Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-23 / 221. szám
www.ujszo.com I 2019. szeptember 23. RÉGIÓ 3 Válek Iván Nemesócsa régi-új polgármestere VATAáŐIN PÉTER A nemesócsai időközi választás győztese Válek Iván (független), aki 2018 vége óta alpolgármesteri, majd ügyvezetői minőségben látta el a falu első emberének teendőit. A szombati voksoláson 844 szavazattal nyert Válek Iván, míg kihívóját, a község polgármesteri posztját 2012 és 2018 között betöltő Magyarics Gusztávot (független) 367- en támogatták. A részvételi arány magas volt, a választásra jogosultak mintegy kétharmada járult az urnákhoz. A harmadik jelölt, Szalay Zoltán (független) időközben visszalépett, ezzel Válek Ivánt szerette volna támogatni. „Megnyugtató ez az elég nagy különbség, illetve kötelez engem, mivel azt jelenti, hogy az előző öt (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) hónap ügyvezetői munkáját, valamint alpolgármesteri tevékenységét ezzel értékelték a választók. A megkezdett munkát kell tovább vinni” - nyilatkozta Válek Iván. Hozzátette, köszöni a rá szavazók bizalmát, s úgy gondolja, Szalay Zoltán visszalépése és Magyarics Gusztáv kampánystílusa is hozzájárult a sikeréhez. Válek Iván a következő rendes önkormányzati választásig, tehát mintegy három évig tölti be a tisztséget. Magyarics Gusztáv csalódott az eredmény miatt. Nemesócsán demokrácia van, és a választók így döntöttek, mondta, egyúttal gratulált a győztesnek. Szalay Zoltán úgy fogalmazott, örül, hogy olyan ember ül a polgármesteri székbe, aki meggondolja, hova teszi a pénzt. Válek a győzelemmel folytathatja azt a munkát, amit ügyvezető polgármesterként idén áprilisban kezdett el, miután elődje, Magyarics Dezső egészségi okok miatt néhány hónap után lemondott. Korábban 2018 novemberében tartottak választást Nemesócsán. Akkor Magyarics Dezső 676 voksot kapott, Magyarics Gusztávnak 439-en, Szalay Zoltánnak pedig 75-en szavaztak bizalmat. FACEBOOKOS KÉRDÉSÜNK Ön szerint melyik magyar pártnak van esélye arra, hogy jövőre bejusson a parlamentbe? Haraszti Gyula: Esélye minden pártnak van, csak nem mindegy, mekkora. Holocsi Magdaléna: Egyiknek sincs, mert mindenki a bársonyszékre pályázik, ezért nem tudnak megegyezni. Csepregi Zoltán: Már a kérdés is bizarr. Ezzel atöketlenkedéssel csupán egy dolgot érhetünk el: félő, hogy a felvidéki magyarok a szlovák parlamentbe csupán a nyitott napon juthatnak be. Ennek elérésekor bizony felelősségre vonnám (a leírás pillanatában 7-8) az összes olyan személyt, aki „áldásos” tevékenységével hozzájárul. Livinka László: Egyiknek se! Főleg a Hídnak nem, köszönhetik Bugáinak. Tömöri Sándor: Bejutni? Igény sincs rá. Szerintem mi már nem is élünk, a többségi nemzet már csak kivárja a kötelező tiszteletidőt, amíg elszállítják a hullánkat. Már csak annyi időnk maradt, hogy Tsáky úr újabb rémdrámáját bemutassák, meg Bugi öregotthonába bekapcsolják az ellátásba a legújabb beteget. Oké, úgy néz ki, mintha életjeleket mutatnánk, de ez csak a halál utáni izomrángás. Czap Péter: Egyiknek sincs esélye. Ha majd lesz 4 év magyar képviselet nélküli időszak és lesz EGY magyar párt megfiatalítva, amiben nem lesznek a régi vének vezetői szerepben (vagy egyáltalán). Tibor Takác: Őszintén? Minek. Polák Gyula: Egyiknek se! Az Összefogás is csak átverés. Duben Csaba: Ha a választások bármit is megváltoztatnának, már rég betiltották volna. Nagy Szabolcs: A Fidesznek. Miért olyan komoly az ír-északír határkérdés? Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból lassan már szappanoperába illő fordulatokat vesz. Ha jól értelmezem, az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy a britek rendezett módon váljanak ki, az az ír-északír határkérdés körül kialakult nézeteltérés. Boris Johnson emiatt még azt is megkockáztatja, hogy megegyezés nélkül hagyják el az EU-t, az EU viszont köti az ebet a karóhoz, és az ír backstopot nem hajlandó kihagyni az egyezségből. Miért olyan nagy ügy a határkérdés? (folytatás) A backstop, hivatalos nevén a Jegyzőkönyv Írországról és Eszak-írországról (angolul: Protocol on Ireland andNorthem Ireland) a Theresa May vezette brit kormány és az EU tárgyalódelegációi által kidolgozott majd 600 oldalas kilépési szerződéstervezetnek (angolul: Withdrawal Agreement) körülbelül a haimadát teszi ki. Lényege, hogy az Írország és Észak-Irország közti szárazföldi határ nyitott maradjon minden körülmények között. Vagyis a kilépési megállapodásban lefektetett átmeneti időszak után is - egyfajta kényszermegoldást nyújtva arra az eshetőségre, ha az Egyesült Királyság és az Európai Unió nem lennének képesek megegyezni jövőbeli kapcsolatrendszerükről, kereskedelmi viszonyukról oly módon, hogy az feleslegessé tenné a tartalékmegoldást. A tartalékmegoldás pedig az lenne, hogy az Egyesült Királyság benn marad a vámunióban. Egy egységes vámterület létrejötte az EU és az Egyesült Királyság között elkerülhetővé teszi a származási szabályokkal kapcsolatos vámok, kvóták, ellenőrzések szükségességét. Eredetileg ugyan csak Észak-Irországra vonatkozott volna a vámunió, csakhogy a brit kormányt külsőleg támogató északír protestáns Demokratikus Unionism Párt ragaszkodott hozzá, hogy Észak-írországban és az Egyesült Királyság többi részében is ugyanazon szabályok legyenek érvényben. így hát a vámuniós elképzelést kiterjesztették az Egyesült Királyság egész területére. A legújabb brit nyilatkozatok szerint viszont mégis inkább csak Eszakírországgal számolnának, egy különleges státust kreálva számára. Mivel az Egyesült Királyság jelenlegi vezetőinek deklarált célja a kilépéssel leválni az uniós közös piacról és elhagyni a vámuniót, politikailag igen kényes a téma. Másfelől viszont az Egyesült Királyság kereskedelmének a fele az EU-ba irányul, ezért nem lehet e kérdéskört bagatellizálni. Az EU kész tárgyalni a brit kormánnyal, ha az olyan konkrét ja-VESZELE1 VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL vaslatot tesz az ír-északír határkérdés rendezésére, ami alternatívát jelenthet a jelenlegi megállapodással szemben. Ugyanakkor magának is védenie kell a közös piaca és vámuniója integritását, és nem hagyhatja, hogy Írország ott elfoglalt helye veszélyeztetve legyen. Egyébként az ír és brit állampolgárok egy rendezetlen brexit esetén is szabadon kelhetnek át az ír-északír szárazföldi határon. Az Egyesült Királyság, a brit koronafüggőség közé tartozó Man- és a Csatorna-szigetek, valamint Írország között 1922-től egy közös utazási térség (angolul: Common Travel Area) jött létre, amely a kiválás után is így maradna. A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. ____________________________________________________________FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS___________________________________________________________ Válasz a megosztó összefogást hirdetőknek A Szlovákiáért, a magyarokért, a semmibe vett kisebbségekért és a régiókért végzett munkával töltött utóbbi évek során már hozzászoktam a válogatott sértésekhez és hazugsághoz. Ezek közül azok a legrosszabbak, amelyeket a gyűlölet vagy az „összefogás" szül, mert mindkét esetben megosztják a közösségünket. Tíz évvel ezelőtt neveztek először árulónak. Leginkább azok, akik képtelenek voltak elviselni, hogy kiléptem a pártunkból. Mit számít az, hogy ők voltak azok, akik leginkább ragaszkodtak politikai