több cég jelez elbocsátásokat. Ezt támasztják alá a Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai is, amelyek szerint az elmúlt egy évben a tizedével csökkent a szabad álláshelyek száma, a leglátványosabb visszaesést pedig épp az iparban mérték. (mi, TASR) Meddig lesz még vizünk? DOBOSA , rádióműsor A tanévvel a diákok második műszakja is elkezdődött, szakkörök és különórák formájában. Sportedzés, nyelvlecke, tánc, zene, képzőművészet - van olyan gyermek, akinek a hét minden napjára jut egy különórája, és mellé még egy edzése is, napközi előtt, közben vagy után. Meddig terhelhető a gyerek? Egyáltalán kinek kell a sok foglalkoztatás és okítás? A gyermeknek, aki egyébként unatkozna, vagy a szülőnek, aki ezzel is bizonyítja, hogy mindent megad gyermekének? Szakemberek szerint ma már inkább az utóbbiról van szó. ► Sport: Szepsi atlétikai álom. Olimpiai ba|nokot nevelni. Ebben a három szóban fogalmazta meg Pecze Norbert a szepsi atlétikai klub nem szerény célját Már ma kapható a Vasárnap legújabb száma az újságárusoknál! M tsárnap
