Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-04 / 205. szám

KÖZÉLET www.ujszo.com I 2019. szeptember 4. 3 Összefogás: nem biztos, hogy indulnak a 2020-as választáson (A szerző felvétele) NAGY ROLAND Pozsony. Már több mint ezer aláírást gyűjtött össze az Összefogás mozgalom - jelentette be Orosz Örs, az előkészítő bizottság tagja. Mózes Szabolcs, a mozgalom másik előkészítője elmondta: ha nem sikerül széles körű társadalmi megegyezésre jutni, akkor el sem indulnak a 2020-as parlamenti választáson. A mozgalom elindítói múlt pén­teken jelentették be az Összefogás megalapítását, a hétvégén elkezdték a bejegyzéshez szükséges tízezer aláírás összegyűjtését. „Hozzávető­leg ezer aláírás össze is gyűlt az első hétvége alatt” - jelentette ki Orosz. Tapasztalatai azt mutatják, hogy fő­ként középkorú emberek írták alá a mozgalom megalapítását célzó kér­dőíveket. A 2020-as parlamenti választás feltételezhető időpontja február 29., vagyis a mozgalomnak legkésőbb december elejéig le kellene adnia a választási listáját, és a választási programot is ki kell dolgozniuk. Mózes Szabolcs reális esélyt lát rá, hogy mindez sikerüljön. „Tény, hogy már a 24. órában járunk, de a tét nagy. Két választásunk volt: vagy tétlenül szemléljük azt, ami a követ­kező fél évben történik, vagy pedig' belehúzunk, megpróbáljuk össze­szedni az aláírásokat és valahogy létrehozzuk ezt az Összefogást. Ha nem látnánk rá esélyt, akkor nem is vágtunk volna bele” - mondta la­puknak Mózes. A szervezést nem most kezdték, már egy-két hónapja tart az intenzív egyeztetés, és dol­goznak a szakmai műhelyek létre­hozásán is. A visszalépés sem kizárt Mózes szerint, ha a mozgalom­nak nem sikerül megvalósítania va­lódi célját, vagyis az összefogást, akkor el sem indulnak a parlamenti Mózes Szabolcs (balra) és Orosz Örs választáson. „Olyan helyzet mond­juk nem fog előállni, hogy elindul az MKP, a Híd és az Összefogás, és mindegyik szerez 2-2 százalékot. Ezt a lehetőséget kizárjuk. Csak ak­kor van értelme, ha reális összefo­„A magyarság 60-70 százalékának egy irányba kellene szavaznia ahhoz, hogy bejussunk a parlamentbe". Mózes Szabolcs, az Összefogás előkészítő bizottságának a tagja gást tudunk elérni” - jelentette ki a Mózes. Orosz szerint széles körű társadalmi konszenzusra van szük­ség, a felvidéki magyarság legalább 70-80 százalékát össze akarják ko­vácsolni. „Ezek a számok úgy jön­nek ki, hogy Szlovákiában a ma­gyarok aránya körülbelül 9-10 szá­zalék. A bejutási küszöb 5 százalék, vagyis a magyarság legalább 60-70 százalékának egy irányba kellene szavaznia ahhoz, hogy a mozgalom bejuthasson a parlamentbe” - egé­szítette ki Mózes. Egyelőre nem zárnak ki senkit az együttműködés­ből. „Az összefogás nem szólhat a kizárásról. Szerintem valaki csakis önmagát zárhatja ki ebből” - tette hozzá. A napokban Nagy József, a Híd korábbi európai parlamenti képvi­selője közölte, a parlamenti válasz­táson már nem indul a Híd listáján, ám azt nem árulta el, távozik-e a pártból. „Ha megkeresnek, nyitott vagyok a tárgyalásokra” - mondta az Összefogással való együttmű­ködésre a korábbi EP-képviselő. Titkos tárgyalások Orosz közölte, hogy már intenzív tárgyalásokat folytatnak „releváns politikai szubjektumokkal”, azon­ban azt nem akarta elárulni, hogy konkrétan milyen pártokra gondol. „Ez nem ennek a sajtótájékoztató­nak a témája” - mondta. Mózes ez­zel kapcsolatban annyit elárult, hogy igyekeznek távolságot tartani a Progresszív Szlovákia újonnan alakuló magyar platformjától. „Tá­vol áll tőlünk az újonnan alakuló pártok populizmusa, miszerint minden régi politikus rossz és min­den új jó” - fogalmazott a szakkol­légium igazgatója. Önfinanszírozás Mózes szerint az Összefogás ed­digi tevékenységét egyelőre a moz­galom aktivistái finanszírozzák. „Transzparens számlát csak azután nyithatunk, miután a belügyminisz­térium beregisztrálta a mozgalmat. A jelentősebb kiadások úgy is csak az intenzívebb kampányban jelennek meg, azok pedig nyomon követhe­tőek lesznek a transzparens szám­lán. A következő hét csak az aláírásgyűjtésről és a programalko­tásról szól, ezeknek pedig tulajdon­képpen minimális kiadásai vannak, amit az aktivisták saját maguk tesz­nek bele a jó ügy érdekében” - zárta Mózes. Zsuzsová százezret kínált Sufliarsky meggyilkolásáért Pozsony. Peter Sufliarsky ügyész megölését maffiagyil­kosságnak akarta álcázni Alena Zsuzsová. Maros Zilinka ügyész és Dániel Lipsic ügyvéd meggyilkolása is tervben volt. A Markíza televízió információi alapján Sufliarskyt úgy akarták 2018 nyarán kivégezni, hogy a háza előtt lévő szemetesbe bombát rejtenek, majd távirá­nyítással felrobbantják, amikor az ügyész a közelébe kerül. Zsuzsová százezer eurót ígért Andruskó Zoltánnak az akció végrehajtásáért, amelyet ugyanazok követtek volna el, mint akiket Ján Kuciak és menyasszonya, Martina Kusnírová meggyilkolásával gyanúsítanak, tehát Szabó Ta­más és Miroslav Marcek. A bombát Magyarországról akarták beszerezni, de mivel ez nem sikerült, végül módosítot­tak a terven és fegyvert szerez­tek be a gyilkossághoz. Sufliarskyt 2018 júniusától fi­gyelték egészen addig, amíg a gyanúsítottakat őrizetbe nem vették. A rendőrségnek videó­felvétele is van arról, ahogyan Szabó és Marcek az ügyész há­zához közel lévő étteremnél parkolnak. Miután Marián Kocnert őrizetbe vették váltó­­hamisítás miatt, Zsuzsová kü­lönösen sürgette az ügyész el­távolítását. Maros Zilinka ügyész és Dá­niel Lipsic ügyvéd meggyilko­lását már 2017 óta tervezték. Utóbbiért Zsuzsová 200 ezer eurót fizetett volna, előbbiért hetvenezret, és Zilinka minden családtagja után tízezret. A megrendelés szerint, ha a két személy egyszerre tartózkodott volna ugyanazon a helyen, ak­kor mindkettőjüket meg kellett volna ölni, de Zilinka volt az el­sődleges célpont. Andruskó egészen addig figyelte az ügyészt, amíg meg nem kapta a megrendelést Ján Kuciak meg­gyilkolására, attól a perctől már az újságíró megölése volt szá­mára a prioritás. (tvnoviny, szh) GARANTAL' l KAMAT jelzálog^ H ózza át JELZÁLOGHITELÉT és fizessen kevesebbet www.primabanka.sk ^ ..slKtC Prima Barikat) DP 190531

Next

/
Thumbnails
Contents