funkcióikhoz, és ők voltak azok is, akiket a szlovákokat és magyarokat érintő kérdések megoldása helyett csak a hatalom érdekelte. Ügy gondolták, tovább szítják a mindkét oldalon megjelenő nacionalizmus okozta gyűlöletet. A megtévesztett választópolgárok pedig sajnos felsorakoztak mögéjük. Én azonban más utat választottam. A Hídban úgy döntöttünk, hogy az együttműködés és a szlovákmagyar kapcsolatok építése lesz a fő célunk és feladatunk. Ez az út egy európaibb Szlovákiába vezetett. A XXI. század Szlovákiájába. Azok, akik szívesen visszatértek volna a múlt évszázad 90-es éveibe, ezt máig nem bocsátották meg nekem. Így volt ez 2016-ban is, és így van ez ma is. Az emberek nagyon hamar elfelejtették, ki volt a felelős azért, hogy a Radicovákormányhoz fűzött remények hamarabb szertefoszlottak, mintsem valós intézkedésekben ölthettek volna testet. Ugyanakkor ezek a tervek néhány évvel később valóra váltak, és ezt több esetben a mi programunkban megfogalmazott prioritások és a mi döntéseink tették lehetővé. Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy 2011 őszén Iveta Radicovát azok árulták el, akik 2016-ban rólam állították azt a különböző nagygyűléseken, hogy elárultam a Híd választóit. Azok, akik ismét elárulják a felelősségteljes politizálást csupán azért, hogy egóparádét rendezhessenek az újságírók előtt. Ismét hazugságokat terjesztenek, hiszen tudják, hogy ezzel a közösségi hálók és a rövidtávú emlékezet világában komoly sikereket érhetnek el. Világos számomra, hogy a közeledő választásokkal tovább fokozódnak majd a támadások és folytatódik az igazság elferdítése. Szlovákia és a magyarok érdekében hozott intézkedéseink eredményeit továbbra is bagatellizálni fogják. Ez már most tetten érhető azokban a hisztérikus reakciókban, amelyekre egyesek a közösségi hálón vagy különböző biogokban folytatott viták során ragadtatják magukat. A napokban megjelent jegyzet írója már nemcsak árulónak nevez, hanem „érzelmi zsarolónak” is. Sőt még tovább megy, amikor megszegett „házassági fogadalmat“ vagy „rossz társaságot“ emleget. Divat lett megkérdőjelezni mindazt, amit sikerült elérnünk. Szerinte se elég ez a magyaroknak, akik nekem (és a Hídnak) már nem is hisznek. Azt állítja, hogy „a szlovákiai magyarság bizalma végleg elveszett”, és hogy azokat, akik nem értékelik pozitívan a kormányban és a szlovákiai magyarok szolgálatában eltöltött négy évünket, „hálátlan dögöknek“ tartok. Semmi sem áll távolabb az igazságtól, mint ezek a gyűlöletkeltő szavak, amelyek régi sebeket tépnek fel és az összefogásról Matovic stílusában beszélnek. Épp az ellenkezője igaz. Tisztában vagyok azzal, mikor és miben hibáztam. Tudom, hogy hidakat építeni nem könnyű, ám a megbékélés politikája sem az, és a programunk megvalósítása sem volt könnyű a jelenlegi kormányban. Nincs szükségem a sajnálatra és nem mártírkodom. Helyettem a tények beszélnek. Ha érzelmek nélkül tekintünk a tényekre, látjuk, hogy az elmúlt évtizedekben egyetlen pártnak sem sikerült annyit elérnie a magyar kisebbségért, mint a Hídnak az elmúlt három évben. Ezt csak azok nem látják, akiket a gyűlölet hajt. Nyolc évvel ezelőtt viták és üres szavak miatt nem sikerült Szlovákiát élhetőbb országgá tenni. Meggyőződésem, hogy a szlovákiai választók — sem a szlovákok, sem a magyarok, sem a ruszinok, sem a romák — nem ülnek fel az igazság manipulálásának, amelynek a különböző sajtóorgánumokban a tanúi vagyunk. Bízom benne, hogy a változást követelők és összefogást ígérők végül tudatosítják, hogy a változás és az összefogás a Híd nélkül nem lehetséges. A féligazságokat tartalmazó írásra más formában nem állt módomban reagálni. Bugár Béla, a Híd elnöke DP190574
